Tiszadob

Tiszadobon született ezerkilencszáznegyvenhétben, majd két és fél éves korában a szülei Nyíregyházára kerültek, így a továbbiakban ott nevelkedett és járt iskolába. A kertészeti technikum elvégzése után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanult tovább és 1969-ben végzett. Üzemi gyakorlatra Tiszadobra került, az akkori Táncsics Termelőszövetkezetbe. Az egyéves gyakornoki ideje alatt főagronómusnak választották. Ebben a beosztásban dolgozott 1974 márciusáig, majd megválasztották a szövetkezet elnökévé. Ezt a tisztséget ezerkilencszázkilencvenkettőig töltötte be. Még ebben az évben a tsz négy kisebb szövetkezetre osztódott és négyfelé vált a tagság is. Ezek lettek az Áru- Növénytermesztő, a Faipari, az Almatermelő és a Sertéstenyésztő Szövetkezet.

Az utóbbi az ő útmutatásaival jött létre és az irányításával jelenleg is eredményesen gazdálkodik. Így utólag is merész vállalkozásnak tűnt a nagyüzemi sertéstenyésztés, hiszen ezerkilencszázkilencvenkettőben hazánkban mélyponton volt ez az ágazat. Ám a közel kétszáz fős tagsággal úgy döntöttek, hogy nekik itt kell megélni és a nehézségek ellenére elkezdtek fejleszteni, és új sertésfajtákat tenyésztettek ki. Most már szakmai körökben elismert az általuk kitenyésztett Maladupi sertésfajta, ami egy négyvonalas hibrid. Ma ezzel a fajtával a piacon tudnak maradni, hiszen a színhústartalma jóval magasabb az átlagostól. Így az általuk termelt sertéshús a nyugat-európai követelményeknek és feltételeknek is megfelel. Pillanatnyilag a szövetkezet közel nyolcvan dolgozónak ad biztos munkahelyet, illetve 131 nyugdíjas család kötődik még hozzájuk. Ahogy mondta: érezhetően nagy kátyúban van a magyar mezőgazdaság, és ebben a helyzetben a szövetkezetük sem kivétel.

De bízik saját magában és a munkatársaiban. Érez annyi tartalékot és energiát, hogy ebben a gazdasági és piaci helyzetben, a külpiaci problémákat is figyelembe véve, életben fognak maradni. Úgy tűnik, hogy a kiváló minőség, a jó szállítási készség és az ismertség miatt van jövője a Tiszadobi Sertéstenyésztő Szövetkezetnek. Élenjárnak a növénytermesztésben is, melynek termékeit elsősorban takarmányozásra használják fel.

Jelenleg két új búzafajtával kísérleteznek, melyeknek a beltartalmi értékei messze meghaladják a mostani búzafajtákéit. Egy olyannal is kísérleteznek, ami ha hosszú távon beválik, akkor annak akár csodájára is járhatnak a szakemberek. Hiszen minimális műtrágyával, gyomirtó és gombaölő szer nélkül, majdnem kétszer olyan beltartalmú minőséget lehet garantálni, mint az eddigieknél. Ha ez létrejön, akkor a takarmányozásból nagymértékben ki tudják szorítani a szóját.

Bán György olyannyira a munka szerelmese, hogy legszívesebben csak arról beszélne. De ismerjük meg a családját és a magánéletét is. Nős, három fiúgyermek apja. A két nagyobbik fiú vállalkozóként a kereskedelemben találta meg a számítását. A legkisebbik gyerek elsős gimnazista. Apja nem titkolt vágya, hogy mire nyugdíjba vonul, addigra a fia elvégzi az egyetemet, szerez néhány év gyakorlatot és folytatja azt a tevékenységet, amit ő elkezdett és csinál. A munka mellett kevés ideje jut a pihenésre és szórakozásra.

Megítélése szerint ez nem egy hagyományos szövetkezet. Hiszen Bán György egy személyben az igazgatóság elnöke, főagronómus, főállattenyésztő és minden kollégája, aki operatív ügyintézést végez, közvetlenül hozzá tartozik, így rengeteg energiát és időt vesz el a munka. Amúgy hobbija a vadászat, de az utóbbi években erre is egyre kevesebb ideje jut. Talán ennek a fácánok örülnek a legjobban. Viszont esténként, amikor leszáll a csend körülötte, rengeteget olvas. Aztán az év nyugodtabb időszakaiban a közös családi kirándulások jelentik számára az igazi felüdülést és kikapcsolódást a kemény hétköznapok taposómalmából.

A munka mellett számos társadalmi funkciót is betölt. Tagja a Megyei Közgyűlésnek és a Mezőgazdasági Bizottság elnökhelyettese. De tagja a Tiszadobi Önkormányzatnak is, illetve a helyi önkormányzat pénzügyi bizottságának az elnöki tisztségét is ellátja. Országos szinten alakulgat egy sertéstenyésztőket összefogó egyesülés. Ismert szakember lévén őt választották meg a kuratórium elnökévé, ami szintén bőven ad új feladatokat.

A jövőről így beszélt: − Legnagyobb örömöm a cégben, hogy kialakult egy csodálatosan jó és fiatal kollektíva, melynek tagjai szakmailag megállják a helyüket, ami biztosítéka lehet annak, hogy bizakodva tekintsünk a jövő elé. Ezentúl is folyamatosan fejlesztünk. Már most az ezredforduló utáni sertésfajták nemesítésén dolgozunk. Nem titkolt vágyunk a keletre való terjeszkedés. Még ebben az évben Romániában létesítünk egy új üzemet, amit legalább olyan szinten szeretnénk működtetni, mint a tiszadobit. Így várhatóan a jelenlegi 750 anyakoca és a 12-13 ezres vágóállományunk tovább fog növekedni. Nem utolsósorban továbbra is jó kapcsolatot kívánok tartani a nyugdíjasainkkal, akiknek nagy szerepük volt cégünk biztos alapjainak a megteremtésében.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)