Nyírmeggyes

Eszembe jut egy történet. Ha valaki lila pöttyös helikoptert szeretne, Ertsey Péter csak annyit kérdez: most rögtön vagy ráér egy óra múlva? Nem ismer lehetetlent, ezt bizonyára nem kell a szűkebb hazája, Nyírmeggyes előtt ecsetelni. Nincs olyan család a településen, amelyik közvetve vagy közvetlenül, ne lenne kapcsolatban vele.

Ertsey Péter polgármester és vállalkozó. A Maszovker Kft. vezetője és a helyi termelőszövetkezet elnöke. Tizennégy éve nem volt szabadságon, és gyilkos tempót diktál. Két végén égeti a gyertyát, de másképp képtelen élni és jóban lenni a leghatalmasabb bírájával, önmagával…

Még gyerekkorában, a Madarasitanyán tanulta meg a leckét egy életre: ha valamit el akar érni, csak önmagára számítson. Ha pedig elhatározta a célt, akkor tántoríthatatlanul törekedjen felé, mert minden elérhető és megvalósítható, ha azt valóban akarja is.

Nyírmeggyesen született 1948. november 3-án. Szülei Erdélyből származnak, apja katonaszökevény volt. Anyja Budapesten él, Péter nagynénjénél. Az általános iskolát is a fővárosban fejezte be, és a Kossuth Lajos Gépipari Technikumot végezte el Csepelen. Ez az iskola a precízséget adta útravalóul, a szemléletformálásra is kitűnőnek bizonyult. Amikor érettségizett, akkor temette az apját, aki szeszüzemvezető volt a nyírmeggyesi Petőfi termelőszövetkezetben. Tőle vette át a vezetői széket még 18 éves korában. Negyedszázadon át tevékenykedett ebben a közösségben, és sokféle beosztást töltött be.

Amikor a rendszerváltozás idején az önkormányzatok alakultak, Ertsey Péter is ringbe szállt, mint polgármesterjelölt. Függetlenként indult. Mára elmondhatja: a 3 ezer lelket számláló településen 900 család él, 300 telefont kötöttek be, és még 170 igény fekszik a hivatalban. A XXI. század színvonalának megfelelő általános iskolát építenek 140 millió forintért. A gázt még az üres telkekre is bevezették.

Az infrastruktúra szépen gyarapodik, s nem minden faluban mondhatják el, hogy aki akar dolgozni, talál magának munkát helyben. A munka pedig a megélhetést, az anyagi gyarapodás lehetőségét kínálja a helybelieknek. Ma, amikor falvak tucatjai vegetálnak, az anyagi elszegényedés és a szellemi elsorvadás szedi erkölcsi áldozatait, a nyírmeggyesi embereknek nem kell ilyen rémségekkel szembenézniük.

− Nemet mondani a legkönnyebb, ha valami tennivaló akad − fejtegeti Ertsey Péter. − Szerintem a lelkiismeretünkre kell hallgatni, s akkor számos dolgot nem első felindulásból mondunk vagy cselekszünk. Használjuk az eszünket, hiszen nem baj, ha elesünk, csak tudjunk felállni.

Allegorikus értelmű szavait a tények támasztják alá. Az irányítása alatt működő Maszovker Kft. magyar és orosz kereskedelemre szakosodott. Tavaly 1,2 milliárd forintos termelést valósított meg. Elsősorban zöldség- és gyümölcskonzervet, almalevet állít elő a környéken termelt alapanyagból. Ez már termelési biztonságot jelent sok-sok embernek Nyírmeggyesen. A földrajzi közelség miatt csak az orosz piacra termelnek és exportálnak. A fizetésnél az árucsere szóba sem jöhetett, mert az orosz piacról származó árut a kereskedők zöme csak fél áron akarja megvenni.

Amikor a rendszerváltozás idején nemcsak politikailag, hanem gazdasági értelemben is szabadabb világ köszöntött a falura, az emberek egy része elbizonytalanodott. Sokan igényelték azt, hogy aki ötlettel, anyagiakkal és erővel, elszántsággal bírja, álljon a többiek élére, legyen kit követni. Ertsey Pétert nem kellett erre külön nógatni.

Annak örült, hogy a faluban − bár az nem mentes teljesen a politikától − szélsőségek nincsenek. A józanul, becsületesen gondolkodó és dolgozó emberek nem tűrik meg maguk közt a szájhősöket, a tisztességtelenül törtetőket, a másokat letaposókat. Ertsey Péter azt a célt fogalmazta meg, hogy gazdaságilag talpra állítja a községet, a piacgazdaság szükségleteihez igazodva pedig tudása szerint igyekszik megkeresni a gazdálkodás új formáit, az eredményeket pedig a település érdekében kamatoztatja.

Nem nagyigényű, ma is apja bútorai közt él. Lánya, Enikő negyedikes a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban. Nevelt fia és két kisunokája van. Én se lennék a saját feleségem − jegyzi meg maliciózusan, s ebből érthet a krónikás: egy kapcsolat eltörik azon a tempón, amit Ertsey Péter önmagának és a környezetének diktál.

Szabad idejében vadászik, a porcsalmai vadásztársaság vezetője. Bár inkább a vadat termelni és nem elejteni szereti. A szakszerűséget, a természet védelmét és a vadgazdálkodást kéri számon a társaságon is.

Rendkívüli ember, aki magával ragadja a környezetét.

(Szatmári Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1994.)