Bükkmogyorósd

Az ózdi régióban, Szilvásvárad szomszédságában, érintetlen és vonzó természeti környezetben található Bükkmogyorósd, ahol vészesen fogy a lakosság. A falu ennek ellenére őrzi az évszázadok alatt kialakult értékrendjét, a megüresedett házakat pedig alföldi és külföldi vevők vásárolják fel üdülőnek.

Amíg működtek a környékbeli szénbányák és Ózdon a vaskohászat, minden aktív munkavállalónak volt munkahelye. Amióta ezeket az ágazatokat leépítette az állam, sokan maradtak munka nélkül. Ez a helyzet jelentős kihatással van a falu életére, mert akik szülőhelyüktől távolabb dolgoznak, előbb-utóbb el is költöznek. A fiatalok előtt sincs meg az a jövőkép, ami visszahozná őket tanulmányaik után. Ezért történt meg, hogy az 1990-ben még 348 főt számláló község elöregedett, létszáma pedig 2008-ra 198 főre csökkent.

A Bükkmogyorósd nevet 1904-ben vette fel az addig Mogyorósd néven ismert település, amely elnevezés először egy 1292-es oklevélen jelenik meg bizonyos Barnabás nevű személyhez kapcsolva. Birtokosai között megemlíthetők a Bekények, Nádasdiak, Ományiak mellett a Báriusok és a Sturmánok is. A krónikák szerint 1552-ben a török nagy pusztítást végzett a településen, a megmaradt lakosság elmenekült, és utána Mogyorósdpuszta néven szerepelt a nyilvántartásokban. Az 1784-es népszámláláskor tizenhét családot és 110 személyt jegyeztek fel, 1844-ben pedig egy hatalmas tűzvész pusztította el a helybeliek értékeit, amit betetézett egy mindent elsöprő jégverés. Sokszor volt tehát nehéz helyzetben a község, amelyet 1990-től Tóth Árpád pedagógus irányít. A polgármester Ózdon született 1956. április 6-án, azóta ebben a községben él. Az általános iskola alsó tagozatát helyben végezte el, mert akkor még volt annyi gyermek, hogy érdemes volt fenntartani az oktatási intézményt. Az 5–8. osztályosok azonban már akkor is a szomszédos Csernelyben tanultak, így ő is ott fejezte be alapfokú tanulmányait. Eredményei alapján felvették Borsod-Abaúj-Zemplén megye első számú középiskolájába, a miskolci Földes Gimnáziumba, ahol matematika–fizika szakos osztályba járt. Az elitképzést gyorsan megkedvelte, és ambiciózus diákként állandó tagja volt az önképző köröknek. Különösen az irodalmi terület érdekelte, és akkoriban számos verset és elbeszélést írt. Ezek közül több megjelent a Nógrád című lapban vagy Miskolcon a Napjaink irodalmi folyóiratban. Máig meghatározó élmény számára, hogy olyan ismert alkotókkal találkozhatott előadói esteken vagy szakkörökön, mint Kalász László költő vagy Serfőző Simon. Aztán tantárgyakat váltott, az 1974-ben megszerzett érettségi után az egri tanárképző főiskolára már magyar–történelem szakra jelentkezett, méghozzá sikerrel.

Az 1975-ös tanév máris a katedrán találta, képesítés nélküli tanárként vállalt munkát a csernelyi iskolában. Tanári diplomáját 1979-ben vette át, majd Nyíregyházán atlétikai szakedzői képesítést szerzett, így már testnevelő tanárként is tevékenykedhetett. A sport egyébként mindig közel állt hozzá, hiszen gimnazistaként futballozott a Miskolci Vasutas SC ifjúsági csapatában, de azonkívül számos sportágat kipróbált.

Közösségi emberként mindig igyekezett szerepet vállalni a társadalmi élet különböző területein, így 1975-től 1990-ig munkahelyén, Csernely általános iskolájában ő látta el az úttörővezető feladatokat. Nevelőtanárként kísérte a gyerekeket Zánkára, Csillebércre vagy Szarvasra a nyári táborokba, és igyekezett tartalmas programokat szervezni számukra. Pedagógusként azt tapasztalja, hogy ezek a közösségformáló összetartások hiányoznak a mai gyerekek életéből, amit a számítógépek nem tudnak pótolni.

Lokálpatriótaként falukutatásokat végzett, mert úgy érezte, hiányosak a lakóhelyéről készült leírások. Járta a levéltárakat, könyvtárakat, és elkészített egy százoldalas monográfiát Bükkmogyorósdról.

Tóth Árpád Járdánházáról nősült, 1984-ben vette feleségül Vályi Katalint, aki két év múlva Sárospatakon szerzett tanítónői diplomát. Ózdon a Bem úti iskolában kezdte a munkát, majd ő is Csernelybe került. Munkatársak, így 2008-ban együtt izgulhatnak azon, meddig marad meg a munkahelyük a durva, központilag vezényelt iskolabezárások miatt.

Két gyermekük van, Barbara 1987. január 18-án született és az ELTE Jogi Karának negyedéves hallgatója. Benedek 1989. március 11-én született, a Miskolci Egyetem Gépészmérnök-informatika Kar programtervező-informatikus szakának másodéves hallgatója.

A család évtizedeken át számos kirándulást szervezett, így bejárták Fertőrákostól Szegedig szinte az egész országot. Aztán amikor lehetőség adódott, szétnéztek Európában is, különösen az olasz és görög út nyerte el tetszésüket.

Az utazáson kívül azonban megmaradt a másik hobbija, az irodalom is. Amikor teheti, kikapcsolódásként kézbe vesz egy-egy könyvet, sőt esetenként versírásra adja a fejét.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)