Dr. Ludescher Gabriella PhD

Adjunktus, egyetemi oktató

Nyíregyháza – Debrecen

szszb_33_tk_ludescher_gabriella.jpgSzerető családból hozott magával olyan alapértékeket dr. Ludescher Gabriella PhD, a Debreceni Egyetem adjunktusa, amelyek meghatározták pályaválasztását, házasságkötését, három gyermekük világra hozását. A most is igen vékony, csinos asszony a kutatást életre szóló tanulásként éli meg. Empatikus egyénisége nemcsak hallgatói, hanem kartársai körében is közkedveltté teszi.

Személyes sorsa jól példázza a történelmi Magyarország városainak összefonódását, az ott élő emberek együttműködését. Édesanyja lánynevén Czumbil Margit Gabriella (73), édesapja Ludescher László (75) kétkezi munkával keresték a család kenyerét. Útravalóul tisztességet, becsületet, udvariasságot, a másik ember tiszteletét, a közösség védő, óvó erejét, a család, mint igazi hátország semmivel nem pótolhatóságát tették Gabriella képzeletbeli hátizsákjába. Nem véletlen, hogy ő is ezekre vágyott, amikor feleségül ment a Kárpátaljai származású dr. Hegedüs Ernőhöz, aki jelenleg a megyei kórházban urológus. A Partiumi Nagykárolyban született /1979.06.20./ oktató és férje családi életét Mátyás, Rózsa és Luca teszi teljessé és boldoggá.

Nagykárolyban járt általános iskolába, majd a Piarista Gimnáziumban – ahol egykor Ady Endre diákoskodott – folytatta tanulmányait. Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szociológusnak készült, időközben átköltözött Magyarországra és már a Pécsi Tudományegyetemen vette át szociológusi diplomáját 2003-ban. A kutatói kíváncsiság egyetemista korában új kihívások felé irányította: járt Németországban a Bayreuth-i Tudományegyetemre, majd Londonban a Lilian Bishop Angol Nyelviskolába. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolájában szerezte meg PhD végzettségét.

Nagyra becsülte a tudomány egyik fellegvárának számító Pécs, állást kapott az egyetemen. Területfejlesztési tanulmányokat készített, kutatott, elemzéseket prezentált, oktatott, pályázatokat írt a Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Politikai Földrajz és Területfejlesztési Tanszék tudományos segédmunkatársaként. Maradhatott volna, de a szíve hazahúzta szűkebb pátriájába.

Kutatói ösztöne és a tágabb családja, valamint a vidék társadalmának szeretete, a töréspontok okainak megismerése ismét új fejezetet nyit dr. Ludescher Gabriella mindennapjaiban. A Kelet-Közép-Európa társadalmaiban ma is élénken él a hírhedt munkatábor, a Gulag emlékképe. Lassan eltávoznak közülünk az egykori táborlakók, akik rendszerint csak csípve-lopva mertek beszélni az itthon maradottaknak arról, amin keresztülmentek. Érdekes módon szereztek pozitív tapasztalatokat is, de minderről részletesebben a hamarosan megjelenő könyvében ír a fiatal oktató. Szeretné minél több személyes élménnyel gazdagítani a kötet anyagát, azért arra kéri a még élőket, vagy a Gulágon robotolók leszármazottait, hogy keressék meg írásban, telefonon, e-mailben vagy személyesen. Gabriella szívesen felkeresi otthonukban is az emlékezőket, amennyiben a 06-20/587-2105-ös számon egyeztetnek vele, vagy a ludescherg@yahoo.com internetes felületen megkeresik. A téma fontosságát jelzi: két esztendeje a Gulag emlékének szenteltek egy évet. Ám a történelmi és családi traumákat nem lehet évek szűk kereteibe zárni, ezért az Emberi Erőforrás Minisztériuma jelenleg is támogatja a még meg nem jelent kutatásokat erről a vérzivataros időszakról. Ludescher Gabriella kordokumentumot készít a gulagról, annak is a partiumi svábok által megélt és megszenvedett történelméről. A könyvet bemutatják Nagykárolyban és Nyíregyházán is.

A kutatás, az oktatás az életem – vallja magáról. – Nem a tudomány fellegvárát akarom megépíteni, hanem a hétköznapokban használható ismereteket, technikákat adnék a hallgatóknak. Közös történelmünknek feltáratlan lapjaiba érdemes és szükséges bepillantani, hisz a 21. században, az egységesülő Európában a nemzetállami múlt agyonhallgatott eseményeit vagy most nyilvánosságra hozzuk, vagy örökre a sírba viszik magukkal az érintettek. Akkor pedig már nem találunk hiteles szemtanukat. Különösen igaz ez a partiumi svábokra, mert ők kettős hátránnyal küzdöttek: nemzetiségi és kisebbségi létben kellett megmaradniuk. Mindig is érdekelt a vidék, a falun élő lakosság sorsa, a körükben végbement nagyarányú változás.

Úgy érzem, nekem is hozzá kell tennem a kisközösségek történeteinek megőrzéséhez a tudásom, lelkiismeretem legjavát. Ezen munkálkodom és biztos vagyok benne, hogy az egyes emberek, családok sorsa, tragédiája nem volt hiábavaló, ha a személyes életutak közreadásával hozzájárulunk a magyar nemzet, a térség, Kelet-Európa történelemfelfogásának gazdagításához, a tisztánlátás élesítéséhez.emet_logo_fekvo_szines.jpggulag_logo_nagyfelbontas.jpg

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése