Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Bangó Margit
Szólóénekes,
Budapest
Megyénk szülötte, a beregiek büszkesége a közelmúltban Tajvan szigetén a kis magyar együttesével első lett a záró koncerten. Aztán Lisszabonban a 100 tagú Budapest Cigányzenekarral megnyitotta a világkiállítást. Mostanában szorgalmasan próbál, újabb nagy útra készül: ősszel izraeli vendégszereplésre megy a 100 tagú zenekarral. Jubileum jegyében utazhat Izraelbe: éppen 10 éve, hogy a világon egyedülálló zenekar szólóénekese lett. Pont fél évtizede, 1993-ban Göncz Árpádtól átvehette a Magyar Köztársaság Arany Keresztje kitüntetést.
Bangó Margitról van szó, aki 16 éves koráig alig hagyta el szülőhelyét, Vásárosnaményt. Nem telt el újabb 16 év, amikor elmondhatta: E kerek világ öt kontinensén tapsoltak nekem. Hogy is kezdődött? Honnan indult a hosszú útra, a világot jelentő deszkákra?
Kezdődött talán azzal, hogy ősei 300 évre visszamenőleg zenészek, muzsikusok voltak. Tőlük kapta a legnagyobb örökséget, a szép hangot, a tehetséget. Anyai nagyapja a naményi zenekarban brácsás volt. Édesapja a híres naményi Csipke étteremben 35 éven át cimbalmon ütötte ki a szebbnél szebb hangokat. Az édesanyja és annak rokonai iskolázottak, tanultak voltak. Anyai ágon rokon volt Horváth Ferenc operaénekes. Margit édesanyja szép és jó hangú asszony volt. Fekete Pacsirtának becézték őt Szatmárban és Beregben. Az ötvenes években ugyanis kis cigány színkört alakítottak a Kraszna partján lévő településen. A Dankó Pistát vitték színre és sikerrel járták a környéket. Rózsi szerepét az ő édesanyja alakította. Ki ne ismerné a következő sorokat: Rózsi, Rózsi mi bajod? Mért nem akarsz szólni? Mit ád Isten, jó pár évvel később Margitot kérték fel Rózsi szerepére. De neki már nemcsak a szatmár-beregiek előtt, hanem ország-világ füle hallatára kellett énekelnie, játszania – a rádióban. A Dankó Pista című darabot a rádióban Csomor Géza rendezte. A műsorra tűzés idején Margitnak profiként már híre volt az országban, de a hírénél még nagyobb volt a lámpaláza. A rádiójáték forgatókönyvét átfutotta, nem akarta vállalni a szerepet. A rendező biztatta, sikere lett a rádiójátéknak. Hogyan is léphetett mikrofon elé, miként vált profivá? Történt pedig 16 éves korában, hogy a Magyar Rádió pályázatot hirdetett magyarnóta- és népdalénekeseknek. A szülei biztatták: Pályázz, eredj fel a meghallgatásra. A csendes beregi településről egyedül utazott fel a hajnali vonattal a zajos fővárosba. (A szülei nem kísérték, mert nem volt pénzük a vonatra.) Borzasztó szorongás fogta el a rádió épületében. A zsűri tagjai kérdezték tőle, hogy mit ad elő és milyen stílusban. Még erre sem tudott válaszolni, nem jött hang az ajkára, már-már úgy volt, hogy feladja. Az énekeseket, a próbálkozókat azonban Boros Lajos, a világhírű prímás kísérte, aki ott állt a közelben. A prímásnak príma ötlete támadt, odalépett Margithoz, s nagyjából ezt súgta neki: „Nem hozhatsz szégyent a cigányságra, tehetséges vagy te. Na, kezdd el!” Elkezdte, örömünkre szolgálva…
Akkor, a kezdeten még Szabó Margit volt a becsületes neve. A rádió illetékesei ezt mondták neki: Válasszon egy cigányos nevet és menjen el a Filharmóniához vizsgázni! Így lett Szabóból Bangó.
Dac volt benne, a beregi emberek daca, a cigányok dacos-virtuozitása. Meg akarta mutatni, hogy tehetséges. A próbafelvételtől alig telt el két év, amikor elindult az első nagy turnéjára, Belgiumba. Három hónapra kapott ott szerződést, aztán három évig marasztalták a Benelux államokban. Ezekben a kis országokban Vulkánnak becézték, a plakátokra is Vulkánt írtak. Aztán jöttek a meghívások, szerződések Amerikából, Kanadából… Japánban senki nem ismerte a magyar nyelvet, mégis sok japán sírva fakadt a műsora alatt. Több évtizeddel a háború után ment Izraelbe, ahol a magyar zsidók tőle hallottak ismét magyar nótát, s bizony a zsidók is könnyeztek. Indiában is járt Margit, ott elvegyült a nép között.
Lisszabonban a világkiállítást a 100 tagú nyitotta meg. Itt Margit mellett táncolt három kislány, közülük kettő az unokája: Horváth Mónika és Horváth Tina. Az unokák mögött pedig többek közt fellépett Szabó Jenő gitárművész, aki Margitnak édes öccse. Tajvanon a Hilton Szállóban világsztárok között lépett fel, repülőgépgyárosok, olajmágnások tapsoltak neki. Mint mondja, amikor külföldön jár, nemcsak a cigányságot, hanem egész Magyarországot képviseli. Igaz, hogy a zene nem ismer határokat, igaz, hogy az ő hangját minden nemzet fiai és lányai megértik − nem a fülükkel, hanem a szívükkel.
Bangó Margitnak két testvére él Naményban. Szabó István kiskereskedő és Szabó Elemér bírósági ülnök. A művésznő hozzájuk és a beregi emberekhez is haza akar jönni: tervezi, hogy vesz itt egy kis házikót és itt, a szülőföldön tölti szabad idejének egy részét. Várjuk őt, hogy könnyet csaljon ki a szemünkből, hogy jó kedvre derítsen bennünket.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)
Hasonló
Sánta Miklós
Juhász István
Gergely Imre
Dr. Czomba Sándor
Felhősné dr. Csiszár Sarolt...
Dr. Bakai Zoltán
Dr. Legény Zsolt
Tóth Sándor
Bíró Éva
Tóth Lajos
Szombati Béla
Dr. Bráth Endre
Dr. Győrfi András Ernő
Balázs Mihály
Szalainé Bíró Katalin
Szabó László
Filep Sándor
Faragó Jánosné
Bódi István
Bittner József
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése