Ózd

Megérezte, hogy a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanítói diplomájával Ózd felé kell vegye az irányt az edelényi születésű Malinkó János. Az élet őt igazolta, mert feleségét – aki óvónő és gyógypedagógus – is az ózdi lányok közül választotta ki 1972-ben. Két lányuk közül Hajnalka magyar– történelem, Edit népművelő–könyvtár szakos. A szakmai ranglétrát ahogy illik, végigjárta, tanítóból az Ózd Városi Önkormányzat Művelődési és Sport Ügyosztály vezetője lett. Ennek már lassan tíz esztendeje.

– Harmincegy évvel ezelőtt az Ózd Sajóvárkonyi Általános Iskolában kezdtem pedagógusi munkámat – kezdi az elején az 1945-ben született pedagógus, aki 2000. október 23-án munkájának elismeréseként átvehette az „Ózd városért” kitüntető díjat.

– Ide pályáztam, mert jó hírű volt a város oktatási színvonala. Első munkahelyemen kiváló szellemű kollektíva dolgozott, így nem volt nehéz a beilleszkedés. Nyolc évig tanítottam az intézményben. Vezettem a felnőttképzést – ahogy akkoriban hívták – a dolgozók általános iskoláját. Beindítottam az iskolarádiót is. Közben Egerben elvégeztem a magyar és a történelem szakot. 1977-ben Farkaslyukba neveztek ki igazgatónak. Vezetésem alatt sikerült beszereltetni a központi fűtést, szaktantermeket alakítottunk ki, és létrehoztuk az iskolai könyvtárat. Példás kapcsolatunk volt a helyi bányavezetéssel és a művelődési házzal. Sok támogatást kaptunk, sok közös programot szerveztünk.

–1980-ban felkértek a városi tanács művelődési osztályára közművelődési felügyelőjének. Két év múlva gazdasági felügyelő és osztályvezető helyettes lettem. Az az időszak kiemelkedő fejlődést hozott Ózd közoktatási életében. Két általános iskola mellett megépült a Brassói úti ÁMK egy újabb általános iskolával, ideköltözhetett a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, itt épült meg a régóta várt városi sportcsarnok. Két új óvodával is gazdagodott a város. Az ÁMK rendszerbe állításával lehetővé vált az egy műszakos tanítás bevezetése Ózdon. Két új óvodával is gazdagodott a város.

– A 90-es évek elején aztán csökkent a gyermekek száma. Ez mennyire hatott az oktatási intézményekre?

 – A pedagógusok és a dolgozók létszámát folyamatosan csökkentettük, és óvodai férőhelyeket, valamint tanulócsoportokat szüntettünk meg, ezért nem került sor a városban drasztikus létszámleépítésre vagy iskolabezárásra. 1996-ban átszerveztük az intézményeket, azóta stagnál a gyermeklétszám. Az óvodások, iskolások között egyre több a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és cigány származású tanuló. A nevelésük-oktatásuk sok többletfeladatot ró pedagógusainkra. Ózd oktatási intézményeiben folyó szakmai munka megyei és országos szinten is elismert. 1997-ben – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elsőként – létrehoztuk a Közoktatási Ellátási Társulást, amelynek 27 település a tagja. Azóta több térség követte példánkat. A társulás települései közösen oldják meg többek között a logopédiai és gyógytestnevelés ellátást, de a jegyzőkkel, polgármesterekkel is szoros kapcsolatban állunk.

– Vissza-visszatérő téma Ózdon a felsőfokú oktatás lehetőségének megteremtése. Meddig tart ez az álom?

– Reméljük, véget ér hamarosan. Előrehaladottak a tárgyalásaink a Miskolci Egyetem vezetésével. Első ütemben a közgazdasági képzésnek van realitása, amelyet a szociálismunkás-képzés követhetne. Az önkormányzat célja az egyetemi vagy főiskolai szintű képzés elindítása, mert ezzel jelentősen csökkenne az elszívó hatás, több fiatal értelmiségi maradna a térségben, ezáltal válna biztosítottá a szellemi tőke utánpótlása.

– Az Ózdi Kohászati Üzemek felszámolása milyen mértékben érintette a várost kulturális oldalról?

– Nagyon súlyos helyzetbe került az oktatás és a kultúra, elvesztettük legnagyobb szponzorunkat. Állami tulajdonba került az addigi kulturális centrumunk, az Olvasó, amely építésének időszakában Magyarország negyedik legnagyobb színháza volt. Az ezredforduló évében nyílik arra lehetőség, hogy ezek a létesítmények újra a város közművelődését, sportját szolgálják.

– Ejtsünk szót a sportról, mivel az is az ügyosztályához tartozik. A nyolcvanas években Ózdon még mintegy 1500 igazolt sportoló volt, több olimpikont és válogatottat sikerült kinevelni. Mindez ma ábránd.

–Több első osztályú csapatunk volt megfelelő gazdasági háttér mellett, ma szinte egyedüli fenntartó a jelentős forráshiánnyal küzdő önkormányzat. A városi stadion 2001-től az önkormányzat működtetésébe kerül, remélem, rövidesen tulajdonába is, mert meghatározó a szerepe a város sportéletében. Malinkó János kötelező feladatai mellett tagja a Magyar Pedagógiai Társaságnak, a Comenius Társaságnak, valamint alapító tagja a Pataki Öregdiákok Ózdi Körének is. Úgy fogalmaz, nem tett különlegeset, teljesítette, és pataki diákhoz méltóan teljesíti, amire szegődött, szolgálja Ózd és vele együtt a magyar közoktatás ügyét.