Nyíregyháza

Magas szintű zenei élet jellemzi Nyíregyházát, s ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett Babka József, a nyíregyházi zeneiskola most nyugalomba vonuló igazgatója. Neve összeforrott a zenei kultúra megteremtésével. Neki is nagy szerepe van abban, hogy a megyeszékhelyen zenei általános iskola működik négy évtizede.

Babka József nyíregyházi születésű, az anyakönyvben 1937. szeptember 23-át írták be születésnapjául. Édesanyja, lánykori nevén Smid Mária, édesapja, Babka József, iparosmester, cipész volt. Sajnos, már egyik szülő sem él. Fivére, Miklós, anyaggazdász, Nyíregyházán él. Neje, Szabó Gabriella, banktisztviselő. Két lányuk született, Júlia számvitellel foglalkozik a Fővárosi Építő Rt.-nél, Beáta örökölte az édesapja érdeklődését, táncpedagógus, a Petőfi Sándor Általános Iskolában tanít. A majoretteket és a Reflex magániskola tanulóit is oktatja. Már családot alapított, kisfia, Ádám, négyéves.

A hagyományairól híres Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1956-ban, majd Miskolcon a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanárképző tagozatán szerzett zongoratanári képesítést 1962-ben. A diplomaosztás után hazajött szülővárosába. 1962 és ’72 között már a zeneiskolában mint beosztott pedagógus tanított. 1972 és ’74 között igazgatóhelyettesként, ’74-től 2000-ig pedig igazgatóként tevékenykedett.

Mostoha körülmények közt kezdték a zenekultúra kialakítását. Az egykori Széchenyi utcai épületet át kellett alakítani, szigetelni, hogy egyáltalán tanításra alkalmas legyen. Kilenc tantermes faházat építettek az udvaron a szülőkkel együtt, az akkoriban divatos fogalommal élve, társadalmi munkában. Babka József szervezte az építkezést is. Amikor lehetőség nyílt rá, eladták ezt az épületet, és a Bethlen Gábor utcán megkapták a 3-as iskola egyik szárnyát. Már a nyolcvanas években látszott, hogy szükséges egy új zeneiskola felépítése, hiszen több épületben tanítottak, sok szervezési nehézséggel küszködtek. Amikor a rendszerváltozás után a régi egyházi ingatlanokat visszaadták az egykori tulajdonosoknak, az említett 3-as iskolai épületrészt is az egyház kapta meg. Az érte elszámolt pénzből viszont megteremthették a zeneiskola alapjait, és 1995-ben be is költöztek. A Kürt utcai központi épülettel együtt ötvenegy tanterem, két, hangverseny megtartására alkalmas nagyterem, stúdió – függetlenített stúdióssal, zenei könyvtár – CD- és videotárral szolgálja a több mint ezer gyermek zenei tanítását.

A címzetes igazgató úr annak örül, hogy az eltelt 26 esztendő alatt megteremtették a feltételeket a magas szintű pedagógiai munkához. Most 50 kinevezett, és 10–12 szerződéses tanár tartozik a zeneiskolához. A volt növendékek közül 17-en jöttek vissza tanítani, hogy csak néhányat említsünk meg közülük, Fesztóry Ágnes, Tündik Judit, Szitháné Megyer Márta.

Babka úr mindig is fontosnak tartotta a növendékek hangversenyét. Mostanában nyilvános hangszeres vizsgát rendeznek a szülők, a rokonság jelenlétében. Maguk a tanárok is gyakran koncerteznek.

A zeneiskola nemcsak a zenei, hanem a kulturális és a művészeti életnek is a centruma lett. Szoros kapcsolatot ápolnak különböző városi szervezetekkel. Így kerülhetett sor az épületben az örmény kisebbség hangversenyére és találkozójára, a Zsidó Baráti Kör összejövetelére, az Orvosi Kamara hangversenyére, a Barzó Endre Társaság kiállítására. Közös programokat szerveznek a Nyíregyházi Társaskörrel, a Megyei Pedagógiai Intézettel, a MATÁV-val, a Bessenyei Társasággal, a tudományos akadémiát képviselő dr. Kecskés Mihály professzorral, a Kodály Társasággal. Rangos elismerése a zeneiskolának, hogy megkapták a jogot országos zongoraverseny megrendezésére 1977-ben.

Bővülnek a nemzetközi kapcsolataik. Nyíregyháza német testvérvárosai, Iserlohn, Ungvár, Eperjes együttesei rendszeres vendégek, gyakran jönnek az erdélyi Máramarossziget, a lengyel Przemysl és az osztrák főváros, Bécs küldöttei is a zeneiskolába.

Sok évtizedes munkássága elismeréseként számos kitüntetést vehetett át Babka József. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Szocialista Kultúráért cím kitüntetettje. Megkapta az Aranykatedra Díjat. A miniszter Kiváló Munkáért elismerésben részesítette. Büszke rá, hogy szülővárosa megtisztelte a Nyíregyháza Városért kitüntető címmel. 2000 májusában pedig a Tehetségekért Díjat vehette át, amelyet évente hárman kapnak meg az országból.

Ennyi évet természetesen nem lehet egyik pillanatról a másikra a nyugodtnak mondott aktív pihenéssel felcserélni. Óraadóként rendszeresen tanít a zeneiskolában, zongorakíséretet vállal. Sok növendék zenei pályáját egyengeti mint zongorakísérő.

– Én azt hiszem, mindent elértem az életben, amit pedagógus elérhet – fogalmaz Babka József. A semmiből teremtettük meg a zenei kultúra alapjait. Felnőtt több zeneszerető és a zenét művelő generáció. Örülök, hogy én magam is hozzájárulhattam szülővárosom zenei életének kiteljesítéséhez.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)