Takács Mihály

Iskolaigazgató,

Tiszavasvári

szszb_07-166_takacs_mihaly.jpgTúlzás nélkül lehet állítani, hogy Takács Mihály nélkül ma nem lenne minőségi férfi kézilabda Tiszavasváriban. Több éven keresztül aktív játékos volt, majd edzőként tevékenykedett, és az ő szakmai munkájának eredményeként először küzdötte fel magát a csapat az NB I B-be. Iskolaigazgatóként sem szakadt el a sportágtól. A Kabay János Általános Iskolában komoly utánpótlás-nevelés folyik az irányításával, és már eddig is számos tehetség került ki a keze alól.

Büdszentmihályon született 1944. szeptember 29-én. Édesapja Takács József, édesanyja Palincza Jolán földműves volt. Halálukig a település becsületes polgáraiként dolgoztak. Felesége Halász Éva pedagógus. Házasságukból egy gyerek született, aki jelenleg főiskolai hallgató.

Az általános iskolát a helyi Vasvári Pál Általános Iskolában végezte el. A középiskolába a tiszalöki gimnáziumba járt és ott érettségizett 1963-ban. Már ekkor erősen vonzódott a pedagógus pálya iránt. Így az érettségit követően 1963. szeptember elsejétől képesítés nélkül kezdett el tanítani a helyi Kabay János Ének-zene Tagozatos Általános Iskolában. Közben az egri Tanárképző Főiskolán biológia-testnevelés szakos tanári diplomát szerzett. Amint elkezdett tanítani, a munka mellett hét éven keresztül, 1970-ig a tanulóifjúság mozgalmi munkáját irányította. Már ekkor tevékenyen bekapcsolódott a település sportmunkájába is. A labdajátékok közül a kézilabda szerelmese lett és hét éven keresztül aktív kézilabdás volt a helyi csapatban, de párhuzamosan hatékonyan foglalkozott az utánpótlás-neveléssel is. Az e téren végzett munkájának meg is lett az eredménye, hiszen 1966-ban az Úttörő Olimpia országos döntőjén első helyezést ért el csapatával. Később ebből a tehetséges társaságból került ki a város felnőtt kézilabdacsapata. Továbbra sem szakadt el tanítványaitól, követte őket és 1970-től tíz éven keresztül másodállásban edzősködött a Lombik SE kézilabdacsapatánál. Az irányítása alatt a csapat 1973-ban megnyerte a megyei bajnokságot és feljutott az NB II-be. Edzői pályafutása csúcsát jelentette, amikor a tehetséges játékosokból álló gárda ’75-ben megnyerte az NB II-es bajnokságot is és feljutott az NB I B-be. Ez a teljesítmény a város sporttörténetében is egyedinek számított. Az ekkor letett alapoknak köszönhetően 1997-ben a csapat bekerült a nemzeti bajnokság élvonalába, majd egy szezon után búcsúzni kényszerültek. A férfi kézilabda ma is meghatározó sportág Tiszavasváriban. Lelkes szurkolótábor veszi körül őket és az ICN Alkaloida támogatásával ismét az élvonal felé kacsingatnak.

A szakmai tudását reprezentálja, hogy 1978. február elsejétől a tanári és edzői munkája mellett testnevelési szakfelügyelő lett és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye általános iskoláinak megyei sportversenyeit szervezte és irányította. Legnagyobb sikert 1981  a nyári Úttörő Olimpia országos döntőjének a megrendezése jelentette számára. Az országos finálénak Nyíregyháza adott otthont, aminek ő volt a szervezőbizottsági elnöke. Újabb fordulópontot és szakmai előrelépést jelentett számára 1985. október elseje, amikor kinevezték a Tiszavasvári Városi Jogú Nagyközségi Tanács Művelődési-Egészségügyi-Ifjúsági és Sportosztály vezetőjének. Ebben a beosztásban öt éven keresztül dolgozott eredményesen. A munkája során egy szervezett, és az új iránt fogadókész oktatást sikerült teremteni a városban. Kezdeményezése és szervezése alatt alakult újjá a városi pedagógus kórus, a mai vegyes kar. Újraindította a Tiszaparti Dalostalálkozót és sokat tett a kezdeti külföldi kapcsolatok kialakításáért. Kezdeményezője és aktív résztvevője volt a Városi Ifjúsági Tábor építésének. Elindítója és rendezője volt a „Szentmihályi vásár” kulturális és vásári programjának. Javaslatára és kezdeményezésére vált 1990. január 1-jén önállóvá a mai Hankó László Városi Zeneiskola. Életének és munkásságának következő fontos állomása jött el 1990-ben, amikor sikeresen megpályázta a nyugdíjazás miatt megüresedett igazgatói állást a Kabay János Ének-zenei Általános Iskolában. A tantestület 98 százalékos titkos szavazati eredménnyel fogadta visszatérését a volt iskolájához. 1995-ben újabb öt évre kapott megbízást. Célja volt egy sajátos arculatú, versenyképes, tehetséggondozó és képességfejlesztő-alternatív programokkal rendelkező-iskolatípus megteremtése.

Ott található a neve az országos szakértői névjegyzékben mint tanügyi irányítás- és testnevelés-sport szakértő. Mindemellett a megyei Spori-sport Közalapítvány kuratóriumának elnöke és a városi kulturális és oktatási bizottság külső szakértője.

A közel tízévi vezetői munkáját így summázta: − Mára már a térség bázisiskolája lett a Kabay. Az oktató-nevelő munka olyan új programokkal gazdagodott a tantestület alkotó, innovatív munkája során, ami országos szinten ismert. Ilyenek például: az értékközvetítő és képességfejlesztő program indítása, a tehetséggondozás és képességfejlesztés sajátos formájának kialakítása, a szaktáborrendszer megteremtése, valamint a régiót behálózó levelezős rendszerű „Kabay János Emlékverseny” és a kétévenkénti kórusfesztivál megrendezése.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése