Sztrakai Judit

Festő-restaurátor művész

Borsodnádasd

szszb_33_ki_sztrakai_judit.jpgSzámos műemléken és más ismert alkotásokon letette már névjegyét, pontosabban otthagyta ecsetnyomát. Már régen rákerült arra a szakmai listára, amelyik a legjobb restaurátorok nevét tartalmazza. Ha lehetősége lenne valamiféle újrakezdésre, úgy érzi, a színház felé is mozdult volna, hiszen 21 éve amatőr színjátszó csoport vezetőjeként színdarabokat rendez, díszletet, jelmezeket készít.

Többgenerációs borsodnádasdi családba született 1952-ben. Felmenői ipari munkások voltak, akik vagy a bányában, vagy a lemezgyárban dolgoztak. Édesapja a vasipari üzem dekorációsa volt. Judit mellette húzta az első ecsetvonásokat, hetedikes-nyolcadikos korában ott kezdődött szakmai pályafutása. Szülei jókora képzőművészetről szóló könyvgyűjteménnyel rendelkeztek, ő pedig nyitott volt azok olvasására, befogadására. Ilyen előélet után került Budapestre a Képzőművészeti Gimnázium díszítő-festő osztályába. Mindennap volt rajzóra, ahol inkább az elméleti részt sajátították el a tanulók, míg a gyakorlatot a nyári szünetekben terepen tartották. Restaurátorok munkáját figyelhették meg tapasztalatszerzés céljából, ahol beleszeretett ebbe a szakmába. Utolsó nyári gyakorlatát édesapja irányítása mellett töltötte a Borsodnádasdi lemezgyárban.

Érettségi után dolgozott a Műemlék Felügyelőségen, majd az Iparművészeti Múzeum kerámia restaurátor műhelyében. Közben a fővárosban lakott albérletben. Aztán merészet gondolt és 1973-ban beiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskola nappali tagozatára, restaurátor szakra. Mivel felvették, megszűnt a főállása, ezért új kereset után nézett. Vállalt hajnali újságkihordást és ruhákat varrt ismerőseinek, így nem szorult szülei támogatására. Még abban az évben férjhez ment, házasságából 1978-ban, a diplomaszerzés évében született első gyermeke, Éber Sára, aki kommunikációs diplomával Budapesten él és ott is dolgozik.

Első házassága 14 évig tartott. A diploma megszerzése után belevetette magát a szakmai munkába, ami főként a templomok, kastélyok falfestményeinek restaurálása volt, de foglalkozott múzeumi táblaképek, festett faszobrok helyreállításával is. A gyermeknevelést úgy oldotta meg, hogy Sárát mindenhova magával vitte, ahol megbízást kapott. Együtt voltak Vizsolyban, ahol a középkori templom 12-14. századi freskóinak restaurálásában vett részt, de lehet említeni Tarpát is, ahol a református templom középkori freskóit újították fel Seres László miskolci restaurátorral. Az abaújszántói görög katolikus templomban az ikonosztázion felújítása sem mindennapi feladat volt, ahogyan Elek katolikus templomában a díszítőfestés teljes restaurálása. Telkiben oltár, oltárkép és a falképek restaurálását végezte.

Az elmúlt évtizedekben többek közt dolgozott a szombathelyi bazilikában, Debrecen Szent Anna-templomában, a baktalórántházi, a laskodi, a nagyari, a  nyíracsádi középkori templomokban, továbbá az edelényi, a kékedi, a pácini, a körösladányi, a nagytétényi kastélyokban, a Szegedi Hősök Kapuján, de Bódvaszilasról, Nepomuki Szent János faszobrának felújítására is ő kapott megbízást, akárcsak Szentsimon műemléktemplomában a Piéta restaurálására.

Közben 1987-ben megismerkedett Gál János pénzügyőr tiszttel, és hamarosan házasságot kötöttek. Borsodnádasdra költöztek, 1990 pedig ikergyermekeik születtek, Anna és Levente. Lányuk elektronikus grafikus lett, de segéd restaurátorként édesanyja mellett dolgozik, Levente pedig a Ferihegyi repülőtéren repülésüzemi tisztként keresi kenyerét.

2003-ban gyermekeknek szervezett kézműves szakkört, majd a színjátszás irányába tolódtak el. Az eltelt években 220-230 gyerek szerepelt nála, akik közül Boza Bence már fellépett az Operettszínházban, Maczó Panka pedig musical szakon tanul a fővárosban. Csoportjának évente betanít egy nagy színdarabot vagy musicalt, a 2017-es előadásuk viszont minden eddigit túlszárnyalt. A „ Hófehérke vagy valami ilyesmi” című alternatív vígjáték óriási tetszést és visszhangot váltott ki a nádasdiakból.

Jövő évre egy musical összeállítást szeretne színpadra vinni.

Az Ózdi Művelődési Intézmények Zenés Színházának díszleteit is rendszeresen Judit készíti a tervezéstől a kivitelezésig.

A Hősök kapuja restaurálásáért 2001-ben „Szegedért” emlékéremmel tüntették ki, de tulajdonosa az „Érted” éremnek is. Lakóhelyén 2004-ben „Borsodnádasdért” érmet kapott egy kézműves-, majd gyermekekből álló színjátszó csoport, a „MŰ-vész-HELY” megszervezéséért, illetve vezetéséért. Szakmai és társadalmi munkájáért a Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2008-ban a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntette ki.

Amikor teheti, színházba megy, vagy saját szórakozására tájképeket fest, de a túrázás is közel áll hozzá. Férjével, pár éve még a „Borsodnádasdi Természetjárók köre”csoportot vezette, szervezte a túráikat.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése