Bihartorda

Berettyóújfaluban született 1955. február 23-án, de szüleivel és öccsével együtt Bihartordán nőtt fel, s a mai napig is ott él családjával együtt. A vidéki lét nem is kínált más lehetőséget, mint a mezőgazdaságot: vagy helyben marad, s ezzel foglalkozik, vagy elvész a nagyvárosok forgatagában. Módos Imre az előbbit választotta. Általános iskolai tanulmányai után Berettyóújfaluban gépipari szakképesítést szerzett, majd a derecskei szakközépiskolában leérettségizett. 25 évig voltak különböző állami munkahelyei: a budapesti lánggépgyár, a Hajdú-Bihar Megyei Tejipari Vállalat debreceni és berettyóújfalui üzemei, illetve a szintén megyei húsipari vállalat. Ezen munkahelyek mellett párhuzamosan foglalkozott sertéstenyésztéssel  – 18 éves kora óta –, 1980-tól egyéni vállalkozóként. Eleinte bérhízlalást végzett, majd az ágazat jövedelemtermelő képességének csökkenése miatt, az állattenyésztési szakemberek ösztönzésére áttért a sertéstörzstenyésztésre. Felsorolni is nehéz lenne, hány kiállításon és vásáron „szerepelt” tenyészállataival, s szerezte meg a legrangosabb elismeréseket, többnyire első és nagydíjakat „bezsebelve”, OMÉK-on, Farmer Expón stb. Mindennek ékes bizonyítéka a nappaliban érmektől, serlegektől roskadozó vitrin és falfelület. A tenyésztői munka először 1986-ban hozta meg gyümölcsét.

Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet „MAGYAR LAPÁLY sertéstörzstenyészet”-ként jegyezte be az állományt. Jelenleg ISV PANNONHYBRID-MAGYAR LAPÁLY sertéstörzstenyészetként működik a már említett száz kocát és szaporulatát ellátó telep, amely bármely nyugat-európai farmmal bátran felvenné a versenyt! A pedánsan kialakított és rendben tartott telephelyen szilárd burkolatú utak és kiépített térburkolat segítik a szigorú állategészségügyi és állatjóléti feltételek betartását. A telephelyen 32 férőhelyes, automatizált etetőrendszerrel ellátott fiaztató épület van. Évente mintegy 300 tenyészállatot – 100 kant és 200 szűz kocasüldőt – értékesítenek.

Környezetvédelmi szempontok miatt létesített az Aranykoszorús gazda egy szalmás trágya elhelyezésére alkalmas tárolót is. Az általa leadott hasított minőségi sertések EUROP minősítése átlagosan 58,6%. Az állatállomány etetéséhez szükséges takarmánynövényeket – búza, árpa, kukorica, lucerna stb. – 350 saját és 100 hektár bérelt földön termeli meg Módos Imre. A biztonságos termelés érdekében egy 30 hektár terület öntözésére alkalmas öntözőhálózatot telepített, melyhez gyorscsatlakozóval kapcsolódnak az öntöződobok.

– A növénytermesztés egy új terménytároló megépítését vonta maga után – taglalja a gazda, akit beszélgetésünk idején legalább két tucatszor kerestek telefonon, ami nem is csoda, hiszen egy ekkora gazdaság irányítása csakis a gazda odafigyelésével, szakszerű tanácsaival lehetséges.

Az európai uniós előírásoknak való megfelelés, azaz a minőségi árualap előállítása érdekében  – a szaktárca pályázatainak segítségével  – sikerült előre lépnie: nemrégen felépített egy ezer négyzetméteres hizlaldát és egy 180 négyzetméter alapterületű süldőszállást. A profilbővítést szolgálta, hogy új tevékenységként az ezredforduló évében 15 hektár meggyest telepített Módos gazda, valamint vásárolt egy volt tsz-tanyát Sáp mellett. Itt 50 darab kettős hasznú, tejelő- és húsmarhát, illetve 30 darab szürkemarhát tart. A földtől az asztalig, a termeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig szándékozik megoldani a mezőgazdaság legégetőbb problémáját a megyeszerte csak Módos gazdaként ismert és elismert vállalkozó. A saját földjén megtermelt gabonát saját állataival eteti meg, amiket aztán bérben levágat – sertést és növendékmarhát –, s tőkehúsként, illetve bizonyos feldolgozottsági szintű termékként saját boltjaiban értékesít. Két húsboltja Berettyóújfaluban és Derecskén működik immár három éve, míg a bérvágást Bakonszegen és Biharnagybajomban végzik. A feldolgozást a szomszédos Nagyrábén készülő saját üzemében tervezi megoldani a közeljövőben. Így fogja véghezvinni „A minőségi magyar terméket a fogyasztók asztalára!” c. programot. Legádázabb ellenségei sem vádolhatják azzal, hogy a rendszerváltás kiskapuit kihasználva lett mára egy jelentős értéket képviselő vállalkozás és kft. tulajdonosa feleségével együtt.

De hogyan is jutott el idáig? Sikere titkát a minden körülmények közötti kitartásban, a kemény munkában és a családi összefogásban – édesapja és édesanyja, felesége, lányai – látja. 1979-ben kötött házasságot Furtára való feleségével, Harsányi Rózsikával, aki tejipari technikus végzettségével a tejiparban dolgozott. Férje önállósodása óta azonban ő is oszlopos tagja a vállalkozásnak. A család büszkesége a két ikerlány: Annamária és Nikoletta. A most 21 éves lányok egyetemisták: Annamari a Debreceni Egyetem jogász hallgatója, míg Niki a Kertészeti Egyetem Élelmiszermérnöki Karán tanul.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)