Kissikátor

A négyszáz lelket sem számláló Ózd térségi kis zsákfaluban átlagon felüli a közbiztonság, a természeti környezet pedig a festők vásznára kívánkozik. Nyári időszakban sok gomba terem a környékbeli erdőkben, ezért az országban egyedüliként évente megrendezik a nagy érdeklődést kiváltó gombafesztivált. Látogatható műemléke is van a Hangony-völgyi településnek, mégpedig az Árpád-kori alapokra épült kazettás mennyezetű római katolikus körtemplom.

Sikátor neve először egy nemesi névben tűnik fel 1455-ben. A 14. században a Hangonyi nemzetség faluja, Szilakszó állt azon a területen, a Sikátori-völggyel szemben. A történelem viszontagságai őket sem kerülték el, amikor 1552-ben a török kudarcot vallott Eger váránál, bosszúból elpusztította ezt a térséget is. Az 1685-ös összeíráskor egyetlen lakott és két elpusztult házat regisztráltak, majd elnéptelenedett a település. Az újabb honfoglalók 1694-ben jelentek meg, újabb ötven év múlva pedig már negyvenketten lakták.

A reformáció a Hangony-völgyben megállt, így a többség máig római katolikus vallású. Az abszolutizmus időszakában, 1848 után a szomszédos Domaházával Gömör-Kishont vármegyéhez csatolták Sikátort, de 1861-ben visszakerült Borsodba a sajószentpéteri, majd az ózdi járáshoz. A Kissikátor nevet 1904 óta viseli, amikor a „kis” jelző került Sikátor elé. Önállósága 1902-ben szűnt meg, egy közigazgatás alá vonták Domaházával. Lakossága mezőgazdaságból, erdőművelésből és állattenyésztésből élt, illetve néhányan ipari és kereskedelmi tevékenységet folytattak. Az ózdi vaskohászat fejlődésével egyre több sikátori ember talált munkát a gyárban, így a legnagyobb munkáltató évtizedeken át a nagyüzem volt.

Újabb függetlenséget 1990-ben kaptak. Megalakították 88 évi szünet után a helyi önkormányzatot, a választópolgárok pedig Elek József személyében látták azt a vezetőt, akitől fejlődést reméltek. Neve addig sem volt ismeretlen a politikában, hiszen 1985–1990 között a térség országgyűlési képviselője volt. Komoly érdemei voltak abban, hogy összekötő közút épüljön Nógrád és B.-A.-Z. megye között. Ezzel nyitottá vált a korábban elzárt Hangony-völgy más régiók felé is. Elek József 1942. október 10-én született Kissikátorban, és ott végezte az alapfokú tanulmányait is. A szakma megszerzése után 1960-ban került az Ózdi Kohászati Üzemek Finomhengermű gyors drótsorára mint hengerész. Házasságot 1967-ben kötött, amelyből két gyermekük született. Andrea ma angol szakos tanár Hajdúböszörményben, Csaba pedig – autószerelő szakmával – Kissikátor egyetlen üzemében, a Siki Pékségben dolgozik.

A közösségi életbe a határőrségtől történt leszerelése után, 1965-ben kapcsolódott be, ezután megválasztották KISZ-titkárnak, majd párttitkárnak és tanácstagnak is. Munkássága során jó kapcsolatrendszert épített ki, a polgármesteri feladatok ellátása pedig közigazgatási ismeretei miatt sem jelentett számára problémát. Napi kapcsolatban állt azokkal az emberekkel, akik bizalmukkal tüntették ki, és ismerte a helybeli gondokat. A rúd- és dróthengerműből, ahol 1978-tól dolgozott, 1992-ben korkedvezményes nyugdíjba vonult, ezután minden idejét falujának szentelte.

A fejlesztési folyamat első ütemében néhány helybeli lakos vállalkozást indított, amihez az önkormányzat is nyújtott támogatást. Nagy volt a lemaradás, hiszen korábban nem épültek ki a közművek, ezért pályáztak ivóvíz- és gázvezeték-hálózat, valamint csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére. Nem volt vezetékes telefonvonal, és a mobilhálózat rendszere sem épült ki. Ma már mindez a múlté, sőt elkészült a kábeltévé-hálózat és a közösségi szélessávú internet is elérhető.

Kissikátor központjában építettek közösségi házat, amiben helyet kapott a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő. Elkészült az uniós normáknak megfelelő játszótér, és a falut átszelő patak burkolása is befejeződött. Sor került népszerűtlen intézkedésre is: az önkormányzat finanszírozása nem tette lehetővé, hogy tovább működtessék alsó tagozatos iskolájukat, ezért a diákokat az ózdi Bolyki Tamás Általános iskolába szállítja naponta az iskolabusz. A polgármester munkáját politikai hovatartozástól függetlenül elismerik Kissikátorban. Tudják, milyen szerepe volt az Árpád-kori körtemplom alapjaira épült műemlék templom restaurálásában, amiért érseki dicséretet kapott. Kivette részét a kárpótlási folyamat lebonyolításában, és segíti a helyi erdőbirtokosságok munkáját is.

Elek József jó ismerője a gombáknak, valamint az erdők-mezők gyümölcseinek, gyógynövényeinek, ezért kedvenc időtöltése a természetjárás.

Mit ajánl a jövő nemzedékének? Őrizzék meg a meglévő értékeket, biztosítsanak helyet a letelepedni vágyóknak, és jó menedzserszemlélettel ésszerűen hasznosítsák a csodálatos környezetben rejlő lehetőségeket. Ugyanakkor fontos szempontként kezeljék a szülőföld szeretetét és a község megmaradását.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)