Farkas János

Műszaki és termelési igazgató, cégvezető,

Sátoraljaújhely

baz_05_158_farkas_janos_1.jpgMindig mindent magának kellett megoldania, legtöbbször csak önmagára számíthatott. Olyan fokú önállóságra, helyzetelemző, irányító és problémamegoldó képességre tett szert, amellyel ma Borsod megye egyik legjelentősebb üzemét igazgatja beosztottjai, környezete és a német tulajdonos legnagyobb megelégedésére.
Farkas János 1961. február 16-án született Sátoraljaújhelyen. Szülei elváltak, így a postai alkalmazottként dolgozó édesanya egyedül nevelte két fiúgyermekét. Testvére, Péter faipari mérnök, Kanadában él. Gyermekkorában előszeretettel barkácsolt, minden érdekelte, amiben valamilyen szerkezet működött.

Iskolai tanulmányaiban sikeresen haladt előre, kedvelte a matematikát, a történelmet, a fizikát és a földrajzot. A Kossuth Lajos Gimnázium fizika tagozatán folytatott tanulmányai során többek között Győr Anna osztályfőnök történelem, Horváth Lajos matematika–fizika és Katona Rezsőné magyar szakos tanárok meghatározóak voltak értékrendjének és életszemléletének kialakulásában.

Eredményei alapján szinte bárhová jelentkezhetett, ám reál beállítottsága magától értetődővé tette, hogy gépészmérnök legyen és a Miskolci Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán folytassa tanulmányait.

Az első évben keményen megküzdött azért, hogy a szakmai tárgyakból behozza lemaradását a szakközépiskolákból jött társaival szemben. Élete első komoly konfliktushelyzete akkor alakult ki, amikor másodév végén szakosodnia kellett és pályamódosítási szándékkal az alkalmazott mechanikai ágazatot választotta, mely megszüntette a géprajzzal való napi küzdelmet és lehetővé tette volna, hogy műszaki tanári pályára lépjen. Az alkalmazott mechanikai ágazaton az erős elméleti oktatás mellett már konstrukciókkal is kellett foglalkoznia, amely kifejezetten érdekelte – így egyértelművé vált a gépészmérnöki pálya.

Pályakezdését az ELZETT Műveknél töltött szakmai gyakorlat döntötte el, hisz a céggel tanulmányi szerződést is kötött. Alig egy évvel később behívták katonai szolgálatra, ahol idejének döntő részét egy 320 fős építőszázad irányítása töltötte ki – a századparancsnok után második emberként.

Leszerelése után az ELZETT-nél folytatta a munkáját. A cég segítségével kapott bérlakás révén a zempléni város mellett döntött, az akkoriban „fénykorát élő” cég fejlesztőmérnöke lett 1989-ig. Ekkor került áthelyezéssel a frissen alakult PREC-CAST német–magyar öntödei vállalathoz mint szerszámüzem-vezető. Ez nagy kihívást jelentett, hisz a szerszámkészítést a „vasas szakma” csúcsának tekintik. Egyből a mélyvízbe került, gyorsan megtanulta az új technológiát, hamarosan elkészültek az első szerszámok is. Nagyszerűen érezte magát a kiváló csapatban, ahol olyan embereket válogatott össze, akik valami újat akartak és képesek voltak arra, hogy a tudásukat egymásnak átadják. Így jöhetett létre egy olyan csapat, amely magasabb minőséget tudott produkálni a munka minden területén.

Bár ezerkilencszázkilencvenhatban tett egy „rövid kitérőt” a ROTO ELZETT CERTA osztrák multinacionális céghez, de néhány hónap alatt kiderült, hogy az elképzelések és a lehetőségek nincsenek összhangban, így 1997-ben a tulajdonos kérésére visszatért a PREC-CAST-hoz, ahol azóta műszaki és termelési igazgatója, cégvezetője a közel tízmilliárd Ft éves árbevételt produkáló cégnek.

„Négy használt öntőgéppel kezdtük – mondja Farkas János –, ma negyven öntőgéppel készítünk precíziós alumínium és cinknyomásos öntvényeket. Az öntésen kívül mi állítjuk elő azokat a gyártóeszközöket is, amelyekkel ezeket a termékeket létre lehet hozni. A világ valamennyi jelentős autóipari cégének szállítunk. Az elektrotechnikai ipar a másik jelentős szegmense a gyártmányainknak. Az általunk előállított alkatrészek, szerelt egységek eljutnak Németországba, Angliába, Amerikába, Ausztráliába.”

Ő magát inkább háttérembernek vallja, aki nem szeret a „reflektorfényben állni”. Három éve a Rotary Klub tagja, amely lehetővé teszi, hogy hivatalos keretek között segítse az arra rászorulókat.

Felesége Orosz Emőke, akivel 1986-ban kötött házasságot, az Esze Tamás Általános Iskola tanítónője. Két leánygyermekük született: ezerkilencszáznyolcvanhétben Zsófia, ő az Árpád Vezér Gimnázium végzős diákja Sárospatakon. A négy évvel később született Fruzsina nyolcadikos általános iskolai tanuló.

Hobbija a munka, hisz szabadidejének jelentős részét is ez tölti ki.

Életútjával elégedett, úgy véli, jól választott. A jövőt illetően a növekvő, fejlődő cég áll gondolkodása középpontjában. Egyrészről az eddig megszerzett tudását és tapasztalatait szeretné minél több fiatal számára átadni, másrészről a német tulajdonos célkitűzésével egyetértésben mindent megtesz azért, hogy a PREC-CAST újabb tizenöt év elteltével Európa vezető cégei közé tartozzon.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése