Tiszalök

Egyre inkább növekedhet Tiszalök térségi szerepe. Az utóbbi hónapokban megpezsdült itt az élet. A tervek, az elképzelések biztatóak. Kár, hogy a város keveset hallat magáról, a sajtó valahogy megfeledkezett erről a fontos településről. Kevesen és kevésszer propagálják, hogy Tiszalöknek gazdasági és turisztikai szempontból megyei és országos mércével mérve is komoly jelentősége van. A történelmi időket idéző vízi erőmű, a csodálatosan szép Tisza-parti üdülőövezet, az újraéledő üzemek figyelmet érdemelnek. Figyelmet és elismerést érdemel az új önkormányzat tevékenysége is. A polgármesteri tisztet a legutóbbi választások óta Drótos Vince tölti be. A polgármester sokoldalú, színes egyéniség. A megyei közgyűlés külkapcsolatokkal foglalkozó bizottságának alelnöke is.

A lexikon ezt írta: „Tiszalök a tiszalöki járás székhelye. Lakóinak száma 1960-ban hatezer-egyszázhúsz volt. Található itt vízi erőmű és duzzasztómű. Innen indul ki a Keleti-főcsatorna. Állami gazdaság és gimnázium is tartozik a településhez.

A vízi erőmű Magyarország legnagyobb vízi erőműve. A felső-tiszántúli vízgazdálkodási terv keretében létesítették. 1959 óta van teljes üzemben. Az erőmű három darab Kaplan-Ganz rendszerű turbinája összesen 11,5 MW teljesítőképességű. Az erőmű üzemelteti még a felsődobsai, gibárti, kesznyéteni és a kelet-magyarországi országrészen több törpe vízi erőművet.” (A lexikon szerkesztői elfelejtették odaírni, hogy szülőotthona is volt a településnek.)

A megyénk történelmét is megörökítő almanachban írjuk le, hogy az erőművet főleg politikai foglyok építették az ötvenes években. Többnyire törvénytelenül elítélt vagy el sem ítélt embereket hoztak ide hazánk minden részéről. A foglyok barakkokban, embertelen körülmények közt laktak, a tervutasítás szerint dolgozó vezetők a munkavédelmi szabályokat nem tartották meg. Halálos baleset és zendülés is volt a táborban. A fogolytábor emlékművét az új önkormányzat rendbe tette. Említést érdemel még, hogy Tiszalök közelében tanyázik a jégtörő flotta.

Az 1998. évi helyhatósági választások után elkészült egy kiadvány, amely megyénk valamennyi települését bemutatja. A kiadvány Tiszalökről szó szerint ezt írja: „Polgármester Drótos Vince (FKGP-Fidesz—MDF-KDNP), jegyző Kertész Gáborné. Várossá 1992-ben nyilvánították az ötvenkilenc négyzetkilométer területű települést. Lakónépessége 1999 elején 6192 fő volt, az egy évvel korábbinál valamelyest több. A természetes népmozgalmi folyamatok mérlege pozitív, hiszen az élve születések gyakorisága a többi városhoz képest magas, míg a halálozásoké ahhoz hasonló. Az oda- és elvándorlások egyenlege is nyereséget mutatott. Népsűrűsége alacsony, alig több a megyei átlagnál, a városaira jellemzőnek pedig a felét sem érte el. Figyelemre méltó intenzitású lakásépítés jellemezte 1997-ben a várost. Nyolcvanegy új lakás épült és harminckilenc szűnt meg, a lakásállomány az év elejére kétezer-kétszáznyolcvanra bővült. A vezetékesgáz-hálózatra negyvenhárom, a közüzemi vízhálózatra nyolcvanhat, a szennyvízcsatorna-hálózatra pedig tizennégy százalékukat kapcsolták rá. A vízvezeték-hálózat hatvannyolc kilométeren, a csatornahálózat viszont csak hét kilométeren épült ki. Távbeszélő-fővonalainak száma kilencszázhatvanhat. A háziorvosi, illetve a házi gyermekorvosi szolgálatot négy orvos látja el. Az önkormányzat kétszázharmincöt óvodai férőhelyet és huszonhat általános iskolai osztálytermet tart fent. Általános iskolai tanulóinak száma 1997-ben hatszáztíz. Az érdeklődőket negyvenháromezer könyvtári dokumentáció segíti. A középiskolai oktatást nyolc osztályterem szolgálta. A lakosság áruellátását hetvennégy kiskereskedelmi üzlet segíti, és huszonhárom vendéglátóhelyet is üzemeltetnek a városban. Az 1998 elején regisztrált kétszáznegyvenöt működő vállalkozásból kétszázkét egyéni vállalkozás.”

1999. szeptember elején a polgármester az újságírónak arról számolt be, hogy a gazdajegyzők körzeti központját itt alakították ki, az intézmények fűtését majdnem húszmillió forintos költséggel korszerűsítették, a régi bölcsőde helyén varroda kezdte meg működését, a hogy október elején közhasznú társaságot hoz létre a város. A költségvetési üzemet eladják, autóápolási cikkeket gyártanak majd itt. A faipari kft.-ben még idén ötven embernek teremtenek munkahelyet. A református egyház tulajdonában lévő egyik épületet átmeneti szállássá alakítják ki. Az új telepre vízhálózatot vezetnek be. Jövőre újraindítják a húsüzemet. Hamarosan könyvet jelentetnek meg Tiszalökről.

Drótos Vince európai műveltségű, gazdag élettapasztalattal rendelkező ember. A Görög Katolikus Teológián szerzett diplomát, majd elvégezte a Református Akadémiát. Gyakorló református lelkész. Egy ideig NB II-es futballista volt. Négy évig vállalkozóként dolgozott. A felesége vegyész. Öt szép gyermekük van: Felícia, Dávid, Dániel, Benjámin és Debóra. A polgármester a hivatalában és otthon is áldásos tevékenységet végez.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)