Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Cserés Sándorné
Iskolaigazgató,
Tiszalök
Több mint elgondolkodtató, hogy ugyanazokból a feltételekből az egyik vezető a hiányosságokra hivatkozva jóval kevesebbet tud kihozni, mint az az ember, aki nem azt nézi, mit hogy nem lehet, hanem azt, mit hogy lehet megcsinálni. Mindig lenyűgöző azt látni, hogy a feltételek nem objektívek, hanem azokat is erőteljesen befolyásolhatja az emberi akarat. Ez utóbbi csoportba tartozik Cserés Sándorné, született Nagy Margit, a tiszalöki Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója.
A Tisza-parti kisvárosban látta meg a napvilágot, 1949. november 6-án. Édesanyja, Szemán Margit, a háztartást vezette. Sajnos, 18 évesen veszítette el az édesanyját a fiatal lány, s ez a tény alaposan megváltoztatta az akkor még orvosi pályáról szőtt álmokat. Édesapja a tiszavasvári gépállomáson dolgozott, mint gépjavító. Naponta átbiciklizett a közeli városba a munkahelyére. Talán ennek köszönhető, hogy ma, hetvenhét évesen is jó egészségnek örvend. A férj, Cserés Sándor gépész, korábban vezető tisztséget töltött be a közéletben. Ma az új idők divatja szerint vállalkozó. Nem kényszerből, hanem nagyon sikeresen foglalkozik a szakmájához igazodó kereskedelmi tevékenységgel. Két fiuk született, Csaba informatikát tanít a tiszavasvári szakközépiskolában. Ő már családot alapított, neje, Benicsák Judit, vámtiszt a nyíregyházi vámudvarban. 2001 májusára várják első gyermeküket. A kisebbik fiuk, Tamás, vállalkozó az édesapja mellett.
Margó ezerkilencszázhatvannyolcban érettségizett a tiszalöki gimnáziumban. Nagy szeretettel emlékszik a gimnáziumalapító Szakács Feri bácsira, aki erkölcsileg, szakmailag példát adott az ifjú lánynak egy tisztességes, becsületes élet elindításához. Az ő hatása is benne van, hogy a tanítóképzőbe jelentkezett, és pedagógusként képzelte el az életét. Ezerkilencszázhetvenegyben átvette a diplomáját, és az év augusztus 15-étől ebben az iskolában, kereken harminc esztendeje neveli, oktatja a tanulóifjúságot. 1982-től 1989-ig igazgatóhelyettes, majd a sikeres pályázat után 1989-től Cserésné tölti be az igazgatói tisztséget. 1992-ben pedig felvették Kossuth Lajos nevét, nála méltóbb névadót nem találtak.
A negyvenöt pedagógusból álló tantestület egyre fiatalodik. Belső átszervezéssel, pedagógiai szakmai programok bevezetésével Cserésné elérte, hogy egyetlen kartársát sem kellett elküldenie a fenyegető létszámleépítések idején. Az egyik legjobb lépésnek azt tartja – így utólag visszanézve –, hogy ezerkilencszázkilencvenkettőben az iskola megszerezte az önálló gazdálkodási jogot. Igaz, ez nagyobb felelősséget ró az intézményvezetésre, de nagyobb lehetőséget is rejt magában. A technikai és adminisztratív feladatokat huszonnégyen látják el. A tanulók száma hatszáznegyvenöt, ezzel már nagy iskolának számítanak. A gyerekek közül ötvennégyen enyhén értelmi fogyatékosok. Mintegy harminc százalékuk cigány. Ózd környékéről szinte folyamatosan települnek be családok a rokonokhoz.
A tanulók közt megtalálhatók a kiváló képességűek és a gyengébb teljesítményt elérők egyaránt. Ahhoz, hogy mindenkiből a maximumot hozza ki a pedagógus, csoportbontásban tanítják az anyanyelvet és a matematikát, már negyedik osztálytól. Ugyancsak emelt szintű oktatást szerveztek ebből a két tantárgyból. Újdonságnak számít, hogy az első, második, harmadik osztályban ugyanaz a tanítónő viszi az osztályt, ám negyedikben már szaktanárok foglalkoznak velük. Lényegében eltüntették az alsó és felső tagozatot elválasztó „demarkációs” vonalat. Ezt a szaktanári rendszert és az alsóbb osztályokban az iskolaotthonos oktatást ötödik éve alkalmazzák Cserésné terve alapján, amint eddig bebizonyosodott, nagy sikerrel.
Ugyancsak újdonságnak számít az igazgatónő ötlete alapján megalakított pedagógiai tanács létrehozása. Ennek tagja az iskolavezetés, az igazgató mellett a két helyettes, Csáki Józsefné, Kicsák Béla és a gazdasági vezető, Koszta Mihályné, az öt szakmai munkaközösség vezetője, valamint az érdekképviseletek, mint a közalkalmazotti tanács, a szakszervezetek, a diákönkormányzat vezetői, a gyermekvédelmi felelős. Ez a tizenöt fős vezetői testület a ’92-es megalakítás óta fényesen igazolta, hatékony vezetés csak a szakterületek irányítóinak bevonásával lehetséges. Emellett természetesen működik az iskolaszék, amelyben a városi önkormányzat és a szülők képviselői elmondhatják az iskolát érintő javaslataikat. Az igazgatónőt második ciklusban is megválasztották a helybeliek a városi önkormányzat tagjává.
Az intézmény profilját meghatározza az informatika. Az internetes szaktanteremben 16 gépen gyakorolhatnak a tanulók. Csoportbontásban oldják meg ezt a tanítási órát és a technikát. Jól működő énekkar, citerazenekar, kézműves, angol, egészségvédelmi szakkör működik. Itt valamennyi szakkört ingyen vehetik igénybe az érdeklődők.
Az igazgatónő – aki imád tanítani, ízig-vérig pedagógusnak vallja magát – szabadidejében a családdal, a háztartással, a már kirepült gyermekeivel foglalkozik. Ha teheti, olvas és kirándul a vadregényes Tisza-partra.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Hasonló
Dr. Zsonda László
Kicsák Béla
Gönde Lajos
Dr. Dankó Péter
Dr. Krámor Katalin
Tománné Király Katalin
Cserés Sándorné
Budainé Potor Julianna
Balogh Margit
Baranyai Sándor
Záhonyiné Máté Zsuzsa
Gyúróné Cserés Ágnes
Ifjú Benkő Zoltán
Szanyiszló Erzsébet
Vajda Lászlóné Csikai Ilona
Drótos Vince
Munkácsiné Vincze Edit
Dr. Krámor Katalin
Fónyad Lajosné
Dr. Krámor Katalin
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése