Kovács-Hagyó Zoltán

Pénzügyi ügyosztályvezető,

Ózd

Szakmai pályája kissé kacskaringósnak tűnik, mert van benne több munkakör, aminek nem sok köze volt a pénzügyi területhez. Csakhogy mindegyik munkahely alkalmas volt a tapasztalat szerzésére, amelyek ma hasznosíthatók. Az iparból 2006-ban távozott Kovács-Hagyó Zoltán, és azóta köztisztviselői jogviszonyban alkalmazzák az Ózdi Polgármesteri Hivatalban.

Ózdon született 1956. június 18-án, és azóta Sajóvárkony városrészben lakik. Az általános iskolát is ott végezte el, majd a Bródi Imre Szakközépiskola finommechanikai szakán tanult tovább, ahol 1974-ben érettségizett. Szülei győzködésére beadta jelentkezését a Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai Karára és a Katonai Főiskolára. Az egyetemi kar gyárszerelő szakára vették fel, amelynek kihelyezett tagozata Kazincbarcikán működött. Előtte le kellett töltenie a katonai szolgálatot, amit Tápiószecsőn teljesített. Így már nem volt akadálya a felsőfokú tanulmányoknak, 1975-1978 között elvégezte a főiskolát és megszerezte első diplomáját. Gyárszerelő üzemmérnökként a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál helyezkedett el. Első feladatként a paksi atomerőmű építésében vett részt, majd hat hónap után Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát bővítésén dolgozott beosztott szerelésvezetőként. Ózdra 1979 novemberében került vissza, ahol az Ózdi Kohászati Üzemek Szervezési Főosztályán kapott előadói állást. Ez a lépés kézenfekvő volt, mert főiskolás évei alatt megismerkedett Gereczi Jolánnal, akivel 1980. május 17-én házasságot kötött és úgy döntöttek, Ózdon maradnak. Gyermekeik 1981. április 6-án és 1984. március 7-én születtek, ők jobb lehetőséget keresve elköltöztek Ózdról. Felesége jelenleg a Feralpi Hungária Kft. főkönyvelője.

Az ÓKÜ Szervezési Főosztályáról 1982 májusában a Rúd- és Dróthengermű Gyárrészleg (RDH) titkárságvezetői posztjára került, majd a megalakult Hengermű Gyáregység Terv- és Közgazdasági Osztályán kapott főelőadói megbízást. Szervezeti változás után az RDH Terv- és Közgazdasági Osztályának lett a vezetője, ahol 1990. július végéig tervező-elemző főelőadó minőségben dolgozott. Közben jelentkezett a Marx Károly (ma Budapesti Közgazdaságtudományi) Egyetem Ipari Karának tervező-elemző szakára, ahol 1990-ben kapta kézhez második diplomáját, majd 1992-ben a mérlegképes könyvelői képesítést is megszerezte.

Az ÓKÜ 1990-ben Ózdi Acélművek Rt-vé alakult, ahová az RDH is átkerült, és műszaki-gazdasági főmunkatársi minőségben foglalkoztatták. Újabb változás 1991. augusztus 14-én következett be az életében, amikor az Rt. vezetői be akarták zárni a Finomhengermű Gyáregységet. Ekkor a dolgozók összefogtak és elérték, hogy többségi dolgozói tulajdonnal gazdasági társasággá válhasson a gyárrészleg. Így alakult meg 1991. július 27-én a Finomhengermű „Munkás” Kft., ahonnan  a cég egyik ügyvezetőjétől, Marczis Gábornétól megkeresést kapott, hogy vállalja el a kft. gazdasági tevékenységének megszervezését és irányítását. Így lett a „Munkás” Kft. gazdasági igazgatóhelyettese. Az évek során többször változott a beosztása, 1994-1999. között gazdasági igazgatóként, majd négy éven át gazdasági osztályvezetőként tevékenykedett. A társaság felszámolását megelőző időszakban ismét a gazdasági igazgatói teendőket látta el. Miután 2006. februárban saját részről történő rendkívüli felmondással megszűnt a munkaviszonya, a társaság felszámolójától és a város önkormányzatától kapott különböző feladatokat, megbízási szerződéssel.

Ózd vezetőivel régi jó kapcsolata volt, hiszen 1994-től sajóvárkonyi képviselőként négy éven át tagja volt az önkormányzatnak és a Gazdasági Bizottság elnökének is megválasztották. Munkáját így ismerték a városházán, ezért 2006-ban elkészítette önéletrajzát és kérte felvételét a Polgármesteri Hivatalba. Jelentkezését elfogadták, és 2006. június 1-től már a Pénzügyi Ügyosztály osztályvezető-helyettesi székében találjuk. Miután közvetlen felettese, Kispap Károly nyugállományba vonult, megbízást, majd 2008. július 1-jétől kinevezést kapott az osztály vezetésére. A feladat nem könnyű, hiszen Ózd és térsége az ország leghátrányosabb régiói közé kapott besorolást, ami szűkös gazdálkodási lehetőséggel jár együtt. Az utóbbi évek fejlesztései – Olvasó, Kaszinó – is pénzbe kerültek, meg kell oldani működtetésüket, és amellett a napi feladatokra is összpontosítani kell.

Zoltán olyan környezetben töltötte gyermekkorát, ahol mindennap pattogott a labda, jó baráti közösség alakult ki, ezért a sportolás természetes volt számára. Minden labdajátékot kipróbált, sőt igazolt játékosként futballozott is környékbeli kis csapatokban. Ma már inkább a háztáji barkácsolás köti le a szabadidejét, ahol a korábban tanult műszaki dolgokat kamatoztatja. A hétvégek nagy részét viszont családtagjaival együtt az 1992-ben vásárolt bogácsi házában tölti, aktív pihenéssel.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése