Kovács-Hagyó Zoltán

Pénzügyi ügyosztályvezető,

Ózd

baz 8 ki Kovács H Zoltán.jpgSzakmai pályája kissé kacskaringósnak tűnik, mert van benne több munkakör, aminek nem sok köze volt a pénzügyi területhez. Csakhogy mindegyik munkahely alkalmas volt a tapasztalat szerzésére, amelyek ma hasznosíthatók. Az iparból 2006-ban távozott Kovács-Hagyó Zoltán, és azóta köztisztviselői jogviszonyban alkalmazzák az Ózdi Polgármesteri Hivatalban.

Ózdon született 1956. június 18-án, és azóta Sajóvárkony városrészben lakik. Az általános iskolát is ott végezte el, majd a Bródi Imre Szakközépiskola finommechanikai szakán tanult tovább, ahol 1974-ben érettségizett. Szülei győzködésére beadta jelentkezését a Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai Karára és a Katonai Főiskolára. Az egyetemi kar gyárszerelő szakára vették fel, amelynek kihelyezett tagozata Kazincbarcikán működött. Előtte le kellett töltenie a katonai szolgálatot, amit Tápiószecsőn teljesített. Így már nem volt akadálya a felsőfokú tanulmányoknak, 1975-1978 között elvégezte a főiskolát és megszerezte első diplomáját. Gyárszerelő üzemmérnökként a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál helyezkedett el. Első feladatként a paksi atomerőmű építésében vett részt, majd hat hónap után Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát bővítésén dolgozott beosztott szerelésvezetőként. Ózdra 1979 novemberében került vissza, ahol az Ózdi Kohászati Üzemek Szervezési Főosztályán kapott előadói állást. Ez a lépés kézenfekvő volt, mert főiskolás évei alatt megismerkedett Gereczi Jolánnal, akivel 1980. május 17-én házasságot kötött és úgy döntöttek, Ózdon maradnak. Gyermekeik 1981. április 6-án és 1984. március 7-én születtek, ők jobb lehetőséget keresve elköltöztek Ózdról. Felesége jelenleg a Feralpi Hungária Kft. főkönyvelője.

Az ÓKÜ Szervezési Főosztályáról 1982 májusában a Rúd- és Dróthengermű Gyárrészleg (RDH) titkárságvezetői posztjára került, majd a megalakult Hengermű Gyáregység Terv- és Közgazdasági Osztályán kapott főelőadói megbízást. Szervezeti változás után az RDH Terv- és Közgazdasági Osztályának lett a vezetője, ahol 1990. július végéig tervező-elemző főelőadó minőségben dolgozott. Közben jelentkezett a Marx Károly (ma Budapesti Közgazdaságtudományi) Egyetem Ipari Karának tervező-elemző szakára, ahol 1990-ben kapta kézhez második diplomáját, majd 1992-ben a mérlegképes könyvelői képesítést is megszerezte.

Az ÓKÜ 1990-ben Ózdi Acélművek Rt-vé alakult, ahová az RDH is átkerült, és műszaki-gazdasági főmunkatársi minőségben foglalkoztatták. Újabb változás 1991. augusztus 14-én következett be az életében, amikor az Rt. vezetői be akarták zárni a Finomhengermű Gyáregységet. Ekkor a dolgozók összefogtak és elérték, hogy többségi dolgozói tulajdonnal gazdasági társasággá válhasson a gyárrészleg. Így alakult meg 1991. július 27-én a Finomhengermű „Munkás” Kft., ahonnan  a cég egyik ügyvezetőjétől, Marczis Gábornétól megkeresést kapott, hogy vállalja el a kft. gazdasági tevékenységének megszervezését és irányítását. Így lett a „Munkás” Kft. gazdasági igazgatóhelyettese. Az évek során többször változott a beosztása, 1994-1999. között gazdasági igazgatóként, majd négy éven át gazdasági osztályvezetőként tevékenykedett. A társaság felszámolását megelőző időszakban ismét a gazdasági igazgatói teendőket látta el. Miután 2006. februárban saját részről történő rendkívüli felmondással megszűnt a munkaviszonya, a társaság felszámolójától és a város önkormányzatától kapott különböző feladatokat, megbízási szerződéssel.

Ózd vezetőivel régi jó kapcsolata volt, hiszen 1994-től sajóvárkonyi képviselőként négy éven át tagja volt az önkormányzatnak és a Gazdasági Bizottság elnökének is megválasztották. Munkáját így ismerték a városházán, ezért 2006-ban elkészítette önéletrajzát és kérte felvételét a Polgármesteri Hivatalba. Jelentkezését elfogadták, és 2006. június 1-től már a Pénzügyi Ügyosztály osztályvezető-helyettesi székében találjuk. Miután közvetlen felettese, Kispap Károly nyugállományba vonult, megbízást, majd 2008. július 1-jétől kinevezést kapott az osztály vezetésére. A feladat nem könnyű, hiszen Ózd és térsége az ország leghátrányosabb régiói közé kapott besorolást, ami szűkös gazdálkodási lehetőséggel jár együtt. Az utóbbi évek fejlesztései – Olvasó, Kaszinó – is pénzbe kerültek, meg kell oldani működtetésüket, és amellett a napi feladatokra is összpontosítani kell.

Zoltán olyan környezetben töltötte gyermekkorát, ahol mindennap pattogott a labda, jó baráti közösség alakult ki, ezért a sportolás természetes volt számára. Minden labdajátékot kipróbált, sőt igazolt játékosként futballozott is környékbeli kis csapatokban. Ma már inkább a háztáji barkácsolás köti le a szabadidejét, ahol a korábban tanult műszaki dolgokat kamatoztatja. A hétvégek nagy részét viszont családtagjaival együtt az 1992-ben vásárolt bogácsi házában tölti, aktív pihenéssel.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése