Bajor Józsefné

Polgármester,

Kistokaj

baz_05_102_bajor_jozsefne_1.jpgKistokajt először 1256-ban említi oklevél, de minden bizonnyal ennél évszázadokkal régebbi múltra megy vissza. Neve török eredetű (jövevényszó), egyes nyelvészek szerint folyó menti erdő a jelentése. A Kis- előtag a megkülönböztetést szolgálja másik, a Tisza-Bodrog összefolyásánál fekvő híresebb Tokajtól. Borsodban egyébként több Tokaj nevű község volt.

A XVI. századból származó birtoklevelekből ismerhetjük meg a nemesi családokat, akik szép számmal éltek itt. Az első népszámlálást 1787-ben tartották, ekkor félezren lakták a községet, közülük minden tizedik nemes volt. Az utóbbi évtizedekben egyre szépülő, bővülő, fejlődő település életét tanácselnökként, majd háromszor újraválasztott polgármesterként – több mint két évtizede – Bajor Józsefné irányítja.

1947. október 18-án született Nyékládházán. Édesapja gazdálkodóként mezőgazdasággal foglalkozott, később vasutas lett. Édesanyja háztartásbeliként a három gyermek nevelésével foglalatoskodott, akik közül ma már csak ő van életben. Általános iskolás diákként főleg a történelmet kedvelte, kedvenc tanárai közé sorolta Zámborszki Józsefet, Kósa Zoltánt és Lénárt Józsefet. Tanulmányai mellett szívesen sportolt, elsősorban kézilabdázott. Miskolcon a Kossuth-gimnáziumban valójában tanári pályára készült, biológia–technika szakos tanár szeretett volna lenni, ám egy névelírás miatt (a Kiss Irma helyett Kiss Imrének címzett felvételi értesítő okán) lemaradt a felvételiről. Ezért dolgozni kezdett, először az egészségügyi pálya is szóba került. Az egészségügyi szakképző iskolában folytatta tanulmányait, ám mivel nem tudott azonosulni a pálya nehézségeivel, előbb Miskolcon az 1. zámú postán, majd a Nemzeti Banknál dolgozott.

Időközben „hazahívták a nyéki” postára, ahonnan a helyi tanácsra invitálták dolgozni 1968-ban. Pénzügyi-adóügyi előadóként kezdett az adócsoportban, majd mivel ez megszűnt, felajánlották számára az önálló adóügyi előadó tisztséget Mályiban. Másfél év múlva pénzügyi csoportvezetőnek hívták Nyékládházára, ezt a posztot 1980-ig töltötte be.

Időközben elvégezte a Tanácsakadémiát, anyakönyvi, majd később pénzügyi és általános államigazgatási szakvizsgát is tett. 1980-ban kérték fel, hogy legyen Kistokaj vb-titkára, azóta dolgozik a településen. Négy évvel később a tanácselnöki poszton látták szívesen: azóta háromszor választották tanácselnökké, majd négyszer polgármesterré. 1985-ben elvégezte az Államigazgatási Főiskolát is.

„Eddigi eredményeimet kizárólag a munkának köszönhetem – vallja Bajor Józsefné. – Ebben is főleg a hitelesség a meghatározó, hisz amit ígértem, azt teljesítettem. Mindig fontosnak éreztem az emberekkel, a családokkal, az intézményekkel való törődést. Mindig az igazságosságot tartottam szem előtt, ha kellett, tudtam nemet is mondani. Munkámban soha nem az egyéni érdek vezérelt, csak a település szempontjait tartottam szem előtt. Mindig mindenkivel szemben kiálltam a jó, a többség érdekei mellett.”

Valószínűleg ezért kapta meg a Köztársasági Érdemkereszt Arany Fokozatát 1997-ben és a belügyminiszter által adományozott Köz Szolgálatáért Érdemjel Ezüst Fokozatát 2004-ben.Ezzel a kitüntetéssel minden bizonnyal azt a tevékenységet ismerték el, amit a település fejlődéséért tett.

Kistokaj felvirágoztatása az intézmények felújításával, bővítésével kezdődött, majd a közművek: a vízhálózat, a telefon- és gázhálózat, majd a szennyvízvezeték kiépítésével folytatódott. Leaszfaltozták a község útjait, több száz telket alakítottak ki úgy, hogy a kisajátítás során egyetlen panasz sem érkezett. Ennek eredményeként számtalan új lakóház épült, a település lélekszáma az elmúlt évtizedekben megduplázódott, ma közel kétezren laknak a községben. Új óvoda, korszerű új iskola épült, gyógyszertár és fogászati rendelő létesült, önálló orvosi körzetet hoztak létre, épül az új orvosi rendelő. Kéthektárnyi terület rekultivációjával közösségi területet alakítottak ki, korszerűsítették a közvilágítást, kiépült a kábeltévé-hálózat.

Ezerkilencszázhatvanhétben kötött házasságot Bajor Józseffel, aki közgazdasági egyetemet végzett, 1973-tól a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolában tanít Miskolcon. Két gyermekük született: 1969-ben – a ma már belgyógyász szakorvos – Zoltán, és 1976-ban Edit, Viktória.

Bár eredetileg nem erre a pályára készült – a szülőfalujában, köztiszteletben álló embernek számító édesapjától elsajátított közösségi gondolkodást hasznosítva, sok bölcsességet tanult –, elégedett eddigi életútjával. Úgy érzi, hogy a gyermekkorban szerzett munkaszeretetet és kötelességtudatot hasznosítva, eddigi dolgos életében sikerült szűkebb és tágabb környezete javára tevékenykednie.

Ami a jövőt illeti: több sikertelen pályázat után még mindig reménykedik abban, hogy sikerül megvalósítani a település régi álmát: létrehozzák az áhított közösségi házat.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése