Tiszadob

Az évezred első helyhatósági önkormányzati választásakor olyan időszak kezdődhetett meg a településen élő romák életében, amelyben az ő elképzeléseik, családjaik tervei valóra válhattak. Mint arról Galyas József, a tiszadobi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke elhivatottsággal beszél: azok a képviselők, akik a települési önkormányzatokban a roma származásból adódó terheket a vállukra veszik, már nem a múltnak, hanem a jövőnek tartoznak felelősséggel. Az országgyűlési választások idején megalakult egységünk sikere abban is megmutatkozik, hogy az önkormányzati választásokon is a korábbinál nagyobb számú képviselői helyet szereztek meg. A romák számára előállt kedvező helyzetet, mármint a parlamenti képviseletet, a többségi társadalom gesztusaként kell értékelnünk.

Galyas József 1968. szeptember 11-én született Nyíregyházán. Édesanyja neve Kiss Róza. A családban mind a hét testvér állami gondozásban nevelkedett. József a tanulmányait Berkeszen, a nevelőintézetben kezdte, itt végezte el az általános iskolát. Hegesztő szakmunkás-bizonyítványt szerzett a tiszadobi gyermekvárosban. Az iskola elvégzése után, ezerkilencszáznyolcvannégyben, a 31-es számú építőipari vállalatnál kezdett el dolgozni. Közben megismerkedett egy szép lánnyal, Bokor Gyöngyvérrel, aki szintén állami gondozásban nevelkedett. Úgy döntöttek, együtt folytatják tovább, és Nyíregyházán összeházasodtak 1988. július 2-án. Tiszadobra költöztek, a felesége varrónőként dolgozott Tiszalökön. Első gyermekük, Gyöngyvér, 1989. október 10-én született, jelenleg hatodik osztályos. József nevű kisfiuk 1993. június 15-én született, most harmadik osztályba jár.

Galyas József ezerkilencszázkilencven óta foglalkozik cigány érdekképviselettel. Nagyra értékelték a munkáját, ezerkilencszázkilencvennégyben az első kisebbségi önkormányzati választáson lett képviselő, majd a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökévé választották. Közben megalakította az országos Lungo-Drom tiszadobi helyi szervezetét, melynek elnöke is lett. Igyekezett összefogni a tiszadobi cigányságot, és segíteni őket életük jobbá tételében, társadalmi felemelkedésükben.

Munkája megbecsüléseképp külföldön dolgozhatott, Spanyolországban, Németországban és Tengizben 2002 januárjáig. Sikeresen szerepeltek a 2002 tavaszán lebonyolított országgyűlési választáson, miközben készültek a helyhatóságiakra is. Nagy örömmel, büszkeséggel tapasztalhatta, hogy az emberek megbíznak benne, és bejutatták ismét a testületbe. A harmadik ciklus óta irányítja a Cigány Kisebbségi Önkormányzatot. Az évek során komoly ismertsége tett szert, ma már a megyében, és az ország számos pontján elismerik Galyas József tevékenységét. Megbecsüléssel említi Együd János nevét. Sokat köszönhet neki, szerteágazó segítséget kapott az igazgatótól. Abban, hogy pályája ilyen sikeresen alakult, nagy szerep jut a feleségének, aki a család összetartása mellett két éve dolgozik a gyermekvárosban mint gyermekfelügyelő.

A harmadik évezredbe lépő Magyarország ezer esztendő hagyományainak is tartozik azzal, hogy kiemelt figyelmet fordít a cigányság kisebbségi jogainak érvényesítésére. A romák integrálása érdekében a településeken komplex képzésen és foglalkoztatáson alapuló szociális gondozási, segítő rendszert kell kialakítani a települési és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal a helyi roma lakosság bevonásával.

Úgy tapasztalják, hogy a rendszerváltozás utáni Magyarországon a települések fokozott gondot fordítanak a Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal való kapcsolódási pontok kialakítására. Ennek egyik fontos eleme a városi tisztségviselők és a roma kisebbségi képviselők együttes felkészítése, továbbá hathatós segítségnyújtás a települések fejlesztéséhez illeszkedő roma programok kidolgozásában. A cigányok problémáinak megoldása önsegítéssel, és a többségi társadalom által nyújtott támogatással képzelhető el. Úgy tapasztalják, hogy települési szinten nem jó megoldás a romák elszigetelése. A jövőben is folytatni szükséges a roma értékek feltárását, bemutatni a családszeretet, a közösség szerepének elfogadását, a hitélet sajátosságait, a hagyományőrzést, a természet közelségét, az életszeretetet és a találékonyságot – így valószínűleg csökkenthető  majd a településeken élő többségi társadalom előítélete a cigányokkal szemben.

A képviselők a cigány, roma és hátrányos helyzetben lévő nem cigány lakosság érdekeinek képviseletét is felvállalják. Viszont azokkal az emberekkel, akik az eltelt évek alatt hiteltelenekké váltak a romák számára, nem kívánnak együttműködni. Legfontosabb céljuk, hallottuk Galyas Józseftől, hogy az országban a több százezres létszámú roma testvéreknek segítséget akarnak nyújtani a felemelkedéshez, s mindezt személyes példamutatással teszik.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)