Kovács-Hagyó Zoltán

Pénzügyi ügyosztályvezető,

Ózd

baz 8 ki Kovács H Zoltán.jpgSzakmai pályája kissé kacskaringósnak tűnik, mert van benne több munkakör, aminek nem sok köze volt a pénzügyi területhez. Csakhogy mindegyik munkahely alkalmas volt a tapasztalat szerzésére, amelyek ma hasznosíthatók. Az iparból 2006-ban távozott Kovács-Hagyó Zoltán, és azóta köztisztviselői jogviszonyban alkalmazzák az Ózdi Polgármesteri Hivatalban.

Ózdon született 1956. június 18-án, és azóta Sajóvárkony városrészben lakik. Az általános iskolát is ott végezte el, majd a Bródi Imre Szakközépiskola finommechanikai szakán tanult tovább, ahol 1974-ben érettségizett. Szülei győzködésére beadta jelentkezését a Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai Karára és a Katonai Főiskolára. Az egyetemi kar gyárszerelő szakára vették fel, amelynek kihelyezett tagozata Kazincbarcikán működött. Előtte le kellett töltenie a katonai szolgálatot, amit Tápiószecsőn teljesített. Így már nem volt akadálya a felsőfokú tanulmányoknak, 1975-1978 között elvégezte a főiskolát és megszerezte első diplomáját. Gyárszerelő üzemmérnökként a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál helyezkedett el. Első feladatként a paksi atomerőmű építésében vett részt, majd hat hónap után Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát bővítésén dolgozott beosztott szerelésvezetőként. Ózdra 1979 novemberében került vissza, ahol az Ózdi Kohászati Üzemek Szervezési Főosztályán kapott előadói állást. Ez a lépés kézenfekvő volt, mert főiskolás évei alatt megismerkedett Gereczi Jolánnal, akivel 1980. május 17-én házasságot kötött és úgy döntöttek, Ózdon maradnak. Gyermekeik 1981. április 6-án és 1984. március 7-én születtek, ők jobb lehetőséget keresve elköltöztek Ózdról. Felesége jelenleg a Feralpi Hungária Kft. főkönyvelője.

Az ÓKÜ Szervezési Főosztályáról 1982 májusában a Rúd- és Dróthengermű Gyárrészleg (RDH) titkárságvezetői posztjára került, majd a megalakult Hengermű Gyáregység Terv- és Közgazdasági Osztályán kapott főelőadói megbízást. Szervezeti változás után az RDH Terv- és Közgazdasági Osztályának lett a vezetője, ahol 1990. július végéig tervező-elemző főelőadó minőségben dolgozott. Közben jelentkezett a Marx Károly (ma Budapesti Közgazdaságtudományi) Egyetem Ipari Karának tervező-elemző szakára, ahol 1990-ben kapta kézhez második diplomáját, majd 1992-ben a mérlegképes könyvelői képesítést is megszerezte.

Az ÓKÜ 1990-ben Ózdi Acélművek Rt-vé alakult, ahová az RDH is átkerült, és műszaki-gazdasági főmunkatársi minőségben foglalkoztatták. Újabb változás 1991. augusztus 14-én következett be az életében, amikor az Rt. vezetői be akarták zárni a Finomhengermű Gyáregységet. Ekkor a dolgozók összefogtak és elérték, hogy többségi dolgozói tulajdonnal gazdasági társasággá válhasson a gyárrészleg. Így alakult meg 1991. július 27-én a Finomhengermű „Munkás” Kft., ahonnan  a cég egyik ügyvezetőjétől, Marczis Gábornétól megkeresést kapott, hogy vállalja el a kft. gazdasági tevékenységének megszervezését és irányítását. Így lett a „Munkás” Kft. gazdasági igazgatóhelyettese. Az évek során többször változott a beosztása, 1994-1999. között gazdasági igazgatóként, majd négy éven át gazdasági osztályvezetőként tevékenykedett. A társaság felszámolását megelőző időszakban ismét a gazdasági igazgatói teendőket látta el. Miután 2006. februárban saját részről történő rendkívüli felmondással megszűnt a munkaviszonya, a társaság felszámolójától és a város önkormányzatától kapott különböző feladatokat, megbízási szerződéssel.

Ózd vezetőivel régi jó kapcsolata volt, hiszen 1994-től sajóvárkonyi képviselőként négy éven át tagja volt az önkormányzatnak és a Gazdasági Bizottság elnökének is megválasztották. Munkáját így ismerték a városházán, ezért 2006-ban elkészítette önéletrajzát és kérte felvételét a Polgármesteri Hivatalba. Jelentkezését elfogadták, és 2006. június 1-től már a Pénzügyi Ügyosztály osztályvezető-helyettesi székében találjuk. Miután közvetlen felettese, Kispap Károly nyugállományba vonult, megbízást, majd 2008. július 1-jétől kinevezést kapott az osztály vezetésére. A feladat nem könnyű, hiszen Ózd és térsége az ország leghátrányosabb régiói közé kapott besorolást, ami szűkös gazdálkodási lehetőséggel jár együtt. Az utóbbi évek fejlesztései – Olvasó, Kaszinó – is pénzbe kerültek, meg kell oldani működtetésüket, és amellett a napi feladatokra is összpontosítani kell.

Zoltán olyan környezetben töltötte gyermekkorát, ahol mindennap pattogott a labda, jó baráti közösség alakult ki, ezért a sportolás természetes volt számára. Minden labdajátékot kipróbált, sőt igazolt játékosként futballozott is környékbeli kis csapatokban. Ma már inkább a háztáji barkácsolás köti le a szabadidejét, ahol a korábban tanult műszaki dolgokat kamatoztatja. A hétvégek nagy részét viszont családtagjaival együtt az 1992-ben vásárolt bogácsi házában tölti, aktív pihenéssel.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló