Dr. Ludescher Gabriella PhD

Adjunktus, egyetemi oktató

Nyíregyháza – Debrecen

Szerető családból hozott magával olyan alapértékeket dr. Ludescher Gabriella PhD, a Debreceni Egyetem adjunktusa, amelyek meghatározták pályaválasztását, házasságkötését, három gyermekük világra hozását. A most is igen vékony, csinos asszony a kutatást életre szóló tanulásként éli meg. Empatikus egyénisége nemcsak hallgatói, hanem kartársai körében is közkedveltté teszi.

Személyes sorsa jól példázza a történelmi Magyarország városainak összefonódását, az ott élő emberek együttműködését. Édesanyja lánynevén Czumbil Margit Gabriella (73), édesapja Ludescher László (75) kétkezi munkával keresték a család kenyerét. Útravalóul tisztességet, becsületet, udvariasságot, a másik ember tiszteletét, a közösség védő, óvó erejét, a család, mint igazi hátország semmivel nem pótolhatóságát tették Gabriella képzeletbeli hátizsákjába. Nem véletlen, hogy ő is ezekre vágyott, amikor feleségül ment a Kárpátaljai származású dr. Hegedüs Ernőhöz, aki jelenleg a megyei kórházban urológus. A Partiumi Nagykárolyban született /1979.06.20./ oktató és férje családi életét Mátyás, Rózsa és Luca teszi teljessé és boldoggá.

Nagykárolyban járt általános iskolába, majd a Piarista Gimnáziumban – ahol egykor Ady Endre diákoskodott – folytatta tanulmányait. Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szociológusnak készült, időközben átköltözött Magyarországra és már a Pécsi Tudományegyetemen vette át szociológusi diplomáját 2003-ban. A kutatói kíváncsiság egyetemista korában új kihívások felé irányította: járt Németországban a Bayreuth-i Tudományegyetemre, majd Londonban a Lilian Bishop Angol Nyelviskolába. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolájában szerezte meg PhD végzettségét.

Nagyra becsülte a tudomány egyik fellegvárának számító Pécs, állást kapott az egyetemen. Területfejlesztési tanulmányokat készített, kutatott, elemzéseket prezentált, oktatott, pályázatokat írt a Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Politikai Földrajz és Területfejlesztési Tanszék tudományos segédmunkatársaként. Maradhatott volna, de a szíve hazahúzta szűkebb pátriájába.

Kutatói ösztöne és a tágabb családja, valamint a vidék társadalmának szeretete, a töréspontok okainak megismerése ismét új fejezetet nyit dr. Ludescher Gabriella mindennapjaiban. A Kelet-Közép-Európa társadalmaiban ma is élénken él a hírhedt munkatábor, a Gulag emlékképe. Lassan eltávoznak közülünk az egykori táborlakók, akik rendszerint csak csípve-lopva mertek beszélni az itthon maradottaknak arról, amin keresztülmentek. Érdekes módon szereztek pozitív tapasztalatokat is, de minderről részletesebben a hamarosan megjelenő könyvében ír a fiatal oktató. Szeretné minél több személyes élménnyel gazdagítani a kötet anyagát, azért arra kéri a még élőket, vagy a Gulágon robotolók leszármazottait, hogy keressék meg írásban, telefonon, e-mailben vagy személyesen. Gabriella szívesen felkeresi otthonukban is az emlékezőket, amennyiben a 06-20/587-2105-ös számon egyeztetnek vele, vagy a ludescherg@yahoo.com internetes felületen megkeresik. A téma fontosságát jelzi: két esztendeje a Gulag emlékének szenteltek egy évet. Ám a történelmi és családi traumákat nem lehet évek szűk kereteibe zárni, ezért az Emberi Erőforrás Minisztériuma jelenleg is támogatja a még meg nem jelent kutatásokat erről a vérzivataros időszakról. Ludescher Gabriella kordokumentumot készít a gulagról, annak is a partiumi svábok által megélt és megszenvedett történelméről. A könyvet bemutatják Nagykárolyban és Nyíregyházán is.

A kutatás, az oktatás az életem – vallja magáról. – Nem a tudomány fellegvárát akarom megépíteni, hanem a hétköznapokban használható ismereteket, technikákat adnék a hallgatóknak. Közös történelmünknek feltáratlan lapjaiba érdemes és szükséges bepillantani, hisz a 21. században, az egységesülő Európában a nemzetállami múlt agyonhallgatott eseményeit vagy most nyilvánosságra hozzuk, vagy örökre a sírba viszik magukkal az érintettek. Akkor pedig már nem találunk hiteles szemtanukat. Különösen igaz ez a partiumi svábokra, mert ők kettős hátránnyal küzdöttek: nemzetiségi és kisebbségi létben kellett megmaradniuk. Mindig is érdekelt a vidék, a falun élő lakosság sorsa, a körükben végbement nagyarányú változás.

Úgy érzem, nekem is hozzá kell tennem a kisközösségek történeteinek megőrzéséhez a tudásom, lelkiismeretem legjavát. Ezen munkálkodom és biztos vagyok benne, hogy az egyes emberek, családok sorsa, tragédiája nem volt hiábavaló, ha a személyes életutak közreadásával hozzájárulunk a magyar nemzet, a térség, Kelet-Európa történelemfelfogásának gazdagításához, a tisztánlátás élesítéséhez.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése