Farkaslyuk

Ózd a vaskohászat megszűnése után évekig inkább egy kísértetvárosra hasonlított, mint a jövő évezred európai településére. A kilencvenes évek derekán ilyen miliőben kezdte el önállósodásra irányuló tevékenységét Gábor Dezső farkaslyuki iskolaigazgató, holott tudta, hogy nem lesz könnyű dolga az új község alapítása. Farkaslyuk ugyanis fennállása, vagyis az 1914-es bányanyitás óta mindig is Ózd szerves részét képezte, közigazgatásilag soha nem volt önálló település. A szervezés és az azt követő 1996. október 13-i népszavazás aztán a többség véleményét reprezentáló elszakadáspártiak sikerét hozta. Az egyedi helyzet elemzése és értelmezése után végül 1999. május elsejétől nyilvánította Farkaslyuk települést önálló községgé Göncz Árpád köztársasági elnök.

A július 19-én megtartott választások után megalakulhatott az első képviselő-testület. Gábor Dezső a polgároktól megkapta a bizalmat a község vezetésére, tiszteletdíjas polgármesterré választották. Ezzel egyidejűleg lemondott általánosiskola-igazgatói megbízatásáról, viszont a pedagógiai munkától nem szakadt el. A polgármester 1985-ben első pedagógusi végzettséget igazoló tanítói diplomáját a debreceni tanítóképző főiskolán vehette át.

A katedrára már ezt megelőzően, 1983-ban felállt, és tanítóként dolgozott 1991-ig. Ekkor nevezték ki a Farkaslyuki Általános Iskola igazgatójának, amely posztot a leválásig ellátta.

Közben képezte magát, így 1995-ben a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási-vezetői végzettséget igazoló diplomát kapott, majd 2000-ben Egerben az Eszterházy Károly Főiskola mozgókép- és médiaismeret szakát végezte el. Mindezek mellett feladatokat vállalt civil szervezetekben is. Ügyvivője a Farkaslyuk Fejlesztésére Alapítványnak, és alapító tagja a Farkaslyuk SE, valamint a Daru Mihály Gyalogló Sportegyesületnek.

– Farkaslyuk Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén fekszik – kezdi a település bemutatását Gábor Dezső. – A bányatelep az ózdi medencétől Dél felé kinyúló völgyben terül el. Miskolc 56, Szilvásvárad 12, Eger 46 km távolságra van a községtől.

A farkaslyuki völgyet egykor régen mocsarak, nádasok borították, melyek a domboldalakon dús erdőkben folytatódtak. A helyi hagyomány azt tartja, hogy egykor egy János nevű család lakott a hegyek és erdők közé szorult tanyán. Ennek a családnak a kicsiny vagyonát, juhait egy télen farkasok tizedelték meg. A farkasok ellen a Sturmán család, akiknek ezen a vidéken nagy kiterjedésű erdő és szántó birtoka volt, hajtóvadászatot tartott. A hajtóvadászat után borozgatás közben nevezték el a tanyát Farkastanyának, majd később Farkaslyuknak. Mára kiépült a környék és szép bükki környezetben szép házak láthatók.

– Az 1914-ben nyitott tárnában még a 70-es években is komoly fejlesztéseket hajtottak végre, de ennek ellenére a termelés egyre inkább visszaesett. 1986-ban aztán megpecsételődött a szénbánya sorsa, kimondták rá a halálos ítéletet. Megszűnt létezni a település legnagyobb támogatója, amely NB I-es röplabda csapatot, strandot, szabadtéri színpadot, könyvtárat, kultúrházat tartott fent, de sorolhatnám a színvonalas éttermet, a dalárdát, az országos hírű ifjúsági klubot vagy a lövészegyletet is. Az infrastrukturális beruházások zöme is abban az időszakban épült, és sokan látták úgy, hogy a bányásztelepülésen építkezve megalapozott, biztos jövőjük lesz. Ennek a folyamatnak köszönhetően ma már kétezer-hetvennégy lakosú községgé fejlődtünk. Iskolai múltunk 1919-re vezethető vissza, mikor a telep tizenkilenc dolgozója kérvényt nyújtott be a RIMA vezérigazgatójához, melyben kérték egy iskola megépítését a bányatelepen.

1922. január 5-én negyven gyermek már az új intézményben kezdhette meg tanulmányait. 1961-ben elkészült az új, kilenc tantermes iskola, amelyből a mai intézmény fejlődött ki. Napjainkban tizenhárom csoportban kétszáznegyvenegy tanuló jár hozzánk, és tizenhat pedagógus végzi itt a munkáját. 1995-ben sikerült átadnunk egy modern, korszerű tornatermet. Az iskola mindig is kitűnő kapcsolatot tartott fent az óvodával.

Az elmúlt időszak mindent összevetve azt bizonyította, hogy közösségünkben él a hit, amelynek akarata a népszavazáson diadalmaskodott. Az első képviselő-testület tagjai – Deklava Tibor alpolgármester, valamint Bárány Józsefné, Bogárdiné Molnár Irén, Demes Ferenc, Fürjes Károly, Havasi János, Körmendi János, dr. Szabó Gábor, Szilágyi Márta és Varga Istvánné képviselők – azért dolgoznak, hogy megalapozzuk községünk jövőjét.

A munkához azonban megfelelő családi háttérre is szükség van. Gábor Dezső felesége férje nyomdokaiba lépett, pályázati úton elnyerte az iskolaigazgatói állást. Fia, a tizenkilenc éves Gergely tehetséges futballista, aki Kazincbarcikán tanul, és kerettag a felnőtt csapatnál. Nem bánták meg, hogy 1988-ban Farkaslyukon építkeztek. Bíznak benne, hogy befektetett munkájuk kis közösségen belül jobban kamatozhat.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)