Tiszalök

Több mint elgondolkodtató, hogy ugyanazokból a feltételekből az egyik vezető a hiányosságokra hivatkozva jóval kevesebbet tud kihozni, mint az az ember, aki nem azt nézi, mit hogy nem lehet, hanem azt, mit hogy lehet megcsinálni. Mindig lenyűgöző azt látni, hogy a feltételek nem objektívek, hanem azokat is erőteljesen befolyásolhatja az emberi akarat. Ez utóbbi csoportba tartozik Cserés Sándorné, született Nagy Margit, a tiszalöki Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója.

A Tisza-parti kisvárosban látta meg a napvilágot, 1949. november 6-án. Édesanyja, Szemán Margit, a háztartást vezette. Sajnos, 18 évesen veszítette el az édesanyját a fiatal lány, s ez a tény alaposan megváltoztatta az akkor még orvosi pályáról szőtt álmokat. Édesapja a tiszavasvári gépállomáson dolgozott, mint gépjavító. Naponta átbiciklizett a közeli városba a munkahelyére. Talán ennek köszönhető, hogy ma, hetvenhét évesen is jó egészségnek örvend. A férj, Cserés Sándor gépész, korábban vezető tisztséget töltött be a közéletben. Ma az új idők divatja szerint vállalkozó. Nem kényszerből, hanem nagyon sikeresen foglalkozik a szakmájához igazodó kereskedelmi tevékenységgel. Két fiuk született, Csaba informatikát tanít a tiszavasvári szakközépiskolában. Ő már családot alapított, neje, Benicsák Judit, vámtiszt a nyíregyházi vámudvarban. 2001 májusára várják első gyermeküket. A kisebbik fiuk, Tamás, vállalkozó az édesapja mellett.

Margó ezerkilencszázhatvannyolcban érettségizett a tiszalöki gimnáziumban. Nagy szeretettel emlékszik a gimnáziumalapító Szakács Feri bácsira, aki erkölcsileg, szakmailag példát adott az ifjú lánynak egy tisztességes, becsületes élet elindításához. Az ő hatása is benne van, hogy a tanítóképzőbe jelentkezett, és pedagógusként képzelte el az életét. Ezerkilencszázhetvenegyben átvette a diplomáját, és az év augusztus 15-étől ebben az iskolában, kereken harminc esztendeje neveli, oktatja a tanulóifjúságot. 1982-től 1989-ig igazgatóhelyettes, majd a sikeres pályázat után 1989-től Cserésné tölti be az igazgatói tisztséget. 1992-ben pedig felvették Kossuth Lajos nevét, nála méltóbb névadót nem találtak.

A negyvenöt pedagógusból álló tantestület egyre fiatalodik. Belső átszervezéssel, pedagógiai szakmai programok bevezetésével Cserésné elérte, hogy egyetlen kartársát sem kellett elküldenie a fenyegető létszámleépítések idején. Az egyik legjobb lépésnek azt tartja – így utólag visszanézve –, hogy ezerkilencszázkilencvenkettőben az iskola megszerezte az önálló gazdálkodási jogot. Igaz, ez nagyobb felelősséget ró az intézményvezetésre, de nagyobb lehetőséget is rejt magában. A technikai és adminisztratív feladatokat huszonnégyen látják el. A tanulók száma hatszáznegyvenöt, ezzel már nagy iskolának számítanak. A gyerekek közül ötvennégyen enyhén értelmi fogyatékosok. Mintegy harminc százalékuk cigány. Ózd környékéről szinte folyamatosan települnek be családok a rokonokhoz.

A tanulók közt megtalálhatók a kiváló képességűek és a gyengébb teljesítményt elérők egyaránt. Ahhoz, hogy mindenkiből a maximumot hozza ki a pedagógus, csoportbontásban tanítják az anyanyelvet és a matematikát, már negyedik osztálytól. Ugyancsak emelt szintű oktatást szerveztek ebből a két tantárgyból. Újdonságnak számít, hogy az első, második, harmadik osztályban ugyanaz a tanítónő viszi az osztályt, ám negyedikben már szaktanárok foglalkoznak velük. Lényegében eltüntették az alsó és felső tagozatot elválasztó „demarkációs” vonalat. Ezt a szaktanári rendszert és az alsóbb osztályokban az iskolaotthonos oktatást ötödik éve alkalmazzák Cserésné terve alapján, amint eddig bebizonyosodott, nagy sikerrel.

Ugyancsak újdonságnak számít az igazgatónő ötlete alapján megalakított pedagógiai tanács létrehozása. Ennek tagja az iskolavezetés, az igazgató mellett a két helyettes, Csáki Józsefné, Kicsák Béla és a gazdasági vezető, Koszta Mihályné, az öt szakmai munkaközösség vezetője, valamint az érdekképviseletek, mint a közalkalmazotti tanács, a szakszervezetek, a diákönkormányzat vezetői, a gyermekvédelmi felelős. Ez a tizenöt fős vezetői testület a ’92-es megalakítás óta fényesen igazolta, hatékony vezetés csak a szakterületek irányítóinak bevonásával lehetséges. Emellett természetesen működik az iskolaszék, amelyben a városi önkormányzat és a szülők képviselői elmondhatják az iskolát érintő javaslataikat. Az igazgatónőt második ciklusban is megválasztották a helybeliek a városi önkormányzat tagjává.

Az intézmény profilját meghatározza az informatika. Az internetes szaktanteremben 16 gépen gyakorolhatnak a tanulók. Csoportbontásban oldják meg ezt a tanítási órát és a technikát. Jól működő énekkar, citerazenekar, kézműves, angol, egészségvédelmi szakkör működik. Itt valamennyi szakkört ingyen vehetik igénybe az érdeklődők.

Az igazgatónő – aki imád tanítani, ízig-vérig pedagógusnak vallja magát – szabadidejében a családdal, a háztartással, a már kirepült gyermekeivel foglalkozik. Ha teheti, olvas és kirándul a vadregényes Tisza-partra.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)