Bodó Sándor

Festőművész

Szamosszeg

Az egykor szabadon kanyargó Szamos folyó történelmi korú településeinek egyikében, Szamosszegen, mint a település díszpolgárára emlékeznek az 1920-ban itt született Bodó Sándorra. Egy róla készült portréfilm címét idézve, ecsettel írt történelem az ő sorsa. Az idős korában készített beszélgetésben jól felismerhető e tájnak a nyelvjárása, pedig 17 évesen került el innen. A képzőművészet számos területéhez volt tehetsége, a szobrászathoz, a hangszerkészítéshez, ismerte a freskók renoválásának a technikáját, végül festőnek tanult. Tanulmányait előbb a háború, aztán a vallásossága miatt volt kénytelen megszakítani, de festő lett így is, mert úgy látszik, ez volt az ő kijelölt útja. Ez az út azonban, ahogy a Szamos, sok-sok kanyart tett meg, és neve Amerikában előbb vált ismertté.

 A háború után a Bankjegynyomdába került, ahol az 5. békekölcsön plakátjának az elkészítésére kérték fel. A plakátnak volt egy imitált írással készített háttér része, ebbe a művész beírta a saját véleményét, hogy a visszafizetés már nem fog érni egy fabatkát se, meg hogy a szabad választásokon megbukik a kommunista párt. Ez elég okot adott arra a hatalomnak, hogy bebörtönözzék.  Szerencséjére nem végezték ki, és 1956-ban szabadult, így első feleségével, Fábián Ilona textilművésszel és első gyermekükkel Amerikába mentek. Azt mondta egy alkalommal, hogy „az angolt nem tanultam meg igazán, a magyart elfelejtem néha”, amin nem csodálkozhatunk, hiszen 42 évnyi távollét, még ha tartotta is rokonaival a kapcsolatot, igen sok idő. Az amerikai beilleszkedésben, a társasági kapcsolatokban nagy segítségére volt felesége, akivel ugyan más-más művészeti területet műveltek, de mindketten közel kerültek a történelmi festészethez. Tagjai lettek a kinti egyházi közösségeknek, a templomos lovagrendnek, bekapcsolódtak a kinti magyar szövetségek életébe.

Bodó Sándornak a csatajelenetek, történelmi események festése közben sikerült az amerikaiak számára felelevenítenie, tudatosítania ennek a viszonylag fiatal nemzetnek a múltját, és közben magyarságát bizonyítva, az amerikai szabadságharcban részt vevő magyarokat is megfestette. Tudatosan vállalata a történelmi festő felelősségét, és a középkortól a saját koráig jó érzékkel emelte ki a valódi fordulópontokat. A rendszerváltás után hazaköltöztek, berendezkedtek, és hamarosan megkapta az itthoni elismeréseket is. A Hadtörténeti Múzeumban rendezett kiállítását a köztársasági elnök, Mádl Ferenc nyitotta meg. Ennek az anyaga Barangolás a múltban címmel meg is jelent. Ezután számos kitüntetést kapott, az államiak közül a Pro Cultura Hungarica és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztjét, de Bodó Sándor hamarosan magára maradt, felesége meghalt, két fia Amerikában él.

Az egyébként a közéletben egyedül addig sem igen jártas művész, szerencséjére találkozik egy lényegesen fiatalabb művésztárssal, akinek barátsága, szeretete, támogatása segíti a korábbi évtizedek művészeti hagyatékának a Pécelen történő méltó elhelyezésében, közkinccsé válásában. Gróf Nyáry Éva festőművésszel való találkozását a szülőfalujában kötött házassága követte, amelynek emlékére Bodó Sándorról nevezték el a házasságkötő termet, és emlékszoba őrzi a híressé vált művészt.  A hazatalálásban Nyáry Éva nyitott személyisége segítette, akit Gergely Lajos polgármester úr már úgy ajánl, mintha szintén falubeli lenne.

Az ő különleges munkássága legalább három területen vált nemzetközileg ismertté. Festőművész Szíriában, Damaszkuszban lett. Bejárta a világhírű Csontváry útját, ismét megfestette, és kiállításaival fiatalon nagy elismerést szerzett. Művészeti érdeklődése a régi idők felé fordult, akár a magyar díszítő művészeti emlékekre, akár a Szent Koronára gondolok. Az Ősmagyarok Életfája alkotása nyolc évig a Mátyás templom Árpád-házi Királyok Termét díszítette, míg a Szent Korona zománcképeinek újrafestésével mind a művészeti, mind a világi elismerést, a magas állami kitüntetéseket kapta meg. A szakmai elismertségről egy mondat: „lírai finomság és ősi erő keveredik műveiben”.

A Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend a világ 37 országában működik, és a Magyar Nagyperjelség, a Szent Lázár Lovagjainak Magyar Szövetsége ennek egyik szervezeteként dolgozik, amelynek hivatalos hazai vezetőjét, a Grand Prior of Hungary-t, Dáma countess Nyáry Éva nagyperjelt, 2010. április 27-én  Santiago de Compostellában iktatták be. Így történelmi felhatalmazással számos jótékonysági rendezvény elindítója, szervezője, nemzetközileg kiemelkedő személyisége lett.

Íróként is ismertté vált. A korona képeiről írt kötete a miniszterelnök bevezetőjével jelent meg, és valóságos sikerkönyvként idézik itthon és külföldön a nagybátyjáról most kiadott, az Egy pillanat az Örökkévalóságból – Nyáry Ernő bagdadi érsek élete című kötetét.

Így ecsettel és tollal írt történelem az ő sorsa is.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése