Dr. Ludescher Gabriella PhD

Adjunktus, egyetemi oktató

Nyíregyháza – Debrecen

szszb_33_tk_ludescher_gabriella.jpgSzerető családból hozott magával olyan alapértékeket dr. Ludescher Gabriella PhD, a Debreceni Egyetem adjunktusa, amelyek meghatározták pályaválasztását, házasságkötését, három gyermekük világra hozását. A most is igen vékony, csinos asszony a kutatást életre szóló tanulásként éli meg. Empatikus egyénisége nemcsak hallgatói, hanem kartársai körében is közkedveltté teszi.

Személyes sorsa jól példázza a történelmi Magyarország városainak összefonódását, az ott élő emberek együttműködését. Édesanyja lánynevén Czumbil Margit Gabriella (73), édesapja Ludescher László (75) kétkezi munkával keresték a család kenyerét. Útravalóul tisztességet, becsületet, udvariasságot, a másik ember tiszteletét, a közösség védő, óvó erejét, a család, mint igazi hátország semmivel nem pótolhatóságát tették Gabriella képzeletbeli hátizsákjába. Nem véletlen, hogy ő is ezekre vágyott, amikor feleségül ment a Kárpátaljai származású dr. Hegedüs Ernőhöz, aki jelenleg a megyei kórházban urológus. A Partiumi Nagykárolyban született /1979.06.20./ oktató és férje családi életét Mátyás, Rózsa és Luca teszi teljessé és boldoggá.

Nagykárolyban járt általános iskolába, majd a Piarista Gimnáziumban – ahol egykor Ady Endre diákoskodott – folytatta tanulmányait. Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szociológusnak készült, időközben átköltözött Magyarországra és már a Pécsi Tudományegyetemen vette át szociológusi diplomáját 2003-ban. A kutatói kíváncsiság egyetemista korában új kihívások felé irányította: járt Németországban a Bayreuth-i Tudományegyetemre, majd Londonban a Lilian Bishop Angol Nyelviskolába. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolájában szerezte meg PhD végzettségét.

Nagyra becsülte a tudomány egyik fellegvárának számító Pécs, állást kapott az egyetemen. Területfejlesztési tanulmányokat készített, kutatott, elemzéseket prezentált, oktatott, pályázatokat írt a Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Politikai Földrajz és Területfejlesztési Tanszék tudományos segédmunkatársaként. Maradhatott volna, de a szíve hazahúzta szűkebb pátriájába.

Kutatói ösztöne és a tágabb családja, valamint a vidék társadalmának szeretete, a töréspontok okainak megismerése ismét új fejezetet nyit dr. Ludescher Gabriella mindennapjaiban. A Kelet-Közép-Európa társadalmaiban ma is élénken él a hírhedt munkatábor, a Gulag emlékképe. Lassan eltávoznak közülünk az egykori táborlakók, akik rendszerint csak csípve-lopva mertek beszélni az itthon maradottaknak arról, amin keresztülmentek. Érdekes módon szereztek pozitív tapasztalatokat is, de minderről részletesebben a hamarosan megjelenő könyvében ír a fiatal oktató. Szeretné minél több személyes élménnyel gazdagítani a kötet anyagát, azért arra kéri a még élőket, vagy a Gulágon robotolók leszármazottait, hogy keressék meg írásban, telefonon, e-mailben vagy személyesen. Gabriella szívesen felkeresi otthonukban is az emlékezőket, amennyiben a 06-20/587-2105-ös számon egyeztetnek vele, vagy a ludescherg@yahoo.com internetes felületen megkeresik. A téma fontosságát jelzi: két esztendeje a Gulag emlékének szenteltek egy évet. Ám a történelmi és családi traumákat nem lehet évek szűk kereteibe zárni, ezért az Emberi Erőforrás Minisztériuma jelenleg is támogatja a még meg nem jelent kutatásokat erről a vérzivataros időszakról. Ludescher Gabriella kordokumentumot készít a gulagról, annak is a partiumi svábok által megélt és megszenvedett történelméről. A könyvet bemutatják Nagykárolyban és Nyíregyházán is.

A kutatás, az oktatás az életem – vallja magáról. – Nem a tudomány fellegvárát akarom megépíteni, hanem a hétköznapokban használható ismereteket, technikákat adnék a hallgatóknak. Közös történelmünknek feltáratlan lapjaiba érdemes és szükséges bepillantani, hisz a 21. században, az egységesülő Európában a nemzetállami múlt agyonhallgatott eseményeit vagy most nyilvánosságra hozzuk, vagy örökre a sírba viszik magukkal az érintettek. Akkor pedig már nem találunk hiteles szemtanukat. Különösen igaz ez a partiumi svábokra, mert ők kettős hátránnyal küzdöttek: nemzetiségi és kisebbségi létben kellett megmaradniuk. Mindig is érdekelt a vidék, a falun élő lakosság sorsa, a körükben végbement nagyarányú változás.

Úgy érzem, nekem is hozzá kell tennem a kisközösségek történeteinek megőrzéséhez a tudásom, lelkiismeretem legjavát. Ezen munkálkodom és biztos vagyok benne, hogy az egyes emberek, családok sorsa, tragédiája nem volt hiábavaló, ha a személyes életutak közreadásával hozzájárulunk a magyar nemzet, a térség, Kelet-Európa történelemfelfogásának gazdagításához, a tisztánlátás élesítéséhez.emet_logo_fekvo_szines.jpggulag_logo_nagyfelbontas.jpg

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése