Kaba

A harmincas éveiben járó hölgy változatos életutat járt be, miután az önállósodást választva sikeres mezőgazdasági vállalkozó lett.

1966. november 16-án született Hajdúszoboszlón, de Kabán nőtt fel, s egy kis kitérő után oda is tért vissza. A nyolc általánost is Kabán végezte el, majd Debrecenben az Irinyi János Élelmiszeripari Szakközépiskolában dohány szakon végzett. A képesítést is adó érettségi megszerzése után a Kabai Cukorgyárban helyezkedett el mint laboráns. Négy év után a kabai Vörös Csillag Termelőszövetkezet következett, ahol főállásban KISZ-titkár lett. A rendszerváltás évei előtt azonban merész véleménynyilvánításai miatt önként „meglépett”.

Berettyóújfaluban bordiszkontot nyitott, s ezzel párhuzamosan Furtán is bérelt egy kocsmát. A kis bihari faluban jól feltalálta magát, sikerült beilleszkednie a közösségbe, s az első szüreti bál megszervezése a rendszerváltás után – Furtán – az ő nevéhez fűződik. A temperamentumos Emike büszke arra, hogy azóta minden évben megrendezik a szüreti bált, melyre mindig kap meghívást.

Furtán – a kereskedelem mellett – beleízlelt a mezőgazdaságba is: libatenyésztésbe fogott, ott ugyanis messze földön híres hagyományai voltak a mezőgazdaság ezen ágának. Mezőgazdasági ismereteit tökéletesítendő időközben elvégezte Szolnokon az állattenyésztési szakközépiskolát. Az alacsony aranykoronájú furtai határban bérelt egy tanyát, s rögtön pár ezer darabos állománnyal indította a profilbővítést. A kilencvenes évek közepén azonban otthagyta Berettyóújfalut és Furtát, végleg hazaköltözött Kabára, s a libatenyésztést a szomszédos Tetétlenen folytatta egy telep megvásárlásával. Ott már hatezer darabosra fejlesztette fel az állományt, de még itt sem állapodott meg, hanem Kabán – a cukorgyár mögött – egy újabb telepet vásárolt 35 hektáros legelővel, ahol hasonló nagyságrendű libatenyésztésébe fogott.

Az ekkora mértékű fejlesztés az önerő megléte mellett, természetesen, FVM-pályázatokból valósult meg. Első nyertes pályázata épületfelújítására szóló, vissza nem térítendő támogatás volt, míg a második sikeres pályázata a polgári kormány idején, 2000-ben, a fiatal agrárvállalkozók segítése címén épületvásárlásra szólt.

Az elmúlt tíz-tizenkét év alatt országos ismertségre tett szert. Büszke arra, hogy egy asztalhoz sikerült ültetnie a szakma valamennyi résztvevőjét: termelőket, tenyésztőket, feldolgozókat. Vállalkozása sikerének titkát abban látja, hogy jó időben volt jó helyen. Sokat köszönhet a vállalkozás beindításában a furtai Keszeli Józsefnek, aki minden segítséget megadott neki, amit szakkönyvekből nem lehet elsajátítani. Az is örömmel tölti el, hogy annak ellenére, hogy szülei semmilyen módon nem kötődtek a mezőgazdasághoz, első perctől kezdve féltő gondossággal figyelték minden lépését és támogatták a vállalkozás kibontakozását dacára annak, hogy igen kockázatos tevékenység a mezőgazdaság. Meghatódva emlékszik vissza időközben elhunyt édesapjára, aki bízott lánya sikeres vállalkozásában.

A szépen induló és sikeres gazdálkodást egy évtized után érte az első kudarc: 2004-ben hatezer darab liba árát nem kapta kézhez, ugyanis a nyírgelsei feldolgozócéget felszámolták, s a termelőket nem fizették ki. Meggyőződése a talpraesett vállalkozónak, hogy a mezőgazdaságban a túlélésre csak akkor van esélyük a magyar gazdáknak, ha visszaáll a szerződéses fegyelem, illetve ha megszűnnek a körbetartozások. Utóbbi megvalósulása esetén visszanyerik hitüket az érintettek a tekintetben, hogy van még létjogosultságuk magyar földön gazdálkodni. Ennek a meggyőződésének hangot is adott a 2005 telén lezajlott gazdatüntetések alkalmával, amikor is a Gazdák terén – Felvonulás tér – a családi gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozók szószólójává előlépve ismertette a baromfiágazat neuralgikus gondjait, a válságból kivezető út módozatait. Mint autentikus mezőgazdász, nemcsak agrárfórumokon áll ki gazdatársai érdekvédelmében, hanem élő televíziós vitaműsorban is szerepelt már a Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara elnökével.

A gazdálkodás minden gondja mellett sokoldalúságát jelzi az a tény is, hogy aktív alakítója, részese városa közéle­tének. Négy éve önkormányzati képviselő, s ilyen minőségében két bizottságban is tevékenykedik: a „testhez álló” mezőgazdasági és településfejlesztési, valamint a szociális bizottságban. Az önkormányzati munka mellett színészi képességeit „csillogtatja” a Kabai Városi Nyári Színház darabjaiban való szereplései alkalmával. A település várossá nyilvánítása után – 2004 – a színház megalakulásától kezdve aktívan részt vesz a társulat munkájában. Amatőr színjátszó társaival Emike felejthetetlen alakítást nyújtott Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című művének musicalfeldolgozásában, Viola kisasszony szerepében. Büszkén jegyzi meg, hogy a darabbal megyeszerte tizenhárom alkalommal léptek fel.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)