Dr. Sallai József

Nyugalmazott főiskolai docens, történész

Nyíregyháza

A tanár úr anekdotaként meséli, hogy édesapját már a második világháború első évében elvitték katonának, és csak sok év múlva jött haza, amikor ő a betűvetéssel már megbarátkozott. Addig azt hallotta anyjától és nagyanyjától, hát vajon Berti hogy van, mikor jön, stb. Amikor aztán megérkezett, megkérdezték tőle – Na, ki van itt? – büszkén vágta rá, hát Berti. Minden élet a történelem egy olyan része, amely visszatükrözi legalább három generáció életét. Így aztán vannak, akik csak utóbb észlelik, hogy nagy korszakok nyomait hagyta benne már a gyerekkor is. Ez a szívszaggatóan aranyos történet mutatja, hogy az 1936-ban Tiszaszentmártonban született gyermek sorsában milyen nagy szerepe volt az édesanyjának, Szabó Idának, aki a kevéske föld megművelése mellett igyekezett fiáról gondoskodni, és anyósával együtt visszavárni a családfőt. Az emlékezés mégis csak a meleg otthont, a szeretetet, a taníttatásáért vállalt munka tiszteletét, köszönetét eleveníti fel a család egyetlen gyermekében. Megjegyzi, ő még az élő a népi kultúrában nőtt fel. Boldog nosztalgikus pillanat, amikor bekapcsolódik a beszélgetésbe a feleség, az egykori utcabeli Kovács Olga. Anyósom engem úgy kért még meg mennyének, hogy az „Édesanyám kössön kendőt, selymet a fejére” nótát Jóska üzeneteként adta elő. A gyermekszerelemmel kezdődő kapcsolat ma is tartó boldog házassághoz vezetett. Fiaik, István és Zoltán, szintén tanárok lettek, ma pedig a három szép kislány unokájukban gyönyörködhetnek.

A Tisza ölelésében megbúvó szülőfalujának múltja messze évszázadokra tekint vissza, a folyamatos háborúk tették nehezebbé az itt élők megélhetését, mégis volt rá példa, hogy aki szorgalmas, messzire eljusson, hivatásában kiemelkedjen. Sallai József előbb orvos szeretett volna lenni, és hálás szívvel gondol a doktor bácsira, aki jó tanáccsal és biztatással segítette, de lehetőségei más irányba indították. A kisvárdai Bessenyei Gimnáziumban szerzett jeles érettségivel a debreceni Kossuth Lajos Egyetem történelem – földrajz tanári szakjára jelentkezett 1955-ben. Úgy érezte, így kevesebb terhet jelent a szüleinek, ma viszont azt mondja:

– Hivatást elsősorban a tanítás iránt éreztem. A legnagyobb öröm volt számomra a tanítványaim sikereit látni vagy arról hallani.

A katedráig vezető úton sorsfordító idők jöttek. Szinte valamennyi oktatási reformot megélte. Épp akkor vezették be a nyolcosztályos általános iskolát, amikor már végzett volna. A továbbtanulást központi irányelvek és kvóták szabályozták, így kezdett előbb a magasépítő-ipari technikumban, de végül sikerült a humán érdeklődésű diáknak a közelebbi Bessenyei Gimnáziumban tanulnia. Amikor a tanulmányait kezdte, az egyetemen sok kiváló professzor dolgozott. Mindez arra ösztönözte a vidéki fiatalembert, hogy a könyvtárban töltse szinte az összes szabadidejét, és magába szívjon minél több ismeretet. Eközben megrázta a felsőoktatást is az 1956-os forradalom és az azt követő tisztogatás. Ugyanakkor itt kezdett oktatni az a fiatal generáció, akikkel Sallai Józsefnek egész munkássága idejére megmaradt a jó baráti és szakmai viszonya.

Tanári pályáját a nyíregyházi Bessenyei György fiúkollégiumban kezdte.  A szorgalmas, megbízható fiatal pedagógus előtt a 60-as évek elején több szakmai út nyílt meg. A kollégium mellett óraadó volt a Vasvári Pál Gimnáziumban, ahol 1962-ben igazgatóhelyettesnek választották meg. 1965 – 67 között, maradva a gimnázium állományában, a történelem és a földrajz tárgyak megyei szakfelügyeletével bízták meg. Ezek a munkák nemcsak a fiatal házasok családalapítását segítették, hanem olyan szakmai felkészültséget eredményeztek, amire a későbbi évtizedekben támaszkodhatott. 1967-ben az akkor már nappali képzést is indító nyíregyházi pedagógiai főiskolán elnyert egy történelem oktatására kiírt tanársegédi állást. Itt volt egy újabb oktatási reform, hiszen a főiskola szervezetének, oktatói gárdájának ez volt a hőskora. A formálódó történelem tanszéken Hársfalvi Péterrel ketten tanítottak minden tárgyat. Sallai József az egyetemes történelmet és a történelemtanítás módszertanát vállalta. Különösen sokat tett a történelemtanárok módszertani felkészítéséért. Tudományos munkája, doktori kutatása is ehhez kapcsolódott, miközben adjunktus, docens és főtanácsos lett. Emellett azonban számos közéleti megbízatása volt. Kettőre szívesen emlékezik. Egy ciklusban a főiskola főigazgató-helyettese volt, és évekig irányította a személyzeti munkát. Ma is aktívan dolgozik, elsősorban a honismereti, a helytörténeti munkákat lektorálja, ír cikkeket, recenziókat, vállal előadásokat, és örül, hogy sikerült megszerkesztenie, megírnia Tiszaszentmárton monográfiáját. A nyolc évtized a munkabírását és kedvét nem csökkentette, igyekszik ma is a tudását megosztani.      

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése