Borsodnádasd

A közigazgatásba már gyerekkorában belekóstolhatott édesapja támogatásával, aki hosszú ideig a helyi tsz. vezetője és országgyűlési képviselő volt. Tőle sem állt távol ez a szakma, így tanulmányait is ebben az irányban folytatta. Így lett Putnok tanácselnöke, majd Sajóvelezd és Sajómercse körjegyzője, 1996. november 1-jétől pedig Borsodnádasd jegyzője.

Farkas Pál 1954. december 29-én született Hét községben, legkisebb gyerekként a négygyermekes családba. Az általános iskola alsó tagozatát helyben végezte, felső tagozat viszont Putnokon volt legközelebb, így naponta ingázott falubeli társaival együtt. Onnan az Ózdi Közgazdasági Szakközépiskolába vezetett az útja, ahol képesített könyvelő, statisztikus és tervező szakképesítést szerzett az érettségi mellé.

Első munkahelye a Putnoki Vízgazdálkodási Társulat volt, ahol anyagkönyvelőként és gépkocsi-irányítóként dolgozott. Onnan pénzügyi előadóként került a helyi tanács apparátusába. 1975–77-ben határőrként szolgált.

Leszerelése évében Bedécs Ibolya tanítónőt vette feleségül, majd a család két gyermekkel, Gabriellával és Anettel bővült. Közben igazgatási területre került, előbb előadó, majd csoportvezető volt. Széles feladatkört kellett ellátnia, hiszen hozzá tartozott a lakásügy, a szabálysértések, a polgári védelem, a tűzoltóság és a birtokvédelem is. Mivel megszerezte az anyakönyvi szakvizsgát, nagyon sokszor működött közre házasságkötéseknél és névadó ünnepségeken. Ezerkilencszázhetvennyolctól két éven át az építkezés kötötte le, azóta is az akkor készült családi házban élnek Putnokon.

Még ugyanabban az évben felvették az Államigazgatási Főiskola levelező tagozatára, ahol 1983-ban kapott diplomát. Ez a végzettség is közrejátszott abban, hogy 1985-ben megválasszák a Nagyközségi Közös Tanács elnökévé. A tanács működési területe hat községre – Dubicsány, Királd, Hét, Serényfalva, Kelemér és Gömörszőlős – terjedt ki. Az ötéves ciklus fő célja volt a városi cím megszerzése, amihez kidolgozták a megfelelő településfejlesztési koncepciót.

Ezzel vált elérhetővé, hogy Putnokot az Elnöki Tanács 1989. március 1-jén várossá nyilvánítsa. Farkas Pál munkája mellett 1989-ben ismét iskolapadba ült, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajz szakának lett a hallgatója, majd 1994-ben diplomás végzőse. Felsőfokú szakirányú végzettsége igazgatásszervező, egyetemi végzettsége pedig etnográfus.

Tanácselnöksége időszakában épült meg az új egészségház és a sportcsarnok, de iskolabővítést és korszerűsítést is hajtottak végre. A helyi tanács intézményeként működött a Serényi Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Szociális Foglalkoztatási Intézet. A gázberuházási program 1988-ban indult el, amely a kiviteli terv szintjén 1990-re megvalósult, a munkálatok befejezése pedig 1996-ban történt meg. Közben megépült két ABC áruház és kijelölték az új OTP-székház helyét. Elkészült egy új, modern lakótelep és háromszáz házhelyet mértek ki építkezésre.

A rendszerváltozás utáni első választáson, 1990-ben – a korábbi jó eredmények ellenére – huszonkét szavazat különbséggel maradt le a polgármesteri székről. Ezt követően pályázta meg Sajóvelezd-Sajómercse községek körjegyzői állását, amihez később Királd is csatlakozott. Az addigi csatolt településeket fejleszteni kellett, ezért Sajóvelezden elkezdődött a gázprogram, épült háborús emlékmű és készült kopjafa is. Sajómercsén önkormányzati hivatal, sportöltöző és futballpálya, valamint ifjúsági klub épült.

Ezerkilencszázkilencvenhatban a három község önkormányzata nem tudott megegyezni a körjegyzőség fenntartásában, ezért felmondtak Farkas Pálnak, aki ezután az Ózd és Vidéke ÁFÉSZ humánpolitikai előadója lett. Ezerkilencszázkilencvenhat november elseje újabb változást hozott az életében, megkapta kinevezését Borsodnádasd Nagyközség Polgármesteri Hivatalának jegyzői posztjára.

Már akkoriban dédelgetett álma volt az évtizedeken át gyár- és bányásztelepülésnek számító községnek a városi cím megszerzése. Csakhogy a bezárt nagyüzemek miatt bekövetkezett egy erős gazdasági hanyatlás. Emiatt igen jelentős feladat hárult az önkormányzatra, annak hivatalára, melynek vezetésében meghatározó a jegyző szerepe, hivatali és közéleti tevékenysége.

A helyi vezetők munkájának eredményeként aztán 2001. július 1-jén a települést a köztársasági elnök várossá nyilvánította.

A címhez viszont térségi ellátási feladatok is társulnak, ezért Borsodnádasd, Arló, Borsodszentgyörgy és Járdánháza lakóinak ügyintézésére létrehozták az okmányirodát, de felvállalták az építési hatósági és a gyámhivatali feladatokat is. Innentől viszont már a jegyző feladata, hogy – a nehéz pénzügyi lehetőségek mellett is – zavartalanul működjön a hivatal, és megfeleljenek a kistérségi körzetközponttal szemben támasztható követelményeknek. Napjainkban Farkas Pál jegyző, és az általa vezetett hivatal megfelel az elvárásoknak.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)