Járdánháza

Az eltelt ötvenöt évben legalább ezer alkotása született, amelyek olajfestményekből, leporellókból és szénrajzokból tevődnek össze. Számos közéleti tevékenységet is felvállalt községében az eltelt közel nyolc évtizedben, amiért környezete 2005. augusztus 20-án mondott köszönetet. Járdánháza község első díszpolgárává választották.

Csépány Márta már gyermekkorában elkötelezte magát a művészetek iránt, hiszen nagyapja és apja is megállta helyét a festőállvány mellett. Ilyen indíttatás után egészen fiatalon megpróbálkozott a festéssel, rajzolással. Számos kiállításon elért sikere igazolja döntésének helyességét.

A hat elemit Járdánházán végezte, a középiskolát magántanulóként járta ki, majd Putnokon tett vizsgát a négy polgári osztály anyagából. Mindehhez kellett a szülők hathatós támogatása, akik hat gyereket neveltek egy keresetből, és Márta volt a legidősebb. Jó tanuló lévén tanítónői babérokra tört, ezért jelentkezett a miskolci Tóth Pál Gimnáziumba. Felvették, de közbeszólt a II. világháború. Annak befejezése után önzetlenül lemondott a továbbtanulásról, átengedte fiútestvéreinek a lehetőséget. 1946-ban férjhez ment, egy év múlva megszületett első gyermeke, Sándor, tíz évre rá, 1957-ben pedig lánya, Márta. Ebben az időszakban a háztartási munkák eléggé lekötötték, de ettől ő többre vágyott. Hírét vette, hogy Kunt Ernő gimnáziumi művész-tanár 1950-ben megalakítja Ózdon a Derkovits Képzőművészeti Szakkört, amelybe elsők között jelentkezett. Ott tette meg az első értékelhető ecsetvonásokat, és ott érték az első sikerek. A kör eljuttatta alkotásait különböző kiállításokra, ahonnan néhány kép díjazottan tért haza. Nem érdekelték soha a divatirányzatok, kitartott a hagyományos stílus, a természetes témaábrázolás mellett.

Elsősorban a tájképek, a fák, vizek, virágok állnak közel hozzá, ő pedig mindig megtalálja a neki való témát. Fiatalkorától járja a természetet, édesapjától elsajátította a gyógynövények ismeretét, és megtanulta, milyen bajokra jó a fűben-fában található hatóanyag. Később szakkönyveket is vásárolt tudásszintjének bővítéséhez. Legalább félszáz olyan gyógynövényt ismer, amelyek a Bükk lankáin és völgyeiben előfordulnak. Rokonságát és ismerősi körét mai napig ezekből a gyógynövényekből készült gyógyteákkal látja el. A keverékek között a magas vérnyomástól a megfázás elleni szerig sok minden megtalálható. A gyűjtés nagy területek bejárását igényli, és a járkálás, keresgélés közben mindig meglát valamiféle érdekességet. Ilyenkor előveszi az előre elkészített „fényképezőgépét”, ami egy papírlapból kivágott négyszögletes nézőkét jelent. Azt betájolja, majd amit azon keresztül lát, papírra veti. Később ez a kis akvarell szolgál az alkotások alapjául.

Az elmaradt továbbtanulás hiányát mindig érezte, és hogy valamit bepótoljon, a községben színjátszó szakkört vezetett, majd magántanulókat vállalt. Így végül mégiscsak teljesült a gyermekkori álom, hiszen taníthatott. Ma is jár hozzá egy tanuló matekkorrepetálásra. Hogy a közéleti szereplése még teljesebb legyen, mintegy nyolc éven át tanácstagként is dolgozott. Amikor fia, Sándor a kötelező tananyag részeként orosz nyelvet tanult, ő jelentkezett a TIT-be, ahol belevágott az orosz és a francia nyelv tanulásába. Ezután már ebből a tantárgyból is ki tudta kérdezni gyermekeit.

Férje, aki vállalkozó kőműves volt, 1999-ben elhunyt. Ő nem mindennapi dolgot vitt végbe, amikor hatvanévesen megtanult faragni. A következő 28 év munkái a családi ház padlásterében kialakított szobákban láthatók. A faragott bútorok, szobrok és használati tárgyak különleges értéket képviselnek.

Fia Kisújszálláson él családjával, Ágnes unokája lakberendezőként dolgozik. Márta Győrben találta meg a boldogulást, hegedűtanár a helyi konzervatóriumban és a tanárképző főiskolán. Három ottani unokája közül Eszter pszichológus, Boglárka gimnazista, és szépen hegedül, Gergely szintén gimnazista, és kürtön játszik. Ezzel apja, Molnár Gyula nyomdokaiba lépett, aki a Győri Szimfonikusok első kürtöse.

Svikruháné Csépány Márta elzárkózik a meghirdetett tárlatokon való részvételtől, holott festményeit megismerhette már Ostrava, Eger, Miskolc, Dunaújváros, Kisújszállás, Ózd és Dédestapolcsány művészetértő közönsége is. Ennek oka, hogy sok esetben túl szubjektívnek találta a zsűrizést. Ezután döntött az otthoni kiállítás mellett. Lakásának falait számtalan festmény díszíti, amelyeket bármikor megmutat az érdeklődőknek. Kerültek már képei a magyarországi vásárlókon kívül San Franciscoba, Párizsba, Svédországba és több német városba. Vendégkönyvének bejegyzései az elismerésektől visszhangoznak. Járdánháza Önkormányzata 2005-ben határozta el, hogy létrehozza a díszpolgár cím kitüntetést. Az első szavazáson a község legismertebb polgárát, Svikruha Sándorné Csépány Mártát tartották erre érdemesnek a helyi vezetők.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)