Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Magyari Lajos
Tűzoltó alezredes, városi parancsnok,
Püspökladány
A püspökladányi tűzoltóparancsnok Debrecenben született és Konyáron nőtt fel. Ott járt általános iskolába, majd mikor eljött a továbbtanulás ideje, divatos szakmát választott: elment autószerelést tanulni Debrecenbe. Ezek után Cegléden volt katona két évig. Aztán megnősült.
– A feleségem diósjenői volt, ezért 1974-ben oda költöztünk. Ott egy termelőszövetkezetben helyezkedtem el szerelőként, de 1975. november 29-én összekülönböztem a főmérnökkel és december elsejével már tűzoltó voltam Vácott.
– Ez pontosan hogyan történt, hiszen az utcáról már akkor sem lehetett bemenni tűzoltónak?
– Kollégáimmal másodállásban akartunk dolgozni, ezért kitaláltuk, menjünk el tűzoltónak és akkor sok lesz a szabadidőnk. Harmadmagammal mentem el alkalmassági vizsgálatra. Ott csak én feleltem meg. Mivel a többieknek nem sikerült, így én sem lettem tűzoltó. S amikor a tsz-ből eljöttem, már megvoltak az alkalmassági papírjaim, így rövid időn belül tűzoltó lettem. Képeztem magam, délutánonként műszaki rajzokat csináltam a laktanyában, majd tiszti iskolába kerültem, ennek elvégezése után diplomát szereztem a Bánki Donát Műszaki Főiskolán. A 80-as években, a 90-es évek elején kétszer is volt parancsnokváltás a váci parancsnokságon, de a politika határozta meg a személyzeti munkát. Az 1989-ben megalakult tűzoltó-szakszervezet alapítója és első ügyvivője voltam. Időközben elváltam. 1986-ban a lányom velem maradt, a fiam az édesanyjával. 1992-ben a megyei parancsnok felhívott és megkérdezte, hogy nem akarok-e műszaki, technikai területen dolgozni. Azért volt jó ez a felkérés, mert ebben az időben úgy éreztem, hogy elveszítettem a veszélyérzetemet. Olyan helyzetekbe vittem bele az embereket – köztük magamat is –, amikor közvetlen életveszélyben voltunk. 1982-től 1991 év végéig voltam tűzoltásvezető. El kellett ezen gondolkodnom, hogy szabad-e ezt tovább csinálnom. Tehát nagyon jól jött a megyei parancsnok felkérése. Így kerültem be a megyei parancsnokságra adminisztratív munkakörbe. Nagyon jó iskola volt ez számomra, mert teljesen új apparátusba kerültem. Alulról kerültem be, az összes szakfelszerelést ismertem, a módot, ahogyan éltünk, ahogyan használtuk lenn az eszközöket. Nagyon jó kiképzést kaptam gazdálkodásból.
– Hogyan került vissza Hajdú-Bihar megyébe?
– 1994 májusában találkoztam először a püspökladányi pályázattal, de az akkori főnököm lebeszélt róla, mondván, hogy ő az érdi parancsnokságot szánja nekem, és azt is megtudtam, hogy van Püspökladányban helybeli pályázó is. Nem pályáztam tehát első körben. Aztán még egyszer kiírták a pályázatot. Ekkor fölhívtam a ladányi ismerőseimet, és érdeklődtem a viszonyok felől. Mondták, hogy van ugyan helyi pályázó, de nem rendelkezik iskolával. Végül a négy pályázó közül engem választott a testület. Mikor idejöttem – 1994 októberében –, egy szerkezetileg jó állapotban lévő épületet, és egy nagyon szófogadó állományt kaptam. Ma már olyan tűzoltóságunk van, ahol elfogadható a technika, olyan emberek dolgoznak, akik mindent megcsinálnak, immár öntevékenyen. Nem a percnek élnek, hanem az éveknek, az évtizedeknek. Püspökladányban úgy gondolom, hogy megtaláltam a helyem. Itt egyrészt ha akarom tűzoltó vagyok, mivel évente 50–60 alkalommal tűz közelébe kerülök, másrészt van egy kreativitást igénylő életterem, és ez kevés embernek adatik meg.
– A parancsnokság pincéjében működik egy testépítő egyesület?
– Az úgy jött létre, hogy felkeresett hat fiatalember, és azt kérdezték, hogy kaphatnának-e helyet a gépeiknek. Itt volt egy felesleges pince. Abból a szerelvényeket kiszedettem, a fiúknak pedig be kellett vakolniuk a falat, ki kellett festeniük, meg kellett javítaniuk az aljzatbetont. Ezt mind megcsinálták. 1996-ban klubként kezdték, 1997 óta egyesületként működnek. Kb. 160 ember jár hozzájuk.
– A tűzoltóság mögötti teniszpálya építésekor is megtalálták önt.
– Igen, hiszen ezen a területen csak a gaz nőtt. Akkor nagy lelkesedéssel, vállalkozók, magánszemélyek támogatásával összehoztuk a teniszpályát. Sajnálatos módon egyelőre három év alatt mint teniszpálya csak vegetál. Bár a téli kihasználtsága remek, hiszen a város központjában van, és mint jégpálya üzemel olyankor.
– Énekelni is szeret.
– Tagja vagyok a város id. Csenki Imre Kórusának. Kezdetben éreztem, hogy főleg a stílusomat nehezen fogadják el a kórustagok. Legnagyobb megdöbbenésemre – a kórus titkár sajnálatos halálos balesete után– engem választottak meg utódjául. Véletlenek pedig nincsenek – mondja a parancsnok – Habitusomból, neveltetésemből fakadóan segítem az embereket. Búcsúzóul Szent Ferenc imájából idéz: „Uram, tégy engem békéd eszközévé,/hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek,/hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,/hogy összekössek ott, ahol széthúzás van,/hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,/hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,/hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik.”
(Hajdú-Bihari Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Hasonló
Csontos Erzsébet
Kirzsa Imre
Keserűné Juhász Mária
Dobrossy Barnabás
Szabó Béla
Dr. Pintye Imre
Kovácsné Csuzda Judit
Kissné Bogár Ildikó
Keserű László
Gulyás Lajos
Tóthné dr. Lovász Mária
Tőke Gyula
Dr. Molnár László
Antos József
Ráczné Fekete Ilona
Papp Lászlóné
Oborzilné Nagy Erna
Nyirkos Tibor
Laskai Irén
Szilágyi Attila
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése