Rozgonyi Attila

Polgármester,

Tiszavasvári

Ha egy européer szakember, aki a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Kereskedelmi Karának a nemzetközi kapcsolatok szakán végzett, majd a diploma megszerzése után dolgozott többek között a Külügyminisztériumban, a Nemzeti Kapcsolatok Intézetében, a párizsi magyar nagykövetség kulturális részlegénél, számítástechnikai rt.-nél volt kereskedelmi igazgató, majd a Párizsi Magyar Intézet gazdasági igazgatója lett, ma pedig Tiszavasvári polgármestere, arról egy távolról szemlélődő azt gondolhatja: talán „ejtőernyős”. Rozgonyi Attilát azonban nem egy láthatatlan kéz pottyantotta rejtett vagy kevésbé rejtett okból a városba.

– Területi és vallási szempontból egyaránt integrátor személyiség vagyok  – avat be a családi titkokba –, apám tiszabüdi, anyám szentmihályi, egyikük katolikus, másikuk református. Én pedig tősgyökeres tiszavasvári vagyok. Még akkor is, ha a diplomám megszerzése óta tizenhétszer költöztem. A Párizsban töltött nyolc év alatt is az maradtam. Nyaralót építettem itthon, és nyaranta hazajöttem.

A hivatalban beszélgetünk szolid, de jó ízléssel berendezett irodájában. Valószínűtlenül sűrű kefefrizurája alatt fürkésző szemsugarak csillannak át szemüvegén. Most, hogy már túl vagyunk élettörtének messzebb lezajlott epizódjain, még mindig nem hagy nyugodni a kérdés: miként jött az ötlet, hogy hazájában kísértse meg a prófétaságot. Igaz, vetem közbe, Illyés Gyula is hazavágyott… Aztán Rozgonyi Attila is sorolja, ki mindenki tekintette hazájának továbbra Magyarországot a „fény városában”, és hozta haza az ott megszerzett szellemi kincseket.

– Korábban is hívogattak már itthoni barátaim, és a legutóbbi választások előtt aztán nem mondtam nemet – emlékezik vissza a négy évvel ezelőtt történtekre. – Nem vagyok politikus, szakembernek tartom magam. Úgy láttam akkor, és azóta bebizonyosodott, igazam van: a szakértők kivonultak a politikából, mert a versenyszféra nagyobb jövedelemmel és biztosabb egzisztenciával várta őket. Közelebb kerülve a politikumhoz, még szembetűnőbbé vált számomra a stratégiai látásmód hiánya.

A ciklus végéhez közeledve kézzelfogható változásokról számol be Rozgonyi Attila. Külhoni tapasztalatait két úton is kamatoztatja. Az informatikai forradalom által ma már közvetlen és élő kapcsolatot tud teremteni és ápolni polgármesterek százaival. Az eddig elmondottak után talán nem meglepő, hogy nemcsak városának, térségének gondjaira keres, sőt kínál megoldásokat, hanem az országéra is.

Például népszavazási kezdeményezéssel kampányol a képviselők visszahívhatóságáért – hogy csak egyet emeljünk ki kezdeményezésiből.

A másik út – és ne mérlegeljünk, fontosabb vagy nem – a város, Tiszavasvári önkormányzatának és közéletének megújítása. A körlevelek megmozgatták a polgármestertársakat, a város életét is megpezsdítette az informatika. Miközben tekintetem lehorgonyoz a szekrény tetején elhelyezett kisbírói dobon és az akkurátusan mellé helyezett dobverőn, hallgatom Rozgonyi Attilát.

– A honlapunkon, a város rádióján és televízióján keresztül élő és interaktív kapcsolatban vagyunk a polgárokkal. Amíg ezt el nem értük, néha a hajnalba is belenyúltak a testületi ülések. És ne kerteljünk: sokszor kisszerű, önös érdekek vezérelte viták miatt.

A „kidobolta a kisbíró” jellegű információáramlástól ez már messze esik. Különösen ha egy képviselőt számon kér az utcabelije az egyenes adásban látottak miatt. Ma már rövidebbek ezek a tanácskozások, és merőben új napirendi pontokkal. Az esélyegyenlőségért, a szegregáció ellen, a gyermekvédelemért, a hasznos és széles körű közmunkáért, a hatóságok eljárási rendjének szolgáltatásszerűbbé tételéért.

– Mintha hínáros tóban próbálna haladni – vetem közbe. Elgondolkodik egy kicsit a hasonlaton, de aztán úgy gondolja, találó.

– Franciaországban a szolgáltató hatóság nem cél, hanem hétköznapi valóság. És egyáltalán nem megvalósíthatatlan. Nagyobb problémának látom, hogy az állam lehetetlenít el bennünket. Akkora forráselvonások sújtanak, hogy választásunk csak aközött van, melyik törvénytelenséget vállaljuk fel, hogy az amúgy törvény által ránk rótt feladatunkat végrehajtsuk. Átláthatóvá, jobban irányíthatóvá és számon kérhetővé tettük intézményeink szervezetét és gazdálkodását. Munkájuk és eredményiek számottevően megjavultak. Amit nyertünk rajta, nem takaríthatjuk meg, mert felemésztik az elvonások. Ezzel együtt is érezzük a transzparenssé vált környezet jótékony hatását.

Rozgonyi Attila anyanyelvével együtt négy nyelven tud. Politikusok körében ez ma még legalább olyan ritka dolog, mint az a divatos nyakkendő, amit visel. Beszél még egy nyelvet, az pedig a gazdasági szaknyelv. Kérdezem: érti ezt mindenki? Azonnal „közmagyarra” vált.

– Keresem az utat az olyan megoldások irányába, amely mindenkinek kedvező megoldásokhoz vezet. Vagyis optimalizálok…

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése