Tiszadob

Kevés olyan polgármester van megyénkben, aki nem azon a településen született, ahol megválasztották erre a nehéz, de szép feladatra. Sőt még kevesebb azoknak a száma, akik megyén kívül látták meg a napvilágot. Nos Szabó Péter ezen kivételek közé tartozik, ám a gyökerei ide nyúlnak vissza a Tiszadob szomszédságában lévő Büdszentmihályra.

Budapesten, 1962. október 25-én született. Apja Szabó Balázs építészmérnök, édesanyja Róka Gizella pedagógus. Mindketten a tiszavasvári ősi városrészen, Büdszentmihályon születtek. Az általános iskolát követően ’81-ben a budapesti Leövey Klára Gimnáziumban érettségizett. Egy év mezőgazdasági munka és egy év katonaság után a sors úgy hozta, hogy a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán folytatta tanulmányait történelem-népművelés szakon. Nem kis büszkeséggel emlékezik vissza, hogy a főiskolás évei alatt aktív tagja volt Nyírség Néptáncegyüttesnek. 1987-ben, friss diplomával a zsebében bekopogtatott Nyíregyházán a Kisteleki szőlőbe, az első munkahelyére, ahol napközis nevelőként indult el a nagybetűs élet rögös útján. Mellette óraadó volt a tanárképző főiskola gyakorló általános iskolájában. Újabb fontos állomás volt az életében 1988, amikor népművelőként Tiszadobra került. Első maradandó ténykedése, hogy a volt katolikus iskolában kialakította a község közművelődési intézményét, a Faluházat.

A magánéletéhez tartozik, hogy a hite: református keresztény. A diplomaszerzéssel egyidőben megházasodott, a felesége is pedagógus. A házasságukból öt gyermekük született, akiket nagy gondossággal és szeretettel nevelnek.

Aktív közszereplésével olyannyira felhívta magára a figyelmet, hogy 1990-ben polgármesterré választották. Akkor még nem tudta, hogy milyen nehéz feladatot vállalt magára. A település infrastrukturális ellátottságát, mint később kiderült, a megye 227 településéből a 220. környékére rangsorolta a KSH. Így akadt tennivaló bőven. A szűkös költségvetést pályázati forrásokkal egészítették ki. Ilyen sikeres pályázat eredményeképpen hozták létre legutóbb Tiszadob információs központját, a Teleházat. Polgármestersége ideje alatt elkészült a település fejlesztési programja, mellyel elkezdődött Tiszadob felzárkózása. Többek között megépült a tiszadob-tiszavasvári út, amely a megyeszékhellyel és a térség központjával, Tiszavasvárival köti össze a települést. Átadták a Tiszadobot Tiszagyulaházával összekötő utat is, amely Debrecen-Budapest irányába nyitotta meg a kapcsolatok lehetőségét. Elkészült a gázvezeték-rendszer, s azóta már számos lakás van telefon-összeköttetésben a világgal. A Tiszadobhoz tartozó Rejetanyán egészséges ivóvíz csörgedezik a csapokból és közel 10 kilométeres út és 6 kilométer járda épült.

Aztán duplázott. A második ciklusban is polgármesterré választották. Ahogy mondja: ennek az időszaknak a legnagyobb eredménye, hogy a település szempontjából fontos humán fejlesztések is elindultak. Tiszadob kiemelkedő kulturális eseménye volt a Kassai Thália Színház vendégszereplése, amikor Ratkó József Segítsd a Királyt című drámáját mutatták be. A Zongora ünnepe Keleten-fesztiválon három világhírű zongoraművész, Hauser Adrienne, Kocsis Zoltán és Mocsári Károly is fellépett. Remélhetőleg mindezek egy hagyomány kezdetét jelentik. Megalakították a Jövő-műhely egyesületet, amely a településen élő, sorsáért felelősséget vállaló emberek kezdeményező csoportját fogja össze. Korábban nem volt, de megszervezték a nyugdíjasklubot. Ma már az óvodában és az iskolában korszerű oktatás folyik, új szakmai programok indultak, noha állandó költségvetési gondokkal küszködnek, mint „forráshiányos település”. A nagy lélekszámú cigány lakosság felzárkóztatása érdekében Cigány Közösségi Házat építettek, ahol jelenleg is zajlanak a különféle felzárkóztató, oktató és közművelődési programok és előadások. A polgármesterségen túl Szabó Péter számos társadalmi tisztséget is betölt: elnöke az 1993-ban alakult Tiszatér Kistérségi Társulásnak, amely sikeres programokat hajt végre. A területfejlesztés terén elért sikereinek köszönhetően a múlt évben megkapta a „Pro Régió” díjat a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől, amely a közösen elvégzett munkának is szól. Alelnöke a Tisza Szövetségnek, amely a Tisza mentén működő önkormányzatok érdekvédelmi szervezete. Megalakulása óta tagja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és az Észak-kelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak.

A távlatokról így beszélt: − További munkámban, magatartásomban meg kívánom tartani politikai függetlenségemet, de tudomásul véve, hogy a mai társadalomban politikamentesen közéleti ember nem tevékenykedhet. Hasonló gondolkodású társaimmal megalapítottuk a Független Polgármesterek a Megyéért Egyesületet. Szándékunk olyan képviselet megvalósítása a megyei önkormányzatban, amely nem politikai pártok érdekeit, szemléletét artikulálja, hanem a települések valóságos gondjaira keresi a választ.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)