Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Salga Attila
Nyelvtanár, nyelvész, újságíró,
Debrecen
A legegyszerűbb tananyagot is sokkal eredményesebben lehet megtanulni, ha a tanár ismerteti az elsajátítás lehetséges módjait, a vizsga pontos követelményeit és a számonkérés formáit. Dr. Salga Attila ezen kívül az egészséges életmóddal, a test, a szellem és a lélek összhangját biztosító tudással is ellátja tanítványait, hogy rövid idő alatt sikeresen tudjanak megfelelni a nyelvvizsgán.
1945. szeptember 5-én született Tarnaörsön, Heves megyében. Az általános iskola elvégzése után az egri Dobó István Gimnázium orosz tagozatán tanult, majd 1965-ben felvették az Egri Tanárképző Főiskola magyar–orosz szakára. 1969–70-ben Poroszlón tanított, majd tanársegéddé nevezték ki a főiskola orosz tanszékére. 1970 szeptemberétől 1982 februárjáig dolgozott az intézményben.
Közben eszperantó nyelvet is tanított általános és középiskolában. A megyei és országos mozgalomban több tisztséget töltött be, hallgatóit rendszeresen készítette fel állami nyelvvizsgára. Számos hazai és nemzetközi konferencián tartott előadást a nemzetközi nyelvről, szláv és magyar nyelvi kapcsolatokról, szakmai folyóiratot szerkesztett, cikkei megyei és országos lapokban, tanulmánykötetekben jelentek meg.
1974-ben végezte el a Kossuth Lajos Tudományegyetem orosz szakát, majd egy év múlva megvédte a Bonkáló Sándor (1880–1959) és a keleti szlávok című bölcsészdoktori értekezését, amelynek később több részletét publikálta magyarul, ruténül, angolul és eszperantóul. A rutén (ruszin) származású kutató munkásságát 1945 után nem ismerték el, műveit indexen tartották, mert többek között őszinte véleményt nyilvánított a propaganda jellegű szovjet irodalomról, és könyveiben a ruszinokat az ukránoktól elkülönülő önálló népcsoportnak tartotta. Salga Attila olyan meggyőzően és diplomáciai érzékkel nyúlt hozzá ehhez a „kényes” témához, hogy a szocializmus éveiben is publikálhatott róla.
1982-től 1995-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetem Szláv Filológiai Intézetének adjunktusa volt, ahol elsősorban orosz nyelvészetet, fordításelméletet, stilisztikát és eszperantó nyelvet oktatott. A Bonkáló-témán túlmenően szinte mindig olyan feladatot vállalt, amelynek megoldására eddig senki sem vállalkozott. Ilyen hézagpótló művei például: Az orosz nyelv a magyar nyelv tükrében, Orosz–magyar nyelvészeti kislexikon, Orosz–magyar nyelvészeti terminológiai szótár, Az orosz nyelv lexikai és grammatikai stilisztikája, Eszperantó–magyar nyelvészeti kislexikon, Eszperantó–magyar összevető mondattan, államilag elismert nyelvvizsgára előkészítő eszperantó jegyzetek, eszperantó bölcsészettudományi szakszöveggyűjtemény, eszperantó társalgó, eszperantó–magyar, magyar–eszperantó kisszótár stb. Közben egyéb témákban is kutatott, s erről a szakmai folyóiratok publikációi tanúskodnak. Írásai rendszeresen jelentek meg a Hajdú-bihari Naplóban, az Új Magyarországban, a Magyar Nemzetben, a Vámospércsi Hírekben, a Szabadhajdúban, a Debrecena Bulteno-ban. A határon túl élő magyarokról írott riportsorozatát a Peremvidéken című kötet foglalta össze. Több könyvet szerkesztett. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (Basel–Budapest) kiadásában megjelentette Bonkáló Sándor 1988-ig indexen lévő A rutének című 1940-ben írt könyvét, amelyet sajtó alá rendezett, jegyzetekkel és utószóval látott el.
Tanítványai szerint nemcsak az eszperantó nyelvet tanítja jól, hanem arra is felkészíti őket, hogyan vizsgázzanak.
– A vizsgát beszélgetésnek vagy tárgyalásnak kell felfogni. El kell hitetnünk, meg kell győznünk a vizsgáztatókat arról, hogy tudásunk eléri a megfelelő szintet. Ennek érdekében – ha szükséges – meg kell csillogtatnunk színészi képességünket, alkalmaznunk kell bizonyos üzletkötői fogásokat, tanúbizonyságot kell adnunk leleményességünkről, el kell nyernünk a kérdezők szimpátiáját. Mindennek a stratégiának az elsajátításához óráimon felhasználom a relaxációt, az akupresszúrát, az agykontrollt és a reikit is – mondja a tanár úr, s aztán arról is szót váltunk, hogy vajon miért nem válhatott még ez a könnyű, logikus nyelv hivatalosan is nemzetközi nyelvvé. – Sajnos csak a kis nemzeteknek fűződik érdeke ahhoz, hogy egy közös semleges nyelv legyen az EU vagy az ENSZ közös nyelve. Kénytelenek vagyunk a mindennapi életünkben jelen lévő, azt jelentősen befolyásoló nagyhatalmak anyanyelvét tanulni, bár ezzel időhátrányba kerülünk. Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy amíg mi idegen nyelveket tanulunk, addig ezeknek az államoknak a polgárai a tudományos, gazdasági élet, a kultúra területén kimagaslót alkothatnak. Ha már megszületett a közös pénz, az euró, az egyszerű emberek számára az igazi egyenjogúságot és demokráciát egy könnyű, semleges nyelv biztosítaná. Ilyen nyelv pedig már 1887 óta létezik. Neve: eszperantó.
(Hajdú-Bihari Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Hasonló
Dr. Simon József
Herdon István
Dr. Sinóros-Szabó Botond
Jancsó Gyula
Márkó Zoltán és családja
Bulátkó Kornél
Szemán Mihály
Dr. Cs. Tóth János
Dr. habil. Góth László
Dr. Szabó Péter
Kollár István
Aba-Horváth István
Kérdő Zsuzsa
Katona László
Czapp József
Dr. Bölcskei Gusztáv
Petis János
Dr. Orosz János
Lukács Balázs
Földesi Gyuláné
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése