Vaja

Sikeres nagyvállalkozó, köztiszteletben álló polgármestere Vajának, a megyei közgyűlés tagja, sőt annak tanácsnoka, tagja a megyei munkaügyi tanácsnak. Üzleti ügyben járt több földrészen, sokat látott, sokat tapasztalt.

A karrierje 1989-től gyorsan ívelt felfelé. Szerencsés csillag alatt született? Lehet, de ennyi nem elég a sikerhez. Sok munkával, kitartó tárgyalásokkal, a kínálkozó lehetőségek legjobb kihasználásával érte el, amit elért. S nemcsak magának használt, hanem emberek százainak, ezreinek. Ő méltán idézheti Váci Mihály verssorait: „Használni akartam, nem tündökölni”. A neve: Balogh Gyula.

A cégét 1989-ben alapította egymillió forintos törzstőkével. Felesége, aki pedagógus, a telefont kezelte, kurblizott, a posta órák múlva hozta be a kért számot.

A kft. elsősorban zöldség-gyümölcs exportra alakult. Már az első esztendőben sikerült százhetven millió forintos forgalmat lebonyolítani. A hűtőházat bérelték, a nyersanyagot felvásárolták. Konzervgyártással bővült a vállalkozás, kellettek a segítő társak, a munkatársak.

Budapesten 1991-ben létrehozták a cég külkereskedelmi irodáját. Ebben az évben volt olyan hét, hogy 6-8 kamion konzervet küldtek nyugatra. A következő állomás: a vajai Zöldség-Gyümölcs Kft. vásárol két konzervgyárat. Kilencvenegyben már 440 millió forint forgalmat bonyolítottak le. A nyereséget azóta is visszaforgatják a vállalkozásba. Kilencvenkettőben már bérelték a Zöldért mátészalkai konzervüzemét.

A gyár üzemeltetéséhez sok alapanyag és forgótőke is kellett. Számítgatások után megszületett a döntés: a Hungarofructtól és a Monimpextől előfinanszírozást kért és kapott a cég. Ami nagy dolog manapság, a tartozások, a kintlévőségek idején: sikerült mindenkit kifizetni. A bankhitel minimális volt, ilyen kamatok mellett ez érthető.

A gazdaságtörténészek mérföldkőnek írnák be az 1993-as esztendőt. Ekkor hirdették meg a Nyírlugosi Állami Gazdaság privatizációját. Vevő több is akadt, de igazán fizetőképes nem volt köztük.

Balogh Gyuláék el nyerték a pályázatot, a vajai Zöldség-Gyümölcs Kft. az állami gazdaság teljes vagyonát megvásárolta. Egy gyorsfagyasztó üzemet, egy konzervüzemet, egy húsüzemet, és a turizmussal összefüggő létesítményeket is. Az újabb állomásra így emlékezett Balogh Gyula: − Három területen kezdtük a munkát. A konzervüzemben, a mélyfagyasztóban és a málna-szilva termőterületen. Hatvanhárom hektáron almát telepítettünk, izraeli csepegtető technológiával. Szabolcs-Szatmár-Beregben ez a legkorszerűbb, s a legnagyobb egybefüggő ilyen terület. Öthektáros kordonos uborkát is telepítettünk, ennek nagy sikere volt, illetve van: az ország legnagyobb terméshozamát produkáltuk.

A kft. 1993-ban bérbe vette a Mátészalkai Állami Tangazdaság almasűrítő üzemét. Később a vajai sűrítőt is.

Ebben a két modern üzemben készült ivólének sikerült jó piacot találni. 1994 őszén a kft. megvásárolta a vajai sűrítő üzemet. (Addig csak bérelte.) Az immár saját tulajdonnal lehetett piacot kutatni, ki lehetett tekinteni a világra.

Jöttek is a felkelő nap országából a japánok és megvásárolták a vajai cég almasűrítményének hatvan százalékát. Mondhatni: ez bombaüzlet. A tulajdonos meghívást kapott és teljesített Tokióba, Oszakába. Balogh Gyula Japánban aláírt egy szerződést. Ennek értelmében 1995-től hat éven át nyolcmillió dollár értékű sűrítményt vesznek át.

Külön figyelmet érdemel, hogy a japánok előfinanszírozást és nagy értékű bankgaranciát is vállaltak. Ez pedig biztonságot nyújthat a szabolcsi cég üzemeltetéséhez és a foglalkoztatáshoz is.

Vaját sokfelé jegyzik gazdasági körökben. Ám e vonzó település turisztikai szempontból is fontos. A mostani polgármester ápolja a hagyományokat, a műemlékvédelmet is szívügyének tekinti, azon is fáradozik, hogy még vonzóbb, a turisták által még látogatottabb legyen a nagyközség. (Az ősláp tönkrement, de sikerült megmenteni, feléleszteni.)

Híres a vajai vár és a Vay Ádám Múzeum. Egy szép prospektusban ez olvasható: „Az 1200-as évek végén tűnik fel a község neve. A középkor századaiban a Vay család ősi fészkeként hallunk róla. A Vayak egykori várkastélyában hatvannégyben nyílt meg a Vay Ádám Múzeum.”

Alapításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Molnár Mátyás, az intézmény első igazgatója. A szabadságharchoz kötődő tárgyi emlékek láthatók a szobákban. A toronyszobában a Vay Ádámnak és feleségének szentelt kiállítást is érdemes megnézni.

Balogh Gyula polgármesterként és vállalkozóként sokat tesz a nagyközség gazdasági fejlődéséért, a kulturális örökség fenntartásáért. (1995-ben kiadatta, megjelentette a Vay család történetét.)

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)