Tiszaeszlár

A tiszaeszláriak nem vissza, előre tekintenek. A jelenükkel és a jövőjükkel foglalkoznak. Zajlik is az élet mostanában Tiszaeszláron és a hozzátartozó két külterületi településen. Az önkormányzat arra törekszik, hogy csökkenjen a munkanélküliség, hogy gyarapodjon a település. A témáról, vagyis kisebb részt a múltról, nagyobb részt a jelenről és a jövőről beszélgettünk Juhász Imre polgármesterrel.

Szinte az egész világon megismerték ennek a településnek a nevét 1882-ben és ’83-ban. A világsajtóban ilyen címmel jelentek meg cikkek: A tiszaeszlári per, Vérvád a Tisza mentén. A koncepciós perhez a tiszaeszláriaknak nem sok közük volt, múltjuk tiszta, jelenük is. A per mögött a politika és egy nyíregyházi fiatal jogász karriervágya állt. A Magyarország című hetilap a századik évfordulón ezt írta: „Száz évvel ezelőtt, 1883. augusztus 2-án hirdetett ítéletet Őfelsége a király nevében a nyíregyházi királyi büntetőtörvényszék. 1882. április 1-jén Huri Andrásné tiszaeszlári háziasszony elküldte a boltba szolgálóját, Solymosi Esztert. A lány soha nem tért vissza… A lány megölésével a helyi zsidókat vádolták… Ófalu, Tófalu és Újfalu volt egykor Tiszaeszlár. (Okiratok tanúsága szerint Oszlár néven honfoglalás kori település.) A zsinagóga Tófaluban volt. 1888-ban a szabályozatlan Tisza romba döntötte Ófalut, mint kilenc évvel korábban Szegedet… A bíróság valamennyi vádlottat felmentette.” A község egyik polgára, Pásztor Lajos összeállítást készített a témával kapcsolatban. Idézet dr. Fazekas Árpád könyvéből: „Tiszaeszláron eltűnt, a Tiszába ölte magát Solymosi Eszter. Nyolcvan nap múlva Tiszadada közelében partra vetődött, tutajosok találták meg. (A megyénk történelmét is bemutató almanachban megörökítjük a jövőnek: egy tiszalöki diáklány a nyíregyházi tanárképzőn nemrég szakdolgozatot írt a tiszaeszlári perről, a zsidóüldözésről.)” Az említett árvíz a templomot is romba döntötte. Helyén, egy fákkal övezett dombocskán kereszt áll.

Ezerkilencszázkilencvenkilenc tavaszán ismét kilépett medréből a Tisza, nagy volt a belvíz, a polgármester a község egyik szülöttével, Virinyi Pállal csónakkal közelítette meg a keresztet. Eltervezték: 2000-ben pályázati pénz felhasználásával emlékhelyet alakítanak ki itt. A víznél, a folyónál említjük, hogy az önkormányzat központi támogatással szeretné rehabilitálni, felújítani a Tisza holtágát. A rehabilitáció után talán kialakulhatna itt a horgászturizmus.

A kétezer-nyolcszáz lakosú település napjainkban is szétszórtnak nevezhető. Bashalmon majdnem hatszáz ember él. A dombra épült tanya Pongrácz grófé volt. A grófi kastélyt ezerkilencszázkilencvennyolcban, az egykori gazdatiszt nagy lakását ezerkilencszázkilencvenkilencben eredeti állapotában felújították. Az utóbbi épületben tanyaházat alakítottak ki. Októbertől már a tanyaház egyik helyiségében rendel a község arab származású orvosa, a betegeknek nem kell bemenni a központba.

Az építkezések, az átalakítások és felújítások két éve volt az elmúlt két esztendő. Szeptemberre korszerű, mutatós általános iskolát kapott a község. Már üzembe helyezték a háromszáz adagos konyhát is. Nemcsak a tanárok és a diákok étkeztetését oldják meg itt, az öregek napközi otthonába is innen vihetik a főtt ételt. Jó, hogy a szociális munkások házhoz viszik a beteg öregeknek az ebédet. Az öregek otthonát felújították, vonzóbb, komfortosabb helyre mehettek a rászoruló idős emberek. Az egyik megüresedett épületet átalakították, felújították, ide, vagyis tágasabb helyre költözött a községi könyvtár. Tíz belvizes lakást állami támogatással felújítottak. Két, súlyosan megrongálódott lakást újként építettek fel, úgynevezett szocpolos támogatással és állami támogatással. Folyamatban van az orvosi rendelő bővítése. A bővített részben 2000-ben gyermekorvost akar munkába állítani az önkormányzat.

Lehangoló adatot is közölt a polgármester: a munkaképes lakosság harminckilenc százalékának nincs munkahelye. Mire ezek a sorok megjelennek, bizonyára már bejegyzik és megalakítják a közhasznú szervezetet, mely az önkormányzat mellett fog majd működni. Gazdasági, foglalkoztatási funkciója lesz a szervezetnek. A következő években szennyvízhálózatot és korszerű telefonhálózatot kap a település. A romák foglalkoztatására is intézkednek.

Juhász Imre tősgyökeres eszlári. A tiszalöki érettségi után a nyíregyházi tanárképzőn matematika-fizika szakos tanári diplomát kapott. Felesége is pedagógus. A szomszéd megyében, Szikszón kezdtek tanítani, a két fiuk ott született. 1983-ban hazajöttek tanítani, a kislányuk már itt jött a világra. 1998-ban felkérték őt, hogy induljon a helyhatósági választásokon. Indult, a lakosság őt választotta polgármesterré. Három éve tagja, majd elnöke lett a vadásztársaságnak. Az önkormányzat megvásárolt egy régi házat, ezt berendezik hagyományőrző háznak, jövőre avatják. Ez a ház jelképesen összeköti majd az elmúlt évezredet a következővel.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)