Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Markovics Gyuláné
Üzletasszony,
Jármi
A házaspár félszavakból, még inkább tekintetekből érti egymást. Oly harmónia ez, amelyet az élet viharai is megedzettek. Annak idején a nincsre mondtak igent, ma pedig egy dinamikusan fejlődő magángazdaságot vezetnek. Férj-feleség egyformán kiveszi a részét a tennivalókból, nem győzik hangoztatni, a másik nélkül nem merték volna meghozni a sorsfordító döntéseket.
Markovicsné, lánykori nevén Hizsnyik Margit 1954. április 7-én Ároktőn született. Édesapja, Hizsnyik Pál nyugdíjas gépkocsivezető, édesanyja, Kovács Irén szintén nyugdíjas. Öt testvér osztozott a szülők szeretetén, a legidősebb Erzsébet a szülőfaluban él, Károly Tiszacsegén hivatásos halász, Irén gyári munkás a Tiszai Vegyikombinátban, Mária a fővárosban üzletkötő.
Markovics Gyula Mátészalkán született 1954-ben, az édesapja, Markovics Gyula a gépállomásról traktorosként vonult nyugdíjba. Testvérei közül Edit növénytermesztő a hodászi téeszben, egy bátyja tragikus körülmények közt életét vesztette, József pedig kereskedő, most az üzlettársuk.
Margó szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebében a vállalkozásukhoz megszerezte a legmagasabb szakmai végzettséget, felsőfokú külkereskedelmit. Gyula kőművesnek és ácsnak tanult a fővárosban. Angyalföldön a 23-as Állami Építőipari Vállalatnál igen sok középületen végezte a finomabb munkákat. Munkásszállás alakította szociálisan érzékennyé.
Egy szép napon Margó és Gyula − egy-egy barátjuk társaságában − színházba indultak és a Madách Színház előtti találkozás egy életre meghatározta a sorsukat. Polgári szertartás keretében egybekeltek és két szép fiuk született. Gyula most harmadéves a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, Róbert az autószerelő szakmában lát fantáziát. Nem keresztelték meg a gyerekeket, s most a rendszerváltás után sem tagadták meg korábbi nézeteiket. Ennek ellenére, vagy ettől függetlenül Gyula emberségből segítette a hívőket, Margó fáslit kötött a leprásoknak. Újabb paradoxon, de jó néhány lelkipásztor tartozott a baráti körükhöz.
Gyula erről azt mondja: a tisztesség, a tartás, a szavahihetőség a legfontosabb, nem a világnézet vagy annak nyílt hangoztatása.
Tíz esztendőn át kőműves- és ács- munkát végzett a családfő, majd a mátészalkai áfész felkérésére, három nap gondolkodás után, elvállalta a zöldség-gyümölcs felvásárlás irányítását 1980. február 5-én. Kihívásnak érezte a megbízatást, de ha nem tudta volna maga mellett a neje együttérző támogatását, biztosan nem vágott volna bele. Éjszakákon át tanulta az új szakma csínját-bínját, körberakta a falak szélét szerződésekkel, szállítójegyekkel.
Akkoriban még kísérni kellett az árut, s bejárta így a fél országot. Három-négy év múlva Paposon is átvette a felvásárlás irányítását. Már 1988-ban látszott, gondok bőven vannak a piac körül, hiába hívták a szalkai áfész felvásárlási osztályára, nemet mondott. Pedig Markovics Gyula időközben nagy tapasztalatra tett szert a piackutatás, a fajtakísérlet terén. Az uborka, paprika, paradicsom fajtaváltását ő szorgalmazta a szalkai térségben. Innen a Debreceni Konzervgyárhoz mentek, az itteni munka két esztendeig tartott.
A saját vállalkozást, a Zóna Zöldség-gyümölcs Nagykereskedelmi Forgalmazó és Fuvarozó Kft.-t l989-ben alapították. Az asszony ötlete alapján láttak hozzá és a tengernyi erő- és időráfordítás meghozta gyümölcsét, évről évre gyarapodott a cég. Országszerte megbízhatónak ismerik őket. Noha semmilyen anyagi segítséget nem kaptak az induláshoz és mindent a saját erejükből kellett befektetni, most már szép terveket dédelgetnek. Megvették a volt állami gazdaság Jármikerti majorját és a lerobbant szociális létesítményből komfortos, emberibb, infrastruktúrával ellátott munkahelyet hoznak létre.
Az pedig már a jövő nagy álma, hogy egy zöldség-gyümölcsfeldolgozó konzervüzemet létesítenek. Úgy vélik, a velük közvetlen kapcsolatban álló 14 ezer kistermelő megélhetése, családjaik anyagi gyarapodása nagyobb biztonságban lehet, ha nemcsak a nyers gyümölcs felvásárlására alapozzák a vállalkozást.
Az más lapra tartozik, hogy megritkultak a baráti összejövetelek, nagyritkán sem ihat meg egy sört a házigazda. Noha örülnek az elért sikernek, de mégsem lehetnek elégedettek. A szükséghelyzet szüli az újabb fejlesztést, előbb számológép, majd telefon, telefax, fénymásoló, most pedig számítógép, raktár és göngyöleg segíti a gyors, kényelmes munkavégzést. Se kiszállni nem lehet, se kivenni a keletkező hasznot a vállalkozásból. Mindent visszaforgatnak. Azt szeretnék, ha a gyerekeik csak mesének hinnék a szülők nehéz anyagi indulását.
Ha még marad szabad idejük, Gyula szenvedélyes vadász, mindketten imádják a fotózást, a bélyeggyűjtést. A házimunkára éjszaka jut ideje Margónak.
(Szatmári Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1994.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése