Nyírcsaholy

Ha van ember, akit a köz majd két évtizedes, megszakítás nélküli szolgálata naggyá tett, akkor az az ember Suszté László, aki 1949. november 24-én, Nyírcsaholyban született Egri Irma és Suszté Sándor gyermekeként. Édesanyja ma tsz-nyugdíjas, édesapja már négy éve nincs közöttünk. Suszté László három leánytestvére, Katalin, Éva és Mária ma családjaikkal együtt élik mindennapos életüket. Felesége, Alexa Klára, kereskedő. Leányuk, Krisztina, utolsó éves a Gábor Dénes Főiskolán. Fiuk, László, az első évét fejezte be Debrecenben. Terve az, hogy építész legyen.

Az érettségi vizsgáit Suszté László Mátészalkán, a 130-as Ipari Levelező Gimnáziumban tette le 1984-ben. Mint az az időpontokból kitűnik, az 1969-es évi munkakezdése ezt jóval megelőzte. A gépállomáson indult műszaki pályafutása hamarosan az egykori NDK-ban folytatódott, ahol a szakmai mellett idegennyelv-tudását is fejleszthette. Magyarországra visszatérve a Vörös Csillag tsz-ben dolgozott tovább 1985-ig. Ekkor döntött úgy először Nyírcsaholy lakossága, hogy bizalmával megtiszteli. Így lett Suszté Lászlóból tanácselnök.

Az ereje teljében lévő ember lendülete segítette át akkor is a nehézségeken. Megválasztásakor – és azóta is – tapasztalhatta a közeli Mátészalka lakosságelszívó hatását, ami következtében a falu elöregedése megkezdődött. Az iskolát befejezett fiatalok közül egyre kevesebben tértek vissza szülőfalujukba, hogy ott letelepedve családot alapítsanak A vezetékes ivóvízhálózat kiépítése 1985-ben fejeződött be. A telefonhálózatot – megelőzve ezzel riválisukat – 1990-re fejezték be. Az 1986-ban elkészített és 2000-ig szóló hosszú távú fejlesztési terveikben szereplő szennyvízhálózat kiépítése még hátra van. A fiatalok letelepedését elősegítendő, közműves telkeket alakítottak ki. A megyei vezetésnek köszönhetően a falu fejlődése 1996-tól robbanásszerűvé vált. Megoldották a belvízelvezetést, járdákat építettek, korszerű orvosi rendelőt adtak át, kiépült a faluban a gázvezeték-hálózat is. A munkahelyek teremtése azonban szinte teljesen megállt. Kitörést az épülő autópálya és a közeli Vállaj melletti határnyitás jelenthetne a falu számára. A jelenlegi munkanélküliség – az országos átlag kétszerese – mindennapos gondjaikat csak tovább tetézi. Évről évre csökken az iskolába beiratkozók száma is. A lakosság lélekszáma stagnál.

Suszté László elmondása szerint a politika szükségtelenül verte szét a jól működő ipari-gazdasági egységeket, aminek most isszák meg a levét. A mai napig szomorúan emlékezik vissza a híres szarvasmarha-törzsállományukra, a gépállomásra, a dohánytermelő csoportra. Ugyancsak nosztalgiával említi az előzőekhez kapcsolódóan a valamikori 4000 egyedet számláló szarvasmarha-állományt is, ami mára alig 100-ra csökkent.

A Nyírcsaholy környéki földek 10 aranykoronás értéke nem igazán teszi lehetővé az iparszerű mezőgazdasági termelést. A 3300 hektár nagyságú termőterületen erdőgazdálkodás, hagyományos szántóföldi növénytermesztés és részben gyümölcstermesztés folyik. Az igazán jó termőterületek a Kraszna árterében vannak, ami nem minden szempont szerint megnyugtató állapot. A falu jelenlegi helyzetét mutatja az is, hogy az önkormányzat a legnagyobb munkáltató. Közel 100 embert foglalkoztatnak. Suszté László polgármester tervei között első helyen a régóta időszerű szennyvízhálózat kiépítése, egy korszerű faluközpont kialakítása, a 8 tantermes iskola felépítése és a közlekedés átvezetése szerepel. Célja a helyi mezőgazdaság átalakítása az uniós elvárásoknak megfelelően. Jó megoldásnak találná a Kraszna árterének legelőként való hasznosítását, a falu környékén egy nemzeti park jellegű terület kialakítását. Jelenlegi sanyarú helyzetükön javítana a határnyitást követően a kereskedelem fejlesztése, a falusi turizmusba való bekapcsolódásuk.

A szorító gondok mellett Suszté László büszke arra, hogy a falu valamennyi intézményében számítógépek segítik az ott folyó munkát, s ehhez még korlátlan internet-hozzáférést is biztosítanak az érintettek számára. Elismerésre méltó az is, hogy a falu, erejéhez mérten, 40, egyetemen, főiskolán tanuló szülöttjét havi támogatásban részesíti.

A falu vezető embere kevéske szabadidejében kertészkedéssel, föld- és szőlőműveléssel foglalkozik a család nyolchektáros birtokán. Szívesen mennek együtt nyaralni.

Suszté László országosan is a ritkaságszámba menő emberek közé tartozik, hisz minden bizonnyal kevesen vannak a hozzá hasonlók, akik már két rendszerben szolgálják – saját magukat és erejüket nem kímélve – folyamatosan a köz érdekeit. Azokét az emberekét, akik a rendszerváltozást megelőzően döntöttek úgy, hogy arra adják szavazataikat, abba fektetik bizalmukat, akiket nem vakít el a mindenkori hatalom gőgje, akik a közért élnek és dolgoznak, nem nézve a napi munkaidő végét, a vasár- és ünnepnapokat.

Nyírcsaholy lakossága méltán lehet büszke választott polgármesterére, Suszté Lászlóra.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)