Mátészalka

Föld és technika, falu és város minden pillanatban rányomta bélyegét a Puskás család életére. Ellentétes hatások vonzásában nevelkedtek a gyerekek és terebélyesedett a família. Szamosszegen, a szülőfalu azokat különböztette meg ragadványnévvel, akiket befogadott. Így adta a Piktor Puskás előnevet Puskás Barnabás nagyapja testvérének: olyan pirospozsgás arcot még a piktor se festhetett volna a fiúcskának, mint amilyen kicsattanó egészségnek örvendett, s már rajta is maradt a családon a becenév. De volt a faluban még Tisza Puskás, Dézsás Puskás, Gőzös Puskás és így tovább…

− A P. Puskás család őse, Mózes az 1760-as években került a faluba Csík megyéből. (Hagyatékát okirat őrzi.) Dédapám Puskás Bertalan, nagyapám Puskás József és édesapám, Puskás Jenő itt születtek, a faluból nősültek és földműveléssel foglalkoztak, így kevés olyan ember él a településen, akit ne nevezhetnénk rokonunknak. Dédapám felesége Ardai, nagyapámé Bodó, édesanyám Kósa Zsuzsanna, az ő családja Olcsvaapátiból, Vitkáról származik − emlékszik vissza Puskás Barnabás.

A fiatalok rendszerint másutt keresik a boldogulás útját. Puskás Barnabás, a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. hírlapterjesztési előadója lett, és kalandos utat járt végig az ízig-vérig műszaki ember, amíg a hírek továbbítása, a friss újság eljuttatása az olvasókhoz lett a munkája. Nevezetes esztendőben, 1956-ban kezdte meg tanulmányait a debreceni református kollégiumban.

A gépipari technikum helyett választotta a református kollégiumot, de papnak soha nem készült. Az ötvenes évek végén egyébként is nagyon világias, materialista szemléletben oktatták ott a diákságot: ha a pap az ember teremtését magyarázta, a biológiatanár biztosan az ember származását taglalta… Puskás Barnabás vasúti tiszt lett, tanfolyamokat végzett, képezte magát. Mígnem 1982-ben hírlapterjesztési feladatot kapott a megyei lapnál. Később foglalkozott reklámszervezéssel is, mióta a kft. terjeszti a Kelet-Magyarországot, ismét a hírlapterjesztésben kamatoztatja ismereteit. Hobbija a repülőmodellezés, 15 éve a Mátészalkai Modellező Klub vezetője.

Egy gyürei lakodalomnak köszönheti, hogy megismerte élete párját. Valika gyógyszerkiadó szakasszisztens, a szalkai városközpont 38-as gyógyszertárában. Gyermekeik közül Melindát már Zubály Lászlónénak hívják, és a harmadik éves Ildikó Melindával a gyermekgondozási szabadságát tölti. Közben végzi az Informatikai Műszaki Főiskolát. A férje a TITÁSZ-nál villamosmérnök.

Másik gyermekük, Barnabás Attila a debreceni Gábor Dénes műszaki középiskolában érettségizett, és mint az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny 1-20. közötti helyezettje, ősztől kezdheti meg tanulmányait a Kandó Kálmán műszaki főiskolán.

Puskás Barnabás testvére, Viola Magdolna szintén a debreceni református kollégiumban érettségizett, majd tanári, gyógypedagógiai és logopédus oklevelet szerzett. Férje, Tóth István mátyusi születésű. Apja Tóth Endre, anyja Pethő Ilona régi földmíves családból származnak. István mezőgazdasági gépszerelőnek tanult, kötődve a földhöz. Magdival Mátyuson ismerkedtek meg, aki ott tanított.

1973-ban költöztek Mátészalkára, hogy közelebb legyen a család többi tagjához. István itt érettségizett munka mellett az Esze Tamás Gimnáziumban. 1973 óta a MÁV telefonközpontjában dolgozik, több tanfolyamot végzett. Lányuk, Judit Zsuzsa a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban tett érettségi után filozófia szakon tanul majd Miskolcon. István fiuk, noha vegyésztechnikusi minősítést szerzett, egyelőre hasztalan keres állást magának.

A másik testvér, Puskás Ferenc kitartott Szamosszeg mellett. Nevezetes napon, 1945. május elsején született. Pedagógus, állattenyésztő műszaki tanár. Feleséget Győrből hozott, de Paula az eltelt két évtized alatt sem tudta megszokni a különbséget az anyagiak terén sokkal előrébb járó Dunántúl és Szatmár között. Két gyermeket nevelnek, Richárd az Esze Tamás Gimnáziumban érettségizett és most megy katonának, Péter végzett villanyszerelő, de állás híján az apja mellett dolgozik a kertben.

A legidősebb testvér, Jenő mátészalkai lakos, gépkocsivezető, leszázalékolt nyugdíjas. Szamosszegről nősült. Felesége Csatlós Erzsébet. Fiuk, Zoltán üzemmérnök, két gyermek, Zoltán és Adrien édesapja.

Évente négyszer, ötször jön össze a tágabb család. A tanulás a nagyvároshoz kötötték a fiatalabbakat, de amikor lehetőség nyílt rá, igyekeztek a fészekmeleg közelébe. Talán a szülők közelsége, talán a horizontig nyújtózkodó táj látványa, talán a barátok jelenléte az a kötőerő, amelyet a világon sehol nem felejthetnek el. Mint Melinda, László, Zsuzsa és István megfogalmazták: maximum Debrecenig tudnának elmenni, messzebb nem vágynak.

(Szatmári Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1994.)