Erdős Jenő

Karnagy, címzetes igazgató, polihisztor, díszpolgár

Nyíregyháza, Mátészalka, Vaja

Léteznek-e polihisztorok a 21. század második évtizedében? A gyorsan gyarapodó információhalmazt szemlélve, nem. De akinek volt és van szerencséje ismerni Erdős Jenőt, az bizton állítja, hogy igenis, élnek még köztünk olyan emberek, akik maradandót alkotnak több szakterületen is. Több diplomás szakember, nemzetközileg ismert karnagy, a megyei kórusmozgalom kiemelkedő egyénisége, több oktatási intézmény igazgatója, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza Életmű Díjasa, Mátészalka Díszpolgára, Váci Mihály Díjas. Nincs vége a felsorolásnak, de a szálfa egyenes tartású Jenő bácsi – generációk tisztelik ezzel a megszólítással – arra nagyon büszke, hogy szeretett feleségével, Csizmadia Margittal 62 évig élt boldog házasságban. Gyermekeik, Jenő pedagógus és Anna programozó matematikus. Unokáik /Ákos tanár, László szakács, Péter bankfiókvezető, Nóra közgazdász/ több diplomát szereztek, dédunokáik, /Réka, Péter – Ákos gyermekei -, Péter, Gabriella – Péter unokájuk gyermekei -, Marcell, Rebeka, István – Nóra gyermekei – jó nevű iskolákba járnak. A 19 tagú nagycsalád az öröm és a megelégedettség forrása. Erdős Jenő örökre hálás a nejének, hogy a család, a gyermeknevelés terheit magára vállalva, megadta neki a szabadságot hivatása kiteljesítéséhez és a közéleti, szakmai szerepvállaláshoz. „Minden egyes elismerésben, díjban ott érzem párom szerepét” – simítja végig a két könyvespolcot megtöltő, általa is írt köteteket. Emlékszobának is beillő birodalmában kitüntetések, díjak, gondosan bekeretezett fényképek üzennek évtizedek távlatából az utókornak.

Lassan kerek évszázada járja földi útját Erdős Jenő. Sarkadon 1920. november 27-én szabómester fiaként, 7 gyermekes családban látta meg a napvilágot. Vér szerinti szüleit korán elveszítette, anyjának nővére és férje nevelte fel. Az örök emberi értékekre ők és a Debreceni Református Kollégium tanárai és diákjai nyitották fel a szemét. Erdős Jenő korrepetálta a gyengébbeket, hogy előteremtse a tandíjat. Egyetlen táskával érkezett meg első szolgálati helyére, Vajára, ahol 12 felejthetetlen évet töltött, mint kántortanító. A szállásadója a másnapi szalkai vásáron a figyelmébe ajánlotta a nővére lányát, és a tanító bácsi számára szerelem volt ez első látásra. Két dologban nagyon biztos – néz rám nyílt tekintettel – az, hogy a pedagógus pályát és ezt a lányt kellett választania, ez isteni adomány. Gyermek- és felnőtt férfikart szervezett Vaján, elindította a 8 osztályos iskolát, pezsgő kulturális és sportéletet teremtett.

Mátészalkán 1952-től iskolaigazgató, majd 10 éven át a Járási Tanács Művelődési Osztályát vezette. Az akkor még járásként működő körzetben 13 kórus működött az ő patronálásával! Az ERDÉRT Vállalat helyi gyárában 120 személyes vegyeskart szervezett. Az időközben városi rangot nyert Mátészalkán Pedagógus Kórust indított, amelynek tagjai sikert sikerre halmoztak a megyei, országos és nemzetközi versenyeken. A magyar-történelem szakos tanári diploma mellé énektanárit szerzett Egerben, majd egyetemi oklevelet pedagógiából Debrecenben. A Kórusok Országos Tanácsának /KÓTA/ megalakulásától, 1970-től az országos elnökség tagja, a megyei kórusbizottságban is értékes közreműködő.

Polihisztor szerepvállalását igazolja, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat járási, városi elnöke, a művészeti szakosztály vezetője. 1980. december 31-én vonult nyugdíjba, Nyíregyházára költözött. Január 1-jétől a felnőtt együttesek közművelődési vezető szakfelügyelője, és a Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója, 23 éven át. Olthatatlan szenvedéllyel segítette a népdalkörök, citerazenekarok, énekes és hangszeres szólisták felkészülését, minősítő bemutatkozásait. 1985-ben a Magyar Kodály Társaság megyei szervezetének alapítója és vezetőségi tagja. Sok évtizedes karvezetői tevékenységét ismerte el a Pedagógus Kórusok Országos Tanácsa, melynek támogatásával két jelentős tanulmánykötetet tett közzé /Pedagógusok a Musica Humana Szolgálatában, Pedagógusok az éneklő Magyarországért/. Mint Tarcai Zoltán „Déli harangszó és vakolóláda – avagy egy gazdag életpálya állomásai” című írásában olvashatjuk: Erdős Jenő nyilvános szerepléseit, a karvezetést, ismeretterjesztő előadásokat, hangverseny ismertetőket, ünnepi megnyitók vállalását, zsürizéseket szervesen egészíti ki a publikálás a szakmai, a helyi és az országos lapokban.”

Kitüntetések sora jelzi az őt övező közösség elismerését. Kiváló Tanár, a megyei közgyűlés Emlékplakettje és Alkotói Díja, a Pedagógus Szakszervezet Eötvös József Emlékérme, Gránitdiploma 75 év után a Református Kollégiumtól. A Filharmónia keretében 1600 hangversenyt szervezett, 15 ezren váltottak bérletet a koncertekre. Nyolc könyvet írt nyugdíjazása óta. A hangversenyek állandó látogatója. Terveinek csak a 24 óra szab határt, számos teendőt érez még sajátjának.

Igazi polihisztor, közéleti személyiség. Barátságát nagyra tartják, tanítványai nem feledkeznek meg róla. Ő soha nem tette le a vakolókanalat a déli harangszónál…

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése