Püspökladány

Magamat a város egy lakójának tartom, partnere vagyok annak házon belül és intézményi körben egyaránt – vallja Keserű László Püspökladány Város Önkormányzatának jegyzője, majd hozzáfűzi: – Jelentős eredménynek tartom, s ez személyemhez is kötődik, hogy az utóbbi időben egy ütőképes, egységes csapattá formálódott a polgármesteri hivatal személyi állománya, amely jó színvonalú szakmai munkát végez. Ezt igazolják a különböző ellenőrzések tapasztalatai csakúgy, mint az a tény, hogy irányításom alatt eddig valamennyi választást és népszavazást törvényesen sikerült lebonyolítanunk.

Püspökladányban született egyszerű parasztcsaládba 1970. december 28-án. Traktoros édesapja és szakácsnő édesanyja szegényes körülmények között, de szeretetben, tisztességre és becsületre nevelték. Igyekeztek mindent biztosítani ahhoz, hogy tanulása zökkenőmentes legyen, s talán ne a nehéz fizikai munkából kelljen majd megélnie. Hamar megbarátkozott a sporttal, a könyvek világával – ezek a kötődések máig megmaradtak, csak a rájuk fordítható idő lett kevesebb. A helyi Karacs Ferenc Gimnáziumban nemcsak az egyre gyarapodó ismeretek befogadása, a felnőtté válás izgalma jelentett élményeket, hanem a kitűnő tanárok példái is, elsősorban Szabó Zoltáné, Bodnár Sándoré és Pénzes Lajosé. Érettségi után máig első munkahelyén, a Püspökladány Városi Tanácsnál kapott gyakornokként munkát, mellette az Államigazgatási Főiskola levelező tagozatán tanult. 1991-ben ügyintézővé minősítették át: a Szociális Irodán lakásügyekkel, illetve szociális segélyezéssel foglalkozott. 1994-ben a Szolnoki Vegyes Szállító Repülődandárhoz vonult be sorkatonai szolgálatra, ahol emberséges és remek tisztek keze alá került – s ez nagyon fontos dolog volt  –, és nem utolsósorban többször a fellegek felé is volt lehetősége emelkedni a szandaszőllősi repülőtérről.

Élményekkel tele szerelt le, s a Polgármesteri Hivatal Szervezési, Jogi és Közigazgatási Irodájához került újabb szakmai tapasztalatokat szerezni. Ebben a beosztásában úgy érezte, jobban tudja hasznosítani a tanultakat, ugyanakkor szélesebb spektrumban ismerte meg a város gondjait, a fejlődéséhez szükséges elképzeléseket. Elsősorban a képviselő-testület működéséhez szükséges előterjesztések elkészítésében kapott feladatokat – s ez a terület közel állt hozzá –, de szervezési és személyzeti ügyekkel is foglalkozott. 1997-ben megbízott irodavezetőként irányította az ott folyó munkát. 1998-tól az állásra kiírt pályázatot megnyerve aljegyzővé nevezték ki, s ebben a munkakörben lehetősége nyílt nagyobb rálátásra szert tenni a hivatalban folyó munka egészére. Olyan megbízásokat kapott, amelyek során elmélyülhetett a szakmai munkában. Szerette ezt a munkakört. Az 1999 tavaszán kiírt újabb pályázat nyomán a képviselő-testület Püspökladány város jegyzőjévé nevezte ki, ezt a munkakört tölti be azóta is.

Visszagondolva a közel hétévnyi időre, jelentős eredménynek, ugyanakkor az apparátusi munka mára már nélkülözhetetlen feltétele megvalósításának tartja, hogy sikerült megfelelő színvonalon biztosítani a munkához szükséges tárgyi feltételeket. Ezek közül a legjelentősebbek az informatikai fejlesztések voltak. A személyi feltételeket illetően örvendetesnek tartja, hogy jól összekovácsolódott kollektíva dolgozik irányítása alatt (ezért támogatja is a kötetlen összejövetelek, kirándulások szervezését). A megüresedő munkakörökre fiatal, gyakran pályakezdő kollégákat alkalmaz, akik kellő kezdeti odafigyelés mellett jól megállják a helyüket. Jó a kapcsolata mind a polgármesterrel, mind a képviselő-testülettel, s örömmel konstatálta, hogy a hivatal dolgozói kezdettől fogva elfogadták személyét.

 – Kell egy jó csapat – mondja –, s a kölcsönös megbecsülés mindkét oldalról.

Kedvenc szakmai területe továbbra is a képviselő-testület elé kerülő anyagok minőségének biztosítása, de ugyancsak kitüntetett helyet foglal el ebben a sorban a helyi rendeletalkotás is. Ez utóbbihoz nagy segítséget jelentettek a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara kétéves kodifikátorképzésén tanultak (2005 júliusában vette át az ezt tanúsító oklevelét). Dr. Kiss László alkotmánybíró élményszámba menő előadásai, dr. Gyergyák Ferenc és mások hasznos útmutatásai nyomán ma már más szemlélettel áll hozzá a helyi jogszabályok elkészítéséhez. Hetente egy nap tart hivatalosan fogadóórát, de ritka, amikor a másik négy munkanapon ne tenne kivételt a hozzá bizalommal fordulókkal. – Jó érzés, amikor úgy megy el tőlem egy ügyfél, hogy valóban tudtam neki segíteni – nyugtázza Keserű László.

Hétéves kislányát, Viktóriát nagy szeretetben neveli. Felesége laboránsként dolgozik. Munkaidő után otthon még átnézi azokat a szakmai anyagokat, cikkeket, amelyekre a hivatalban már nem jutott idő, vagy amihez hosszabb koncentráció szükséges, aztán szívesen barkácsol a ház körül, mert egyébként a fizikai munka jól is esik az egész napos szellemi megterhelés után.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)