Földes

A nap gyenge sugarai cirógatják a fagyos földet, pillanatok alatt szertefoszlik a lehelet fehér párája. Január van. A vendégek egymást érik a földesi Karácsony Sándor Általános Művelődési Központban, a névadó születésének száztizedik évfordulóján. Péter Imre szinte minden betérőt név szerint ismer, a helyi és a messzi vendéget egyaránt. Kétszeresen is házigazda: polgármester és a Karácsony Sándor Társaság elnöke. Paroláz mindenkivel, aki azért látogatott el az ősi sárréti településre, hogy tisztelegjen Földes nagy szülötte, Karácsony Sándor előtt. Mikor oszlik a tömeg, és sikeresen véget ér a konferencia, szakít rám időt, hogy egy keveset magáról is szóljon.

1948-ban született Sápon a szomszédos kis faluban. A gimnázium után Székesfehérváron szerez híradásipari szaktechnikusi végzettséget. A komádi tv-adóhoz kerül, mint karbantartó technikus, de sok szabad ideje marad a munka mellett. Bieliczky Sándor, Nagy Zsuzsa és Bakó Endre beszervezi a Hajdú-bihari Napló vidéki tudósítójának, és az agilis fiatalemberrel a legkiválóbb szakemberek osztják meg tapasztalataikat a népi írókról és a vidék történetéről, kulturális örökségéről. A sárréti népfőiskoláról írt tanulmánya 1982-ben jelenik meg a Bihari Múzeum III. évkönyvében. Részt vesz irodalmi ankétok szervezésében, amelynek témái a helyi lapok: az Atilla és a Komádi és Vidéke bemutatása, valamint az Újfaluból induló Kelet Népe. Személyes barátság fűzte a háromszoros Baumgartner-díjas Erdélyi József költőhöz, akitől számtalan irodalomtörténeti relikviát kapott a Bihari Múzeum számára. Szívesen gondol vissza a neves néprajzossal, Szűcs Sándorral, a sárréti járás egykori főjegyzőjével, dr. Bódis Gáborral és a sok emlékezetes regényt író Tatay Sándorral folytatott beszélgetéseire.

1970-ben megnősül, földesi származású lányt vesz el feleségül. „Itt építkeztünk, itt ragadtunk.” A Rákóczi mezőgazdasági szövetkezetbe hívják haza, és munkavédelmi csoportvezetőként a közművelődést is felkarolja. A munka mellett 1980-tól tanácstag, 1985–1990-ig tanácselnök helyettes. A 80-as években sokáig eredménytelen harcot folytat azért, hogy az általános művelődési központ felvegye Karácsony Sándor nevét. Az 1984-ben rendezett emlékkiállításért még elmarasztalják, de helytörténeti munkatársaival 1989-ben siker koronázza kitartó munkájukat és az intézmény azóta is viseli a neves pedagógus nevét. A névadó születésének századik évfordulóján átadott emlékszoba azóta is sok látogatót vonz a könyvtárba. A 10 éve alakult emléktársaság elnökévé választotta a polgármestert, aki büszkén sorolja az eddig elért eredményeket: kiadványok megjelentetését, vándorgyűlések megszervezését, a budapesti emléktábla avatást, és azt, hogy a Debreceni Egyetemen termet neveztek el Karácsony Sándorról, az egyetem egykori tanáráról. Büszke arra is, hogy megye polgármesterei közül az elsők között kapta meg 1994-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.

– Földes múltja fordulatokban igen gazdag volt az elmúlt évszázadokban – állapítja meg. A falu napja, április 14-e is, egy nevezetes történelmi eseményhez kötődik. 1779-ben ezen a napon egy tizenöt éves pert nyert meg a település Szabolcs vármegyével szemben, így a kúriális nemesi község visszakapta törvényhatósági jogkörét. A rendszerváltás óta ismét pereskedünk, mert a háború után államosított Kállay Alapítvány vagyonát, földjét, amely a település érdekét szolgálta, nem adta vissza egyik kormány sem.

Két éve ünnepeltük községünk első írásos emlékének 800. évfordulóját, és ebből az alkalomból harangot öntettünk. 2000-ben a millenniumi zászlóátadásra ötven év után újra zsúfolásig telt meg a református templom. Jelentős és látványos volt az elmúlt évek infrastrukturális fejlődése. Kiépült a víz-, gáz- és a telefonhálózat, szennyvíztisztítót létesítettünk és a csatornahálózat bővítése is halad.

Büszke vagyok alkotóink sikereire is. Birizdó Gabriella szobrai, tűzzománc képeit nemcsak Magyarországon, a határainkon túl is ismerik. Antós Marika csuhékompozícióit nemcsak az avatatlan szemlélődő, de a szakmai zsűri is elfogadja, és önálló kiállításon mutatta meg munkáját Nagyné Bere Mária, Tóth Lajos, Szabó Imre és Szőke László. A településnek adományozott alkotásaikkal már megteremtették egy Földesi Képtár alapjait. A község gazdag sporttörténetét Lengyel Mihály nyugalmazott iskolaigazgató írta meg, míg a Földes község története című monográfiát dr. Veliky János szerkeszti. Az elmondottakból is kitűnik, Péter Imrének nem volt nehéz földesivé válnia, mert ízig-vérig sárréti ember, aki tiszteli a hagyományokat. Olyan közösségben dolgozik, amely büszke a múltjára, és tenni akar a jövőjéért.

Felesége a helyi posta vezetője, lánya a tetétleni polgármesteri hivatal dolgozója, fia Voralbergben szakács.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)