Püspökladány

Családi indíttatásom arra késztetett, hogy tanulni és dolgozni kell – emlékezik a szülői példára és intelemre Molnár László, Püspökladány polgármestere, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése szocialista frakciójának párton kívüli vezetője.

A vasutas édesapa és a termelőszövetkezetben fizikai munkát végző édesanya gyermeke – ahogy fogalmaz – „az éppen átvonuló háború után”, 1944 novemberében Püspökladányban látja meg a napvilágot. Az általános iskola után éppen a „tanulni és dolgozni” szemlélet jegyében kerül Békéscsabára, a híd- és vízműépítési technikumba.

„Ott derült ki, hogy humán beállítottságú ember vagyok, a műszaki-technikai megoldásokhoz nem sok érzékem van” – tárja fel a gyengéjét, amin aztán hamar túllép, mert az iskola után „építési ügyintéző gyakornok 2” lesz a püspökladányi járási tanácsnál.

„Ennél lejjebb nem volt beosztás, csak a hivatalsegédé, de az magasabb bérért”– avat be a pályakezdés nehézségeibe. Püspökladány és a járás fejlesztési kérdéseivel foglalkozik, amikor megkapja katonai behívóját Nyíregyházára a lövész tartalékos tiszti iskolára.

„Ez a két év meghatározó volt életemben. Fegyelmet és mindenekelőtt nagyobb önállóságot tanultam” – sorolja a sorkatonai szolgálat életre szóló hatásait. Az 1966-os leszerelését követően a püspökladányi járás települései és Püspökladány fejlesztésével foglalkozik a helyi tanácsnál, ahol 1971-ben már osztályvezető, 1972-től pedig a hivatal egészét irányító vb-titkár, miközben Tanácsakadémiára jár, majd jogi diplomát szerez. Egészen 1989-ig ül a vb-titkári székben, így nagy a szakmai felelőssége a várossá fejlődés folyamatában, amit siker koronáz: Püspökladányt 1986. január elsejétől várossá avatják. Az 1972–89. közötti időszakot szülővárosa fejlődése legeredményesebb korszakának ítéli, amelyben városvezetői tevékenységére büszkén emlékezik.

A városi tanácselnök-választáson minden óvó-féltő szó ellenére indul és a hivatalos jelölttel szemben megszerzi a városvezetői posztot. Ekkor győz, de a rendszerváltást követő első önkormányzati választáson, amikor a képviselő-testületnek kell polgármestert választania, 10:9 arányban alulmarad riválisával szemben.

Képviselőként dolgozik tovább szülővárosában, miközben 1990 novemberében a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettesi székébe kerül.

„Közigazgatási munkám egyik legszebb időszaka volt ez a négy esztendő”– idézi az egyébként nem könnyű időszakot, amikor „a drasztikusan és tragikusan a társadalomra zúduló munkanélküliséggel” találják szembe magukat. Csupán Hajdú-Biharban csaknem 40 ezer ember ügyeit intézik ekkor.

Kormányhivatalnokként szerzett tapasztalatait tovább, magasabb szinten is hasznosíthatná, de a szülőváros hívó szavára 1994-ben ismét ringbe száll a polgármesteri székért, s Püspökladány lakossága, ekkor már közvetlen választáson, újólag bizalmába fogadja. Azóta megszakítás nélkül Ladány első embere, s folyamatosan azon dolgozik, hogy „Püspökladány modern, magyar kisváros legyen”.

A szívós munka eredményeként ma már a város gázellátottsága 100 százalékos, a szennyvízhálózat kiépítettsége 80 százalékos, az informatikai kábelhálózat kapacitása pedig nagyobb, mint amit jelenleg ki tudnak használni. Ugyanakkor Molnár László polgármester meggyőződése, hogy egy város nemcsak attól az, ha jók az infrastrukturális mutatói, hanem attól város, ha meghatározó a szellemisége. Felkarolja a hagyományok ápolását, a klubmozgalom kibontakoztatását és segíti a térség jelentős, de fel nem tárt értékeinek közkinccsé tételét. Nem kis büszkeséggel említi a negyven, támogatott civil szervezetet, a helyi képzőművészeket vagy a legrangosabb minősítésekkel rendelkező helyi kórusokat. Polgármestersége idején valósul meg a püspökladányiak több mint 80 éves álma, a gyógyfürdő.

Molnár László ugyan nem tagja a Magyar Szocialista Pártnak, mégis frakcióvezetőjévé választotta a szocialisták Hajdú-Bihar megyei önkormányzati képviselőcsoportja. A magát „magyarnak, hazafinak és baloldalinak” valló frakcióvezetőt elfogadták képviselőtársai, jól együtt tud működni az önkormányzat szocialista vezetésével, a szövetséges SZDSZ-frakcióval és sokszor bírálja az ellenzéki Fidesz-frakció stílusát.

Molnár László, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke is, politikai jövőjét nem latolgatja, de „ha Püspökladány népe azt mondja, hogy még egy ciklusra polgármesterré választja, vállalja a megbízatást”, s az MSZP színeiben országgyűlési képviselőjelöltként is kész megméretni magát.

A támaszt ebben általános iskolai gazdasági igazgatóként dolgozó felesége, a kikapcsolódás felhőtlen örömét pedig két lányának, Juditnak és Mártának a fél-, illetve három és fél éves kislányai jelentik számára.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)