Nagyrábé

Az ember élete folyamán helyezzen el útjelző köveket, hogy később rájuk pillantva könnyebb legyen a visszaemlékezés – vallja Józsa Kálmán, Nagyrábé polgármestere, aki elmondhatja magáról, hogy utolsó tanácselnöke és első polgármestere volt településének. Azóta négyévenként hol egyedüli, hol többes jelölés közepette nyerte el ismét a nagyrábéiak bizalmát. Hogy sosem egy szavazaton múlott újraválasztása, azt úgy summázza, hogy a település lakói értékelték azt a fejlődést, amelyet vezetésével ért el egy-egy ciklus alatt a képviselő-testület – egy-egy útjelző kő valamennyi. 2006-ban már a fiataloknak adom át a stafétabotot. Rendkívüli eseménynek kell közbejönnie ahhoz, hogy ez másképp legyen.

Falujában született 1946. március 2-án. Édesapja asztalosként érkezett Egercsehiből, majd autóbusz-vezetőként fejezte be aktív pályafutását. Békés megyébe való édesanyja a háztartást tartotta kézben. Anyai nagyapja az utolsó szűrszabók egyike volt. Már kisiskolás korában a technika érdekelte, ami a berettyóújfalui Arany János Gimnáziumban az elektromosság tárgykörére szűkült. Így nem véletlen, hogy érettségi után a rádió-televízió műszerészi szakmát tanulta ki, majd gyakorolta a GELKA-nál. Nem sokkal később ő lett a bihari és a sárréti térség színes televízióinak egyik értő gazdája, orvosa. Szerette ezt a változatos munkát, amivel elismerést és megbecsültséget szerzett, s közben sok embert megismert.

1985-ben az akkortájt divatba jött másodjelöltség birtokában beválasztották a tanácsba, amely aztán elnökévé választotta. Három település gondja szakadt rá – a közös tanácsba Bihartorda és Bihardancsháza is beletartozott –, amelyet aztán az önállóság, illetve a körjegyzőség kialakítása követett.

Ma már természetes, hogy van, akkoriban viszont bölcs előrelátást, szervezőmunkát és szorgos lobbitevékenységet kívánt a tervszerű gazdálkodás mellett a víz- és az úthálózat kiépítése, a telefonfejlesztés, a vezetékes gázellátás. Ezekből több beruházás a térségben való gondolkodás jegyében valósult meg, mint ahogy más településekkel együtt tervezték meg, és pályáznak ma is a szennyvízhálózat kiépítésére, s így vállalkoznak negyvenedmagukkal a hulladékgazdálkodás korszerű megvalósításán. Józsa Kálmán kezdeményezője volt a Bihari Önkormányzatok Szövetsége megalakításának.

Mindig meghatározó volt Nagyrábén a kulturális élet – Borsós Laci bácsi és dr. Matolcsi Lajos által megalapozottakat kellett csupán folytatniuk. Ezt viszont lendületesen és eredményekben gazdagon csinálták. Nagyrábé kulturális élete ma már régen túlnő a település határain. Segítik ebben civil szervezeteik is: a Nagyrábé Baráti Kör és Egyesület működteti például a teleházat, de jelentős a tevékenysége a település, illetve a cigány kisebbség alapítványának is. Rendelkeznek kábeltévé-hálózattal, saját újságot jelentetnek meg. Személy szerint ösztönzi a település múltját és jelenét bemutató színvonalas kiadványok, térképek, képeslapok, programajánlatok készítését – ezekhez ő készíti a fotókat, s gyakran szerkeszt is.

Óvodájuk kihasznált, általános iskolásaik a csökkenő létszám mellett évről évre garantálják a jó tanulmányiverseny-eredményeket, és sikeresek a továbbtanulás előkészítésében is. Több jól menő vállalkozás mellett jelentős a falusi turizmus elterjedtsége, két melegkonyhás étterem és fogadó is működik a településen. Az erdélyi Koronddal régóta ápolnak testvérkapcsolatot – a polgármesteri hivatal székely kapuja is mindig erre emlékezteti, amikor munkába megy, vagy onnan jön.

A képviselő-testület a kezdeti nehézségek után vezetésével jól működik, nincsenek belharcok. Józsa Kálmán szerint a településnek több kitörési pontja is van jövőjét illetően, amelyhez néhány megnyitott programot, tervet hagynak a következő testületre.

Ilyenek: két kastélyuk hasznosítása, a lezárt fürdőhöz befektető keresése, többnapos program ajánlása a falusi turizmus fejlesztéséhez (több településre és a bihari tájvédelmi körzetre felfűzve), munkalehetőségek biztosítása, és a Sárrét egykori mocsaras területeinek visszaállítása. Településük rendezési tervében a minél élhetőbb környezet, a városias létforma kialakítása a cél, amelyben az esztétikai megjelenés is fontos szerepet játszik. Több szakmai kitüntetést és egyéb elismerést mondhat magáénak, de nem merül el a részletezésében. – Az embert az utókor méltassa majd! – mondja ennek kapcsán.

Egyik hobbija a fotózás, amelynek leggyakoribb témája a múlt megörökítése (gazdag házi múzeuma van, gyűjtéseiből a levéltárakat is gyakorta megajándékozza), a másik a számítástechnika. Ő szerkesztette és frissíti a település honlapját is.

Feleségével, Martinecz Mártával, a Művelődési Ház és Könyvtár igazgatójával két felnőtt gyermekük (Ildikó a szociális szférában dolgozik a megyeszékhelyen, Péter informatikus az egyik debreceni cégnél) és négy unokájuk sorsát figyelik, féltik szeretettel.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)