Bán György

Polgármester,

Tiszadob

– Ébredj Gyuri! – rázogatta a feleségem a vállam. 2006-ban, az önkormányzati választások éjszakáján. Már elaludtam, amikor csengett a telefonunk, és a párommal tudatták, hogy én lettem a polgármester. Bán György a helyi gazdasági élet sikeres főszereplője volt aktív élete nagy részében. Aki ismeri, és ez az ismertség nem ér véget a Tiszadob feliratú táblánál, nem lepődik meg a nyugalomnak eme megnyilvánulásától. Aki ismeri, tudja, időnként az ellenkező véglet sem ritka nála… És azokat lepte meg legjobban, akik ismerik, hogy elindult a választáson.

– Helyi polgárok, barátaim a politikai szféra magasabb régióiból kerestek meg azzal, hogy vállaljam el a jelöltséget – idézi fel azokat az időket.

– Természetesen nagyon jólesett, de én ezer szállal kötődtem a gazdasági élethez menedzserként, résztulajdonosként, agrárszakemberként, és még sok más módon.

Az illendőség határain belül megpróbáltam mindent, hogy elhárítsam a felkérést. Ám húszas–harmincas csomagokban érkeztek a kopogtatócédulák a postaládámba, és ebből láttam, hogy komolyra fordul a dolog. Én magam három helyen öt cédulát gyűjtöttem, és ez másfél napba telt. Az embert ugye leültetik, egy pohár bor mellett megbeszélik a világ dolgait…

Summa summarum, Bán György megmutathatja Tiszadobon, hogy az évtizedek tapasztalata bölcsességgé érett-e. A mai kavargó világban a békességesebb és főleg konjunktúrában telt időkben szerzett ismeretek néha kevésnek bizonyulnak.

A polgármester tágas irodájában a hátam mögött állóóra kongatása emlékeztet az idő múlására. Velem szemben a falon egy másik szolgál referenciaként, de elegendő vendéglátóm karjára pillantani, hogy tudjam: ez az ember nem fecsérli azt, amiből minden pillanatban kevesebb lesz. Ez az izmos alkar… Az átlagembernek bicepszből sem ad ekkorát a Teremtő.

– Az ilyen testi és lelki alkattal rendelkező embereket manapság a „macsó” jelzővel illetik – lepem meg egy politikától messze eső közbevetéssel. – Tényleg, mondta már más is – igazolja szavaimat. Kicsit hátraveti a fejét, széles mosoly ül ki az arcára. A mozdulat boldog emlékezetű színészünket, Bessenyei Ferencet juttatja eszembe.

Szigor és szeretet. Vajon tényleg van mindkettőből elegendő? Talán erre gondolt a hivatalban néhány munkatárs, aki könnyekkel szemében vette a hírt Bán György győzelméről. Pedig sokkal fontosabb az, ami a kettő között kell, hogy legyen. A már-már kínzó és talán önkínzó alaposság, a könyörtelen számonkérés, a szakmai színvonal bármi áron való megtartása, fejlesztése. A Táncsics Tsz-ben, és a rendszerváltást követő utódaiban számos más fontos dolog mellett ez vezetett eredményre. A legfontosabb pedig az, hogy ennek a gyümölcseiből mindenki részesült – érdemei szerint.

Bán György élete – bármennyire is vissza-visszaakanyarodunk a mostani munkájához – az agrárium.

– 1947-ben születtem. Őseim apai ágon várvédő székelyek voltak Erdélyben a Küküllő partján, édesanyám ereiben pedig tót vér csörgedez. Én magam pedig színmagyar vagyok – teszi hozzá derűsen. – Nyíregyházán kertészeti középiskolába jártam, utána pedig elvégeztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet.

A nyílegyenesen felívelő pálya töretlenül folytatódik a már említett Táncsics Téeszben. A legfiatalabb főagronómus, majd elnök, aki alig melegszik meg az újabb poszton, már feszegeti a hanyatló Kádár-éra gazdasági törvényeinek kereteit. Nem tudhatja, mert ugyan ki látta még akkor, hogy a rendszerváltás utáni évek sikeres gazdasági átmenetét alapozza meg – sajnos csak Tiszadobon. Nem zárkózott el a politizálástól, de szem előtt tartotta a nagyon is racionális elvet: a lét határozza meg a tudatot. A község lakó pedig elfogadták, és ezt a szavazófülkékben már kétszer meg is erősítették, hogy rengeteg előnye van annak, ha valaki a gazdasági életből kerül a közösség élére.

– Szebbé, komfortosabbá és biztonságosabbá szeretném tenni szülőfalumat – mondta az első megválasztása alkalmával. Virágok díszlenek az utcákon, újjászületik az Andrássy-kastély, szobor készül történelmünk kiemelkedő személyiségének. A közbiztonságot köztéri kamerarendszer segíti. Bán György szót ért a cigánysággal is.

– Jani, te itt nem lakhatsz – mondta egyiküknek, amikor belülről is megnézte háza leszakadt szarufáit és gondoskodtak egy szükséglakásról. Jani előző nap megismerhette Bán György haragját is, mert rövid úton kitette a szűrét a hivatalból. – Ide józanon gyere, és öltözz fel tisztességesen! – igazította el.

Az egykor sertéshibridet kitenyésztő agronómus polgármesterként sem lett hűtlen régi énjéhez. Ma, ahol csak lehet, kannavirágot termesztet a községben. Végtére is kertészeti iskola az első az életrajzában. Nemcsak Tiszadob, de a szomszéd falvak, sőt Nyíregyháza köztereire is jutott belőlük. Bán György felületes ismerője számára talán ellentmondásos személyiség, viszont fontos jellemvonása, hogy a virágot szereti…

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése