Bodó Sándor

Festőművész

Szamosszeg

szszb 30 és Bodó Sándor.jpgAz egykor szabadon kanyargó Szamos folyó történelmi korú településeinek egyikében, Szamosszegen, mint a település díszpolgárára emlékeznek az 1920-ban itt született Bodó Sándorra. Egy róla készült portréfilm címét idézve, ecsettel írt történelem az ő sorsa. Az idős korában készített beszélgetésben jól felismerhető e tájnak a nyelvjárása, pedig 17 évesen került el innen. A képzőművészet számos területéhez volt tehetsége, a szobrászathoz, a hangszerkészítéshez, ismerte a freskók renoválásának a technikáját, végül festőnek tanult. Tanulmányait előbb a háború, aztán a vallásossága miatt volt kénytelen megszakítani, de festő lett így is, mert úgy látszik, ez volt az ő kijelölt útja. Ez az út azonban, ahogy a Szamos, sok-sok kanyart tett meg, és neve Amerikában előbb vált ismertté.

 A háború után a Bankjegynyomdába került, ahol az 5. békekölcsön plakátjának az elkészítésére kérték fel. A plakátnak volt egy imitált írással készített háttér része, ebbe a művész beírta a saját véleményét, hogy a visszafizetés már nem fog érni egy fabatkát se, meg hogy a szabad választásokon megbukik a kommunista párt. Ez elég okot adott arra a hatalomnak, hogy bebörtönözzék.  Szerencséjére nem végezték ki, és 1956-ban szabadult, így első feleségével, Fábián Ilona textilművésszel és első gyermekükkel Amerikába mentek. Azt mondta egy alkalommal, hogy „az angolt nem tanultam meg igazán, a magyart elfelejtem néha”, amin nem csodálkozhatunk, hiszen 42 évnyi távollét, még ha tartotta is rokonaival a kapcsolatot, igen sok idő. Az amerikai beilleszkedésben, a társasági kapcsolatokban nagy segítségére volt felesége, akivel ugyan más-más művészeti területet műveltek, de mindketten közel kerültek a történelmi festészethez. Tagjai lettek a kinti egyházi közösségeknek, a templomos lovagrendnek, bekapcsolódtak a kinti magyar szövetségek életébe.

Bodó Sándornak a csatajelenetek, történelmi események festése közben sikerült az amerikaiak számára felelevenítenie, tudatosítania ennek a viszonylag fiatal nemzetnek a múltját, és közben magyarságát bizonyítva, az amerikai szabadságharcban részt vevő magyarokat is megfestette. Tudatosan vállalata a történelmi festő felelősségét, és a középkortól a saját koráig jó érzékkel emelte ki a valódi fordulópontokat. A rendszerváltás után hazaköltöztek, berendezkedtek, és hamarosan megkapta az itthoni elismeréseket is. A Hadtörténeti Múzeumban rendezett kiállítását a köztársasági elnök, Mádl Ferenc nyitotta meg. Ennek az anyaga Barangolás a múltban címmel meg is jelent. Ezután számos kitüntetést kapott, az államiak közül a Pro Cultura Hungarica és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztjét, de Bodó Sándor hamarosan magára maradt, felesége meghalt, két fia Amerikában él.

Az egyébként a közéletben egyedül addig sem igen jártas művész, szerencséjére találkozik egy lényegesen fiatalabb művésztárssal, akinek barátsága, szeretete, támogatása segíti a korábbi évtizedek művészeti hagyatékának a Pécelen történő méltó elhelyezésében, közkinccsé válásában. Gróf Nyáry Éva festőművésszel való találkozását a szülőfalujában kötött házassága követte, amelynek emlékére Bodó Sándorról nevezték el a házasságkötő termet, és emlékszoba őrzi a híressé vált művészt.  A hazatalálásban Nyáry Éva nyitott személyisége segítette, akit Gergely Lajos polgármester úr már úgy ajánl, mintha szintén falubeli lenne.

Az ő különleges munkássága legalább három területen vált nemzetközileg ismertté. Festőművész Szíriában, Damaszkuszban lett. Bejárta a világhírű Csontváry útját, ismét megfestette, és kiállításaival fiatalon nagy elismerést szerzett. Művészeti érdeklődése a régi idők felé fordult, akár a magyar díszítő művészeti emlékekre, akár a Szent Koronára gondolok. Az Ősmagyarok Életfája alkotása nyolc évig a Mátyás templom Árpád-házi Királyok Termét díszítette, míg a Szent Korona zománcképeinek újrafestésével mind a művészeti, mind a világi elismerést, a magas állami kitüntetéseket kapta meg. A szakmai elismertségről egy mondat: „lírai finomság és ősi erő keveredik műveiben”.

A Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend a világ 37 országában működik, és a Magyar Nagyperjelség, a Szent Lázár Lovagjainak Magyar Szövetsége ennek egyik szervezeteként dolgozik, amelynek hivatalos hazai vezetőjét, a Grand Prior of Hungary-t, Dáma countess Nyáry Éva nagyperjelt, 2010. április 27-én  Santiago de Compostellában iktatták be. Így történelmi felhatalmazással számos jótékonysági rendezvény elindítója, szervezője, nemzetközileg kiemelkedő személyisége lett.

Íróként is ismertté vált. A korona képeiről írt kötete a miniszterelnök bevezetőjével jelent meg, és valóságos sikerkönyvként idézik itthon és külföldön a nagybátyjáról most kiadott, az Egy pillanat az Örökkévalóságból – Nyáry Ernő bagdadi érsek élete című kötetét.

Így ecsettel és tollal írt történelem az ő sorsa is.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése