Püspökladány

Tőke Gyula eddigi „két életéből” az egyiket a püspökladányi Zöld Mező Tsz. építőipari részlegében töltötte – ez közel két évtizedet jelent. A rendszerváltás után, mint annyian, ő is önálló útra lépett, másfél évtizede sikeres építőipari vállalkozónak tekintheti magát.

Tősgyökeres püspökladányi család középső gyermekeként született 1956. április 30-án Püspökladányban. Édesapja, aki a kéziszerszámgyárban anyaggazdász volt, ma már sajnos nincs az élők sorában. Édesanyja dolgozott a konzervgyárban, ám alapvető feladatának a három gyerek nevelését tekintette. Bátyja, József, villanyszerelő lett, ő a vasútnál csoportvezető, három lánygyermek büszke édesapja. Öccse, László, ugyancsak villanyszerelő.

Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, itt végezte általános iskolai tanulmányait is, a jobb tanulók közé tartozott. Iskolai éveinek meghatározó eleme a futball volt, hosszú ideig aktív játékosként kergette a bőrlabdát. Már 15 évesen bemutatkozott az NB III-ban Püspökladány színeiben és hamarosan az NB II-es DMTE labdarúgójaként lehettek rá büszkék a ladányiak. Középiskolás korában iskolaválogatott, majd megyei válogatott lett és játszott a magyar vasutas válogatottban is. Sérülései miatt nagyon fiatalon, már huszonhárom éves korában kénytelen volt a szögre akasztani a futballcsukát.

Középiskolai tanulmányait Debrecenben a Péchy Mihály Építőipari Technikum építőgépész szakán folytatta. Itt jegyezte el magát egy életre az építőiparral, a gépészet volt a mindene, a technikát a mai napig imádja. A sikeres érettségi után két évvel technikusi szakvizsgát is tett.

Első, és mint később kiderült egyetlen „hivatalos” munkahelye a püspökladányi Zöld Mező Tsz építőipari részlege lett, ahol előbb technikusként, majd művezetőként dolgozott. Általában 20-40 dolgozó tartozott a keze alá, akikkel szakipari tevékenységet folytattak: víz-, gáz-, központi fűtésszerelést, valamint épületlakatos szerkezetek kivitelezését végezték. Első nagy munkájuknak számított a ladányi sportcsarnok vasszerkezetének összeállítása.

Amikor a rendszerváltás idején kiderült, hogy a tsz-ek jövője minimum bizonytalan, ráadásul nyolc társával együtt el is küldték a cégtől, egyévi munkanélküliség után vágott bele az önálló építőipari vállalkozásba.

„Nagy szerencsém volt – emlékezik vissza a kezdetekre –, hisz akkoriban indult a gázépítő program. Ópályi, Nyírlugos, Csaroda csatornaépítési és gázvezeték-építési munkálataiba kapcsolódhattunk be. De megfordultunk Szolnok megyében is vagy tizenöt településen, jártunk Mezőkövesden, Felsőtárkányban és Tiszacsegén is. A Tegáz Kft.-vel közösen végeztük a munkát, én egyéni vállalkozóként dolgoztam.” 1997. január 1-jétől működik a Tőke Kft., amelynek ma negyvenöt dolgozója van, ez a saját létszám, ehhez jönnek még az alvállalkozók. Fő profiljuk a jelenleg slágernek számító magasépítészet, kezük nyomán lakások, üzletek, gazdasági épületek jelennek meg évről évre.

Árbevételük folyamatosan nőtt, ma már stabil gazdasági mutatókkal rendelkeznek.

„Tulajdonképpen egyszerű a titok – mondja Tőke Gyula. – Jó szakembereket kell alkalmazni és rendesen meg kell fizetni őket, hisz minőségi munka csak így követelhető. Emellett biztosítani kell a megfelelő pénzügyi és technikai hátteret is, és elengedhetetlen a normális emberi hozzáállás a dolgokhoz. Cégünk esetében nagy előrelépést jelentett az ISO 9001-2001 rendszer alkalmazása, hisz sok pályázatnál ez már előfeltétel. Eddigi munkáink közül büszkék vagyunk a csak „Zöld háznak” nevezett ÁFÉSZ-üzletsorra, a Bocskai-udvar építésére, a bárándi pszichiátriai központ épületére, a nagyhegyesi 12 önkormányzati lakásra, az LRI Radarállomására, alvállalkozóként a püspökladányi strandra és a hatlakásos önkormányzati bérlakásra, hogy csak néhányat említsek. Ma egy 30 lakásos, 19 garázzsal és 6 üzlettel ellátott lakóépület jelenti legnagyobb beruházásunkat.”

Szabadidejében immár három éve a Püspökladányi Vadásztársaság tagja. Elsősorban őzre, nyúlra, fácánra, vadkacsára szoktak vadászni, de a vadászat igazi vonzerejét a baráti társaság jelenti. Nem mellékes a csend, a nyugalom, a jó levegő és az, hogy a sok gyaloglásban kellemesen el lehet fáradni.

Két futballcsapatot is támogat, az öregfiúk csapatába néha még játékosként is beszáll. Rengeteg társadalmi szervezettel áll kapcsolatban, szinte minden hétre jut valamilyen rendezvény.

Két fia közül az idősebb, Zoltán, településmérnök, jelenleg építésvezetőként dolgozik. A kisebb, Csaba, a General Electric alkalmazottja Budapesten.

Szakmai életútjával elégedett, hisz nagyon keményen megdolgozott az eredményekért, „semmi nem hullott ingyen az ölébe”.

Távlati tervei között 30 hektáros tanyájának fejlesztése áll, szeretné, ha idővel egy jól felszerelt szabadidőközpont alakulna ki a volt Papp-tanyán.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)