Szalári István

A B.-A.-Z. Megyei KISOSZ elnöke,

Ózd

Egerben született, de ózdinak vallja magát, hiszen több mint ötven éve él ebben a városban.

–1948-ban születtem, szüleim elváltak, és én édesanyámmal Ózdra kerültem. Munkáscsalád gyermekeként itt nőttem fel három testvéremmel együtt. Iskolai tanulmányaimat is itt kezdtem, majd Miskolcon folytattam és Budapesten fejeztem be. Ezt követően visszajöttem Ózdra, ahol az akkori Borsod–Heves Megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelemnél találtam magamnak munkát. Már akkor úgy éreztem, hogy a kereskedelem az a pálya, ahol megtalálom a helyemet. Emlékeimben kutatva ma is úgy gondolom, nem döntöttem rosszul. Első munkahelyemen 1972-ig dolgoztam, majd magánkereskedői engedélyt váltva zöldség-gyümölcs kereskedésbe kezdtem, amit közel húsz éven át folytattam.

Közben 1970-ben házasságot kötöttem, amelyből két gyermekünk – Zsolt 1973-ban, Adrienn 1974-ben – született. Magánkereskedővé válásommal egy időben beléptem a KISOSZ-ba, ahol mindjárt az első időszakban több társadalmi tevékenységet is elvállaltam. Ebben a szervezetben az elmúlt harminc évben több tisztséget is betöltöttem. Nemcsak a kereskedelem, de az érdekképviselet mellett is hitet tettem. Ma is úgy gondolom, hogy egy kisvállalkozásnak nagy szüksége van erős érdekképviseletre, valamint arra a képzési és információs rendszerre, amit a szervezet biztosítani tud. Az uniós csatlakozás küszöbén a gyors változások miatt még hatványozottabban érvényesül ez a megállapítás. Az érdekképviselet vezetése úgy gondolja, hogy a folyamat egyik nagy vesztesei a mikro- és kisvállalkozások lesznek. Ennek enyhítésére és a feltételek biztosítására készítjük fel tagjainkat, hogy  a csatlakozás után is meg tudjanak felelni az elvárásoknak, illetve az EU-s normáknak.

Életem egyik fordulópontja éppen a KISOSZ-hoz fűződik, amikor több mint tizenegy éves tagságom után a szervezet elnökévé választottak, amely tisztséget ma is betöltöm. Minden szempontból arra törekszem, hogy ennek a megtisztelő bizalomnak megfeleljek. A KISOSZ életében is voltak szebb évek és hullámvölgyek. Amikor beléptem, 650 fő volt a tagság létszáma, az 1980-as évek derekán pedig már háromezernél is több regisztrált tagunk volt. Az a bizonyos hullámvölgy akkor következett be, amikor érvénybe léptették az 1994-es kamarai törvényt.

Ez a vállalkozások számára kötelező tagságot írt elő, akik viszont nem akartak két érdekképviseletnél tagsági díjat fizetni. A KISOSZ-tagság nem volt kötelező, így szervezetünk létszáma megcsappant. Akik maradtak, azok számára a korábbinál is jobb és gyorsabb információs rendszert, tájékoztatást hoztunk létre. Ennek érdekében részt vállaltam a kamara vezetésében is, 1994–2000 között alelnökként a kisvállalkozókat képviseltem. A B.-A.-Z. Megyei KISOSZ-ban végzett munkám mellett feladatot kaptam az országos szervezetben is, amelynek 1987–1992 között elnökségi tagja voltam.

A 2000-ben módosított kamarai törvény nagymértékben enyhítette a korábbi rendeleteket és megszüntette a kötelező kamarai tagságot, amely után tagságunk létszáma nagymértékben növekedett. Ez a tendencia örvendetes módon mai napi tart, és úgy gondolom, az EU-csatlakozás a korábbinál is szükségesebbé teszi a vállalkozások számára a valamelyik érdekképviselethez való tartozást. A versenyben ma már csak naprakész információk és felkészültség birtokában lehet helytállni.

Másik fordulópont volt az életemben, hogy a fejlődést és az igényeket követve 1991-ben társaságot alapítottam, amelyben felnőtt gyermekeim is tevékenykednek. Büszkén mondhatom, hogy ők viszik a vállalkozást, mivel engem a szervezeti munka eléggé lefoglal. Társaságunk a Bio-Szaldó Kft., amely már nem csak zöldség-gyümölcs forgalmazásával, hanem a fejlesztés révén száraztésztagyártással is foglalkozik.

Ez a cég ma huszonhat embernek biztosít munkát abban a térségben, ahol országos szinten mérve legégetőbbek a foglalkoztatási gondok. Termékeink szinte az egész országban megtalálhatók, szállítunk a Dunántúlra, Budapestre és természetesen Borsod és Heves megye teljes területére. Túrajáratok szervezésével majdnem minden üzletben megtalálhatók jó minőségű száraztésztáink.

Szalári István szakmai és közéleti tevékenységéért ezerkilencszáznyolcvanhétben Belkereskedelmi Kiváló Munkáért, 1997-ben pedig miniszteri elismerő oklevélben részesült. 2003. október 23-án a Magyar Gazdaságért díjat kapta, ami egy életpálya sikeres megkoronázását jelenti. Komoly részt vállal lakóhelyének és annak körzetének társadalmi életében. A rendezvényeken nemcsak látogatóként, de többnyire támogatóként is jelen van. Régebben hobbiszinten focizott, teniszezett és úszott. Utóbbit még nyári kirándulásain szokta gyakorolni, amikor néhány hetet az egész éves munka utáni regenerálódásra szán. Hétéves unokája, Patrik, szeret sárkányt eregetni és játszani a nagyapával, aki ebben jó partnernek bizonyul.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése