Földes

Földesen született és nevelkedett, középiskolába Hajdúszoboszlón járt. A gimnázium után szülőfalujában a Községi Tanács Bölcsődéjében dolgozott, mint csecsemő- és gyermekgondozónő, e szakképzettséget meg is szerezte. 1970-ben férjhez ment, 1972-ben született meg fiuk: Róbert. Családi házukat ezt követően építették. 1976-ban vette át a községi könyvtárat és végezte el a debreceni tanítóképző főiskola népművelés–könyvtár szakát.

1980-ban adták át az általános művelődési központot Földesen, melybe integrálták a községi könyvtárat is. Ekkor lett a könyvtár kettős funkciójú, vagyis olyan közművelődési könyvtár, amely iskolakönyvtári feladatokat is ellát. A könyvtár az oktatás-nevelés folyamatába szervesen beépült. Több mint húsz éve vesz részt a könyvbarátkörösökkel olvasópályázatokon. Az olvasók igényei alapján önállóan szervezi az író-olvasó találkozókat. 1984-ben Miniszteri Dicséretben részesült. 1986-ban a könyvtár szervezésében indult el a Természetvédelmi suli rendhagyó foglalkozásaival, természetvédelmi túráival. 1989-ben vette fel az ÁMK Karácsony Sándor nevét. A névfelvételi ünnepségre időszaki kiállítást rendezett Karácsony Sándor munkásságáról. Több évi gyűjtőmunka után 1991-ben megrendezte a Karácsony Sándor állandó emlékkiállítást a könyvtárban. Érdemes megemlíteni néhány fontosabb eseményt, publikációt:

1991-ben a Karácsony Sándor emlékkiállítást bemutató kiadványa a Magyar Pedagógiai Társaság pályázatán pályadíjban részesült Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári TÉKA 1991/1. sz.: A Karácsony Sándor emlékkiállításról 1992-ben pályázott a Karácsony Sándor emlékkiállítás és bibliográfia című kiadvány megvalósítására, melyet a jövő pedagógusainak ajánlott, s tiszteletpéldányait megküldte a régió pedagógusképző intézményeinek, könyvtárainak.

A könyvtár állandó kiállításának anyagából eddig húsz diplomamunka és tanulmány készült. Az intézmény társrendezője volt a Karácsony Sándor Napoknak és a Karácsony Sándor Társaság rendezvényeinek. Évente megrendezik a költészetnapi szavalóversenyt. 1993–98: az ÁMK művelődési igazgatójaként írt pályázatának segítségével felújították a község úgynevezett Gúnár-kerti csőszházát, melyet a Műemlékvédelmi Felügyelőséggel le is védetett.

1996-ban megjelentették Bakoss Lajos: Népnyelv és néphagyomány gyűjtése című kiadványt, melynek szerkesztője Ványi Lajosné. Az 1998-ban elvégzett továbbképzésekkel megfelelt a diplomafrissítésnek. 1999. július elsejétől az általa vezetett könyvtár kivált az ÁMK-ból és részben önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési intézményként működik. 2001-ben az ÁMK, 2002-ben a könyvtári szakfelügyelet a könyvtár munkáját pozitívan értékelte. E sokrétű könyvtári feladat megoldásához pályázatok útján szerez támogatást. 2001-ben a megyei Közoktatási Alapítványtól félmillió forintot kaptak.

Az információs társadalom megvalósításában közreműködő könyvtárak támogatása című pályázaton hat multimédiás számítógépet, lézernyomtatót és egyéves ingyenes internet-hozzáférést nyertek. E pályázatot kolléganőjével, Gondáné Gaál Annamáriával készítették, aki a felnőtt olvasók részére a számítógép és az internet használatát népszerűsítő tanfolyamot tartja.

A könyvtári állomány számítógépes feldolgozását 2001-ben kezdték meg egy közhasznú munkás segítségével. Ma már naprakészek a 24000 dokumentum feldolgozásával és a napokban indulhat a számítógépes kölcsönzés Földesen. Szeretettel vállalt feladata az általa rendezett Karácsony Sándor állandó emlékkiállítás anyagának népszerűsítése, közreadása. Ezért az informatikai pályázaton elnyert ingyenes internethasználatot arra is szeretné felhasználni, hogy a kiállítás dokumentumait digitalizálják. Így ismét elérhetővé és kutathatóvá válik Karácsony Sándor pedagógus és filozófus szellemi hagyatéka. Idézzünk itt egy gondolatot tőle, melyet ezerkilencszáznegyvenháromban a szárszói „Magyar Élet” táborozáson tartott előadásában mondott: „… Hármas feladat előtt állunk. Nevelésünket a szerint, amint bajaink diagnózisa diktálja, egyszerre kell modernné, magyarrá és hatékonnyá tennünk. Nem panaszkodhatunk ugyanis, a mostanában elmúlt évtizedek folyamán reformban igazán nem szűkölködhetünk, különösen pedagógiai téren és elsősorban a középiskolát illetőleg. … Reformban volt tehát elég módunk, … Csakhogy nem váltak be a reformok, mert csupán részleteket szándékoztak reformálni, holott az egész reformra érett. …”

Szakmai munkáját szerető családi háttér segíti. Férje kereskedelmi munkáján túl vezeti családi vállalkozásukat, az étolajüzemet. Fiuk, Róbert a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet vezető természetvédelmi őre, ahogy Ványiné Erzsike menye találóan megfogalmazta: „munkája az élete”. Legnagyobb boldogságuk két gyönyörű és okos kis unokájuk: a 3 éves Virág és az 1 éves Csongor.

 (Hajdú-Bihari Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)