Bán György

Polgármester,

Tiszadob

Bán György Tiszadob 300px IMG_7692.jpg– Ébredj Gyuri! – rázogatta a feleségem a vállam. 2006-ban, az önkormányzati választások éjszakáján. Már elaludtam, amikor csengett a telefonunk, és a párommal tudatták, hogy én lettem a polgármester. Bán György a helyi gazdasági élet sikeres főszereplője volt aktív élete nagy részében. Aki ismeri, és ez az ismertség nem ér véget a Tiszadob feliratú táblánál, nem lepődik meg a nyugalomnak eme megnyilvánulásától. Aki ismeri, tudja, időnként az ellenkező véglet sem ritka nála… És azokat lepte meg legjobban, akik ismerik, hogy elindult a választáson.

– Helyi polgárok, barátaim a politikai szféra magasabb régióiból kerestek meg azzal, hogy vállaljam el a jelöltséget – idézi fel azokat az időket.

– Természetesen nagyon jólesett, de én ezer szállal kötődtem a gazdasági élethez menedzserként, résztulajdonosként, agrárszakemberként, és még sok más módon.

Az illendőség határain belül megpróbáltam mindent, hogy elhárítsam a felkérést. Ám húszas–harmincas csomagokban érkeztek a kopogtatócédulák a postaládámba, és ebből láttam, hogy komolyra fordul a dolog. Én magam három helyen öt cédulát gyűjtöttem, és ez másfél napba telt. Az embert ugye leültetik, egy pohár bor mellett megbeszélik a világ dolgait…

Summa summarum, Bán György megmutathatja Tiszadobon, hogy az évtizedek tapasztalata bölcsességgé érett-e. A mai kavargó világban a békességesebb és főleg konjunktúrában telt időkben szerzett ismeretek néha kevésnek bizonyulnak.

A polgármester tágas irodájában a hátam mögött állóóra kongatása emlékeztet az idő múlására. Velem szemben a falon egy másik szolgál referenciaként, de elegendő vendéglátóm karjára pillantani, hogy tudjam: ez az ember nem fecsérli azt, amiből minden pillanatban kevesebb lesz. Ez az izmos alkar… Az átlagembernek bicepszből sem ad ekkorát a Teremtő.

– Az ilyen testi és lelki alkattal rendelkező embereket manapság a „macsó” jelzővel illetik – lepem meg egy politikától messze eső közbevetéssel. – Tényleg, mondta már más is – igazolja szavaimat. Kicsit hátraveti a fejét, széles mosoly ül ki az arcára. A mozdulat boldog emlékezetű színészünket, Bessenyei Ferencet juttatja eszembe.

Szigor és szeretet. Vajon tényleg van mindkettőből elegendő? Talán erre gondolt a hivatalban néhány munkatárs, aki könnyekkel szemében vette a hírt Bán György győzelméről. Pedig sokkal fontosabb az, ami a kettő között kell, hogy legyen. A már-már kínzó és talán önkínzó alaposság, a könyörtelen számonkérés, a szakmai színvonal bármi áron való megtartása, fejlesztése. A Táncsics Tsz-ben, és a rendszerváltást követő utódaiban számos más fontos dolog mellett ez vezetett eredményre. A legfontosabb pedig az, hogy ennek a gyümölcseiből mindenki részesült – érdemei szerint.

Bán György élete – bármennyire is vissza-visszaakanyarodunk a mostani munkájához – az agrárium.

– 1947-ben születtem. Őseim apai ágon várvédő székelyek voltak Erdélyben a Küküllő partján, édesanyám ereiben pedig tót vér csörgedez. Én magam pedig színmagyar vagyok – teszi hozzá derűsen. – Nyíregyházán kertészeti középiskolába jártam, utána pedig elvégeztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet.

A nyílegyenesen felívelő pálya töretlenül folytatódik a már említett Táncsics Téeszben. A legfiatalabb főagronómus, majd elnök, aki alig melegszik meg az újabb poszton, már feszegeti a hanyatló Kádár-éra gazdasági törvényeinek kereteit. Nem tudhatja, mert ugyan ki látta még akkor, hogy a rendszerváltás utáni évek sikeres gazdasági átmenetét alapozza meg – sajnos csak Tiszadobon. Nem zárkózott el a politizálástól, de szem előtt tartotta a nagyon is racionális elvet: a lét határozza meg a tudatot. A község lakó pedig elfogadták, és ezt a szavazófülkékben már kétszer meg is erősítették, hogy rengeteg előnye van annak, ha valaki a gazdasági életből kerül a közösség élére.

– Szebbé, komfortosabbá és biztonságosabbá szeretném tenni szülőfalumat – mondta az első megválasztása alkalmával. Virágok díszlenek az utcákon, újjászületik az Andrássy-kastély, szobor készül történelmünk kiemelkedő személyiségének. A közbiztonságot köztéri kamerarendszer segíti. Bán György szót ért a cigánysággal is.

– Jani, te itt nem lakhatsz – mondta egyiküknek, amikor belülről is megnézte háza leszakadt szarufáit és gondoskodtak egy szükséglakásról. Jani előző nap megismerhette Bán György haragját is, mert rövid úton kitette a szűrét a hivatalból. – Ide józanon gyere, és öltözz fel tisztességesen! – igazította el.

Az egykor sertéshibridet kitenyésztő agronómus polgármesterként sem lett hűtlen régi énjéhez. Ma, ahol csak lehet, kannavirágot termesztet a községben. Végtére is kertészeti iskola az első az életrajzában. Nemcsak Tiszadob, de a szomszéd falvak, sőt Nyíregyháza köztereire is jutott belőlük. Bán György felületes ismerője számára talán ellentmondásos személyiség, viszont fontos jellemvonása, hogy a virágot szereti…

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése