Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Papp László
Polgármester,
Lénárddaróc
Harmadik választási ciklusban látja el a kis hegyháti faluban a polgármesteri teendőket Papp László, aki 1953-ban a közeli Sáta községben született. Iskolai tanulmányai alapján inkább a műszaki szféra felé sodródhatott volna, ám az élet valahogy a közigazgatási szakma felé irányította. Ezerkilencszázötvenöttől vezeti a község önkormányzatát.
A Sátai Általános Iskolából Putnokra került, ahol mezőgazdasági gépésztechnikusi oklevelet szerzett. Az ott kapott érettségivel a zsebében Sajókazán, a tanácson kezdett dolgozni mint igazgatási előadó. Közben fordított időt a szakmai képzésre is, így 1972-ben elvégezte az úgynevezett tanácsakadémiát. Huszonegy évesen aztán törvényszerű volt, hogy behívták katonának. Csornán szolgált a határőrségnél, majd leszerelése után 1976-ban a sátai tanácson kapott munkát.
Ez az év meghatározóvá vált életében, hiszen megnősült. Felesége lénárddaróci, ezért úgy döntöttek, ott telepednek le és családi házat építenek a kis faluban. Ezerkilencszázhetvenhétben – mint megannyi környékbeli – bekerült a térség legnagyobb foglalkoztatója, az Ózdi Kohászati Üzemek anyagellátási osztályára. Egy négyéves ciklus után ismét a közigazgatásban, mégpedig a sátai tanács igazgatási területén találta magát. Újabb vargabetűt a farkaslyuki EL-CO jelentett számára, ott termelésirányító munkakört látott el. Ezerkilencszázkilencvennégyben választották be a települési önkormányzatba, ahol alpolgármesterként tevékenykedett. Egy év múlva meghalt a szabadon választott első polgármester, Benke János, és Papp Lászlóra hárult a feladat, hogy átvegye a teendőket. Kiírtak egy időközi választást az események után, ahol bizalmat szavazott számára a falu jelentős többsége és így hivatalosan is az első polgárrá választották. Aztán ezt az eredményt sikerült megismételnie 1998-ban és 2002-ben is. A mindössze 377 lakót számláló kis falu ez idő alatt jelentős fejlődésen ment keresztül. Kiépült a telefon-, víz- és gázhálózat, melyek évtizedeken át csak a legmerészebb elképzelésekben szerepeltek.
Lénárddaróc történelme máig vitatott kérdés a kutatók között. Darócz helységnévről van ugyan említés a XIII–XVI. század történéseit feldolgozó Borsod vármegye története című összefoglaló monográfiában, ám azt mivel bortermelő vidékként említik, így biztosan Tibolddarócról szól. A Lénárt-Darócz név először egy 1641-es összeírásban szerepel, majd 1685-ben Csernej-Daróc bukkan fel. Az akkori összeíráson megállapítják, hogy a török hódoltság után három összedőlt és négy ép ház maradt a faluban.
Az ezt követő időkben regisztrált családnevek közül kiemelkedik a Bárdos név, akik a XVII. századtól a település legjelentősebb birtokosai voltak. Három Bárdos család büszkélkedhetett nemesi oklevéllel az 1600-as évek közepén. A família az első nemesi összeírások szerint 1813-ban negyvenkét családból állt, a férfiak, özvegyek és fiúgyermekek száma pedig 144 fő volt. Ezernyolcszázötvenegyben 349-en lakták a községet, és ez a szám a hosszú évek alatt sem nagyon változott. A csúcsot 1970-ben érték el 534 lakossal. A tiszta katolikus falu vallási összetételében 1930-ban következett be változás, megjelentek az első baptisták.
A lénárddaróci emberek mindig földműveléssel és állattartással foglalkoztak, amiben a környékbeli bányák nyitása és az ózdi kohászat terjeszkedése hozott változást. Sokan próbálkoztak az iparban keresni a megélhetést, közben pedig otthon folytatták a gazdálkodó tevékenységet. ezerkilencszázhatvanban kezdődött a termelőszövetkezet szervezése, ahová sokan kényszerből léptek be.
A falu 1970 körül élte fénykorát, abban az időszakban közel 60 új családi ház, valamint kultúr- és szolgáltatóház is épült. 1980-ig a halottakat háztól temették, amit 1980-ban egy halottasház-építéssel szüntettek meg. Aztán beszűkült a mozgástér, sorra zártak be az ipari üzemek, és a fiataloknak nem maradt perspektívájuk. A folyamat azóta is tart, sokan keresnek munkát az ország más tájain az iskolai végzettség megszerzése után. Az elöregedés folyamata miatt egyre csak csökken a lakosság létszáma, minden évben többen halnak meg, mint amennyien születnek.
A községből elszármazottak közül Deák Bárdos Lajos vált a legismertebbé. Ő már Budapesten született és életpályául a zene világát választotta. Zeneszerzőként és karnagyként európai hírnévre tett szert. Járt családja származásának a helyén is 1947. június 7–9. között azon az ünnepségen, ahol a nemesség adományozásának 300. évéről emlékeztek meg. Erre az alkalomra a helyiek Bárdos-kórust szerveztek, ahol a 60 tagú énekkar minden tagja Bárdos volt. Az ünnepségen aztán a tanár úr vezényelte a kórust.
Papp László felesége Csokvaomány általános iskolájában biológia–földrajz szakos tanár és igazgatóhelyettes. Gyermekük, Gréta is ebben a szomszéd községben lakik, miután oda ment férjhez. 1998 decemberében megszületett Réka, az unoka, aki élvezi a nagyszülők feltétlen szeretetét.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
Hasonló
Elek István
Kovács Szilárd
Kocsik László Csaba
Eke István
Tóth Zsuzsanna
Horváth Károly
Dr. Juhász Antal
Kovács-Hagyó Zoltán
Nyalka Antal
Pappné Szalka Magdolna
Suszter Sándor
Kisbenedek Vilmos
Tengely András
Tóth Mihály
Marosi István
Szalári István
Filó Gábor
Berki Lajos
Dr. Bárdos Balázs
Kocsis Károly
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése