Miskolc

Az üzleti életben az egyik legfontosabb követelménynek a hosszú távú gondolkodást tartja dr. Barkóczi István, aminek alapja a tisztesség és a becsületesség. Ez segíthet hozzá a sikerekhez, meg persze az a kitartás és szívósság, ami a miskolci Fux Rt. vezérigazgatójában mindig is megvolt.

– A magam elé kitűzött célt soha nem adtam fel – mondja, de azt még hozzáteszi: – az élethez persze szerencse is kell, ami mellém az egyetemi éveim alatt szegődött.

Bár 1951-ben Szikszón született, gyermekévei már Miskolchoz kötik dr. Barkóczi Istvánt. Az élet ugyanis úgy hozta, hogy a négytagú család: a cipészmester édesapja, a háztartásbeli édesanya és a két fiú 1952-ben Miskolcra költözött. Így az Arany János utca, a belváros vált gyermekkorának helyszínévé, szűkebb pátriájává. Máig tartó barátságok, jó ismerősök emlékeztetnek életének erre a szakaszára.

– Soha nem voltam kiváló tanuló, de mindig a jók közé tartoztam. Az általános iskola befejezése után a Zalka Máté Gépipari Technikumba jártam, és az itt töltött évekre máig nagy-nagy szeretettel és nosztalgiával gondolok – meséli.

Imádta a matematikát, a műszaki tárgyakat, szabadidejében pedig legszívesebben sakkozott. Igaz, szabadidőben már akkor sem dúskált, mert izgő-mozgó, aktív emberke lévén osztálytársai őt választották osztálytitkárnak. Nagy lelkesedéssel látta el a fiúcsapat összefogását, és már ekkor megmutatkozott igazi, irányításra termett egyéniség. A sikeres érettségi után a Miskolci Nehézipari Műszaki egyetem Gépészmérnöki Karán tanult tovább, 1975-ben géptervező szakon szerzett mérnöki oklevelet. Leginkább a drótkötél- és a távvezetékgyártás érdekelte, ezzel foglalkozott behatóbban. Erről a témáról írta doktori disszertációját is 1982-ben, 1996-ban pedig Sodronykötél címmel olyan szakmai kézikönyvet írt, amelyhez hasonló négy évtizede nem jelent meg az országban. Az egyetem után az első munkahelye a December 4. Drótművek lett.

Itt a gyakorlati idő letelte után a műszaki fejlesztési osztályon önálló szerkesztői beosztást kapott, elsősorban drótipari célgépek és daruk tervezése volt a feladata. A diploma megszerzése nem jelentette azt dr. Barkóczi István számára, hogy végleg hátat fordít az iskolapadnak. Miután elhelyezkedett, hamarosan újra az egyetem falai között találta magát, és 1979-ben – másoddiplomásként – gazdaságmérnöki oklevelet vehetett kézbe. Időközben munkahelyén is új szakterületre került: a sodrómű gyáregységbe. A sodrott szerkezetek gyártása újabb kihívást tartogatott a fiatal mérnök számára: néhány évi kutatómunka után kollégáival kidolgozott egy új szerkezetű alumínium vezeték típust, amely „Koral” néven vált ismertté. Szakmai tudását szünet nélkül, kitartóan fejlesztette, ennek köszönhető, hogy újabb és újabb eljárásokra kapott szabadalmat, 1987-ben pedig „megszületett” az alumínium vezeték sodrony, amelyet „Mirál” néven ismer a szakma.

A December 4. Drótművektől 1990-ben, a nagy gazdasági átalakulás kezdetén vált meg. Néhány, a szakmában jó nevet szerzett munkatársával megalakították a Fux Kft.-ét, amely ma már részvénytársaságként működik, és fő tulajdonosa dr. Barkóczi István. A mintegy másfélszáz dolgozót foglalkoztató társaság főleg szabadvezetékek gyártásával, emelőkötelek tervezésével, gyártásával, valamint kötélkereskedelemmel foglalkozik. Az alapítás óta eltelt több mint egy évtizedet dinamikus fejlődés jellemzi. Ma már ez a miskolci cég biztosítja a hazai acélkötél igény jelentős részét. A szorosan vett cégépítés, a részvénytársaság tevékenységének irányítása mellett dr. Barkóczi István mindig fontosnak tekintette a különböző szakmai és társadalmi szervezetekben végzett munkát. 1985-től három éven át dolgozott a Miskolci Akadémiai Bizottságban, közel harminc éve tagja a Gépipari Tudományos Egyesületnek, amelynek öt évig megyei titkára volt, 2001-ben pedig az elnöki tiszt betöltésével bízták meg.

1990-től két éven át látta el a MTESZ megyei titkári feladatait, 1994-ben az Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség elnökévé választották. Négy éve tagja a Magyar Munkaadói és Gyáriparos Szövetség országos elnökségének, ugyancsak elnökségi tag a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál.

– Mindig borzasztóan kitartó, szívós voltam, a kitűzött célt soha nem adtam fel. Szerencsémre Fortuna is kegyeibe fogadott, de a sikert igazából a kitartás, az akarat hozta meg – foglalja össze sikerének titkát a vezérigazgató.

A Barkóczi család kertes házban él Miskolctapolcán. A feleség: dr. Rejtő Eszter büntetőbíró, kislányuk Eszter 13 éves, Ákos fiuk pedig az idén érettségizett. A ház, a kert rendben tartása természetesen Barkócziéknál is a családfő feladata. A napi munka, a sok feladat után a kertápolás jelenti az aktív pihenést, az igazi ellazító kikapcsolódást viszont a szauna, és barátokkal játszott teniszparti. Hétvégéken gyakran felkerekedik a család, hogy a közös szabadidőt a Nyéki tavaknál található víkendházban töltsék.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)