Tamási Tiborné

Díszpolgár, nyugdíjas könyvtáros,

Vaja

Vajon mely pillanatokat lehet egy település vagy egy ember életében történelmi pillanatoknak nevezni? A várossá válás eseménye olyan nagy dolog, amely örökre beírja magát Vaja krónikáskönyvébe, ugyanis 2009. július elsejével város lett a 3897 lakost számláló, az országban a várkastélyáról ismert település. Ugyanilyen történelmi és felemelő pillanatokat élt át Tamási Tiborné, amikor a várossá avatás ünnepi eseményén szeptember 12-én Tisza Sándor polgármester átadta számára a díszpolgári kitüntetést. Ezzel ő lett Vaja város első díszpolgára. Margit néni meghatódottan mondja: „Életem befejező szakaszát ez koronázta meg!” De korai lenne még az alkonyévekre gondolnia, hiszen kora ellenére ma is „örökmozgóként” jár-kel, mindenütt ott van, és otthon is ég a keze alatt a munka. Éppen a nagy meggyszedési munkák közepette találom, amikor megérkeztem hozzá. Vérvörös muskátlitól díszlik az udvar, tengernyi virággal borított enciánfa és csavart törzsű mályvacserje árulkodik a szakértelemről. Mint az később kiderült, Margit néni nemcsak nagy könyvtáros hírében áll évtizedek óta, hanem a mezőgazdasági technikumot is elvégezte.

Rohodon érintette meg az első napsugár 1938. március 23-án Tamási Tibornét, született Lőrincz Margitot, Lőrincz András és Kaluha Etelka szülők ötödik gyermekeként. Gyökerei innen eredeznek, itt élte kisiskolás éveit, innen indult ki a nagyvilágba szerencsét próbálni. Szülei a föld munkájának gyümölcséből tartották el a nagycsaládot. Innen van Margit néni földszeretete és anyaföldbecsülése. Gyerekkorában a fölművelésben végzett munkák, a szerzett tapasztalatok visszaköszönnek élete során. Rohodi iskolájának igazgatóját, tanítóit sorolja, akik már akkor felfedezték benne az egyéniséget. A színjátszó kör, a táncház oszlopos szervezőjeként biztatták őt, hogy művészeti iskolában tanuljon tovább. Meg is tett érte mindent, de a sors fintora, ahogy ő fogalmaz, másként hozta. A rendkívül szerteágazó érdeklődésű leány végül Budapesten kötött ki a Vámos Ilona Ápolónőképző Iskolában. Azt el is végezte volna, ha nem jön közbe a „borzalmak éjszakája”  – így nevezi az 1956-os eseményeket.

Margit néni életében sorsdöntő történelmi események sűrűsödnek össze, hiszen a II. világháborút megélve, arról is órákat tud mesélni. Azon az októberi őszön gyalogosan indultak haza a fővárosból, ahová tanulni már nem tért vissza, itthon elkelt a segítség a földeken már fáradó szüleinek. Tamási Tibort, a vajai fiatalembert már korábban megismerte, ’58-ban összeházasodtak, férje szüleinél kezdték közös életüket. Majd elvágyódtak a fővárosba, de az albérletek után úgy döntöttek, mégis itt telepednek le. Férjét amúgy is hazahívta kötelessége a vajai futballcsapat tagjaként a hétvégeken. Meg mi tagadás, a Kádár Jánosnak írott levélre is azt a választ kapta, aki vidéken született, arra ott van szükség. Így utólag visszagondolva nem is bánta meg, hogy így hozta a sors. Így tudott Vaja településért tenni, a könyvtárért, az iskolás gyermekek, a fiatalok művelődéséért, olvasásra nevelésükért.

Kezdetben a községi tanácsnál pénzügyi előadó, amiben az időközben elvégzett mérlegképes könyvelői szakképesítése is segítette. Életeleme lett a tanulás, mert a mezőgazdasági technikum után még a könyvtárkezelői szakképzettséget is megszerezte. Ekkor már a könyvtárban kapott feladatot, ezután elválaszthatatlan lett életétől a könyv, a versek, a szépirodalom. Mindig volt értelmes célja, amiért harcolt, küzdött, azt sikerre vitte. A falu lakosságával jó volt a kapcsolata, közösségi emberként mindenütt jelen volt. Szervezte a programokat, fórumokat, kiállításokat, író-olvasó találkozókat, a szavalókört, a fellépéseket a családi és községi ünnepeken. Mindez történelem, az album is, amelyet az asztalra terít, és mutogatja a régi események fényképeit, a megsárgult újságcikkeket. Relikviáiból akár egy kis házi múzeumot is lehetne nyitni. Nem fogy ki a mesélésből, hogyan lett az 1700 kötet gazdaköri könyvállományból népi könyvtár, amikor a baktai járáshoz csatolták. Mesél az olvasók, a könyvtártagok számának növekedéséről, jeles egyéniségekről, azután hogyan gyarapodott végül is 23 ezerre a könyvállomány. A könyvtár költözése egyik helyről a másikra, mind azért, hogy méltóbb helyre kerüljenek a vajai kultúra e jeles értékei. Tette mindezt 30 éven át, szolgálatként, hivatástudattal, szeretettel.

A 41 rohanós és dolgos év alatt mindig maga mellett tudhatta férjét, akivel két gyermeket neveltek. Tibor fiuk és Margó lányuk már önálló családban élnek, itt helyben, és gyermekekkel büszkélkedhetnek. A nagymama is büszkén említi három unokáját, Tímeát és Ágnest, akik főiskolán, egyetemen tanultak, és Leventét, aki kardiológusi szakorvosjelölt. Az energiát innen merítette, mert a család, az azt összefogó szeretet a legfontosabb. Ez az, ami mindig kifogyhatatlan erőt ad az embernek!

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése