Borsodbóta

Az utóbbi években hollandok jelentek meg a Bükkfő és az Őrhegy lábánál fekvő községben, akik közül többen is házat vásároltak. A nyári hónapokban egymásnak adják a tulajdonukban lévő turistaház kilincsét a flamand vendégek, és sokan állandó visszatérőnek számítanak. Márpedig a nyugati vendégek általában komolyan felmérik, mibe fektetik be pénzüket. Borsodbóta a jelek szerint vonzó volt számukra. A település saját kategóriájában országosan is elsők között vált összkomfortossá, vagyis kiépült a víz-, telefon-, gáz- és szennyvízhálózata, a teljes infrastruktúra. Ahhoz, hogy mindez létrejöhessen, számtalan pályázatot kellett elkészíteni és komoly lobbimunkára is szükség volt a pozitív elbírálás érdekében.

„Borsodbótán születtem 1956. április 20-án. Feleségem, Asztalos Katalin, aki körzeti ápolónőként tevékenykedik. Két gyermekünk közül Katalin idén végezte a 10. osztályt a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban, János pedig a Borsodbótai Körzeti Általános Iskolából ballagott. Tanulmányaimat a megyeközpontban végeztem. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának elvégzése után okleveles gépészmérnök lettem 1979-ben. 1991-ben ugyanitt megszereztem a környezetvédelmi szakmérnöki képesítést a kohómérnöki karon. Aztán rájöttem, hogy polgármesterként egyéb szakirányú tudásra is szükségem van, ezért újra kezdtem a tanulást. 2001 nyarán vizsgáztam a másodéves anyagból a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán mint terület- és településfejlesztő menedzser hallgató.

A «civil» életben 1979–1982 között az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Mályi üzemének fejlesztő mérnökeként dolgoztam, majd az Ózdi Kohászati Üzemek Tervező Irodáján helyezkedtem el tervező mérnökként.

1986-ban kerültem a közigazgatásba, ahol a rendszerváltásig a Borsodbóta–Uppony Községi Közös Tanács tanácselnöki feladatait láttam el. A ’87-től beindult változások aztán meghozták az igazi fellendülést községünk életében. Mindhárom eddig megválasztott önkormányzatunk a fejlesztések kiaknázására törekedett, amelynek meg is lett az eredménye.

Elsőként a Borsodbóta–Uppony községi szennyvíztisztító telepet építettük meg a csatornahálózattal együtt. A két település a makrorégiót ivóvízzel ellátó Lázbérci víztározó vízgyűjtő területén fekszik, így ez a beruházás nem is tűrhetett volna halasztást. Ezt követően kistérségi összefogással – Borsodbóta–Sajómercse–Sáta–Uppony – sikeresen pályáztunk a gázhálózat kiépítésére, amit szintén siker koronázott. Mivel a földbe fektetett csőrendszerek miatt útjaink alaposan megrongálódtak, következő feladatként ezek felújítását határoztuk meg, melyet már járdák építésével is kibővítettünk. A Bóta-patak medrének állaga is hagyott maga után kívánni valót, így annak rendezése is sürgőssé vált. További feladat a teljes burkolás.

Borsodbóta azon kevés település egyike, ahol az 1980-as években még nem csökken a gyermeklétszám, így szükség volt iskolánk bővítésére. Új tornatermet építettünk, és újabb tanteremmel bővítettük az intézményt. Ugyanez a sors várt az elvárások alapján az orvosi rendelőre, melyet bővítettünk és felújítottunk csakúgy, mint a napközi otthont. Kialakítottunk egy közösségi házat rendezvények, összejövetelek biztosítására, majd renováltuk a Borbély Maczky Emil-kastélyt, amelyben az óvoda és az öregek napközi otthona működik. Közben a temető is bővítésre szorult. Mivel Ózd–Putnok– Kazincbarcika agglomerációjában fekszik Borsodbóta, kevés az elköltözés, viszont igény merült fel új építési telkek kialakítására, amelyet végrehajtottunk. A millennium évében a község központjában, a patak partján játszóteret építettünk a gyermekek részére, ahol azóta is nagy a forgalom. Komoly hangsúlyt fektettünk és fektetünk a környezetvédelemre, így megoldottuk a szervezett hulladékgyűjtést, a szeméttelepet pedig folyamatosan gondozzuk, rekultiváljuk. További bővítésére, korszerűsítésére szükség lenne.

Egyre nő falunkban a hátrányos helyzetűek száma, így részükre közhasznú, közmunka- és foglalkoztatási programokat szervezünk. Az említett probléma kezelése szükségessé tette egy szociális diszkont létrehozását is. Aktuális fejlesztési programunk a közvilágítás korszerűsítése, ami mai napig tart. Az elmúlt évek folyamán sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk a Soros Alapítvánnyal, akiktől komoly támogatást kaptunk. Az elért eredmények az önkormányzat rugalmas hozzáállását dicsérik. Kriston Béla alpolgármester, Antal Mária jegyző, valamint a testületi tagok: dr. Kerekes János, Varga Sándor, Sike Sándor, Balázs Sándor, Katona Tibor, Balázsné Ferenc Anita, és Horváthné Budai Julianna, akik a legnehezebbnek hitt feladatoktól sem rettentek vissza. Hamarosan Borsodbótán végezzük újabb öt falu szennyvizének tisztítását, amihez bővítésre van szükség, vagyis adott a következő munka is” – mondta Gulyás János, aki immár tizenöt esztendő óta irányítja szülőfaluját.