Tiszalök

Véletlenszerűen került a fehér köpenyes gyógyszerészvilágba Balogh Margit. Ám a fiatal lányt magával ragadta a patikaszerek semmivel sem pótolható illata, izgalmasnak tartotta a pályát, és naponta megvolt az a jó érzése, hogy segíthet az embereknek. Aki belekóstolt ebbe, soha nem tud leszokni róla.

Balogh Margit Tiszalökön született 1950. március 14-én tősgyökeres tiszalöki családban. Felmenő rokonai generációk óta ezen a földön keresték a megmaradás és a fejlődés lehetőségét. Úgy döntött, ő is itt marad és ősei szűkebb hazájában teremti meg magának az otthont. Ma már tudja, jól döntött, és ha voltak is valamikor gondolatai egy jobban fizető világról, ma már a realitások talaján állva itt szolgálja a szűkebb és tágabb közösség érdekeit. Sápi Margit nyugdíjas háztartásbeli anyuka és néhai Balogh Gábor termelőszövetkezeti bérelszámoló családjában a munka szeretetét és a mások megbecsülését tanulta meg már néhány éves korában. Ilona húga bérelszámoló a termelőszövetkezetben, szinte apjától vette át a beosztást.

Tiszalökön érettségizett 1968-ban, majd kémiatanára ajánlására a helyi gyógyszertárban vállalt pénztárosi állást, s a két év arra volt jó, hogy belekóstoljon a gyógyszerészvilágba. Elkezdte az asszisztensképzőt, de hamarosan rájött, hogy számára fontosabb feladatok is vállalhatók. Gondolt egy merészet és jelentkezett a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Karára. Sikerrel felvételizett, és 1975-ben vette át oklevelét. Visszajött szülővárosa patikájába és igyekezett megcáfolni a közkeletű hiedelmet, miszerint senki nem lehet próféta a saját hazájában. 1980-tól ő vezeti a gyógyszertárat és érdekességként említi, hogy a kamara jelenlegi elnöknője, Szajkóné Marika az ő beosztottja volt néhány évig.

Ha már az érdekességeknél tartunk, bizonyára kevés olyan gyógyszerésze van a megyének, aki 23(!) éven át minden karácsonykor ügyelt. Ünnepnap, hétvégén, szilveszterkor és a szeretet ünnepén egyaránt számíthattak rá a betegek, tudták, hogy a kedves, mosolygós arc megjelenik a csengetésre a kis ablakban és a gyógyszer mellé jó tanácsot is kapnak ajándékba. Különösen az idősebbek respektálják a jó szándékot, és nagyra értékelik a gyógyszerésznő segítő szándékát. Sokszor elgondolkodott Balogh Margitka azon, mennyire kötődik korosztályhoz a megbecsülés. Az a tapasztalata, hogy az idősebbek szívesebben kérnek, és jó néven veszik a felvilágosítást. Ők még nagyon is tisztelik a gyógyszerészt. Bizonyára akad kivétel, de az ifjabbaktól már nem jön vissza ez a tisztelet.

Kezdetben 1000 körüli számban tartottak gyári készítményeket, ma ez a mennyiség mintegy 6 ezerre tehető. Kézzel és helyben is készítettek úgynevezett magisztrális szereket, mára azonban lecsökkent ezeknek az aránya. Inkább a gyári készítményeket írja fel az orvos. Az is érdekes megfigyelés, hogy az egyik orvos azt is megnézi, mennyibe kerül a betegnek kiváltani a gyógyszert és inkább a hasonló hatóanyagú, de olcsóbb készítményt javasolja, míg a másik doktor nem foglalkozik anyagi kérdésekkel. A nagykereskedelmi cégek a szó szoros értelmében elkényeztetik a gyógyszertárakat, mert 6–24 órán belül kiszállítják a megrendelt árut. Valóban kínálati pozíciót élvezhetnek, hisz egy kisváros gyógyszertárában is minden beszerezhető, akárcsak a megyeszékhely nagy forgalmú patikáiban.

A gyógyszerek mellett a gyógynövények és az alternatív terápia készítményei is megtalálhatók. Mivel ezekre, például a homeopátiás szerekre nem nyújt támogatást a társadalombiztosítás, a magas árak elriasztják a vevőket. Aki viszont hisz bennük, és megtapasztalta ezek hasznosságát, még a megfázást is a természetgyógyászat jegyében, házilagosan kezelik. Egyre tájékozottabbak ugyanis a betegek, hisz a reklámok és az egészségügyi felvilágosítás elvégzik a maguk feladatát: az emberek jó része tudja, hogy mit keres a gyógyszertárban, ismeri valamilyen szinten ezeknek a hatását és szeretnének korszerű készítmények segítségével meggyógyulni. Az egy másik lapra tartozik, hogy mi mennyibe kerül, hisz a korábban tapasztalt nyomott árak után ma piaci árakat kell megfizetniük a betegeknek. Ritkán ugyan, de erre nem képes mindenki.

A Balogh Margitka által vezetett Szarvas Gyógyszertár bútorzata egy csodálatos album lapjain is megelevenedik. Sajnos, az egykori Gyógyszertári Központban elhelyezett patikabútor holléte kérdéses, és csak annak köszönhető, hogy az igaziról fogalmuk lehet a betegeknek, hogy egy ügyes kezű asztalossal elkészíttették az eredeti bútor utánzatát. Tény, hogy a bútorzat hamisítatlan patikahangulatot áraszt.

Margitka szabadidejében a kertjét műveli, virágokat ápol. A természet csendje, méltóságteljes pompája felüdíti. Az évszakok változásai, az élet örök körforgása filozofikus gondolatokat kelt benne, és az örök igazságot, a világ gyönyörűségét itt, ebben a patikában és szűkebb környezetében találta meg. Boldog, elégedett ember.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)