Tiszavasvári

Ha egyszer igazából nekidurálná magát, akkor egy terjedelmes családfát tudna összeállítani Leövey Péter, a Tiszavasvári Takarékszövetkezet elnök-igazgatója. Az ágas-bogas családfára, amely minden bizonnyal egy terjedelmes falat foglalna el, akár még az 1200-as évekből, a tatárjárás idejéből származó ős is ráférne. Mindenesetre a több száz éves magyar név helyes leírására kínosan ügyel gazdája, aki könnyed mosollyal figyelmeztet bárkit, ezt a nevet csak így lehet leírni. Az ősi nevet fia viszi tovább, aki a Krúdy-gimnázium 0. évfolyamos tanulója.

Az évezred zárásakor 39 éves bankszakember nevetve meséli, hogy eddigi pályafutása során volt már hentes, árforgalmi csoportvezető, főrevizor, gazdasági igazgató, majd takarékszövetkezeti elnök. A kakukktojás a felsorolásban természetesen a hentesmesterség, amit egy évig művelt Leövey Péter. Nem nevezhetnénk kényszerpályának, sokkal inkább azért választotta ezt a mesterséget, mert az érettségit követően előszörre nem vették fel a főiskolára. A Zrínyi gimnáziumban angol tagozaton tett ugyanis sikeres érettségit, majd jelentkezett a kereskedelmi és vendéglátó-ipari főiskolára. A sikertelen felvételi után azt tervezte, hogy egy év múlva újra megpróbálja, de addig valamilyen munka után nézett. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál mint hentes vállalt munkát, csontozta a félsertéseket, szeletelte a karajt, s emellett tanult is. Három hónap alatt megszerezte a hentes szakmunkás bizonyítványt. Bár egy év múlva, mikor felvették a főiskolára, már nem tért vissza a bárd mellé, a családban a kolbásztöltést nem bízza másra.

Szolnokon akkor startolt a kereskedelmi és vendéglátó-ipari főiskola, ahonnan 3 év után kereskedelmi üzemgazdászi diplomával tért vissza Nyíregyházára. Újra csak az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat állásajánlatát fogadta el, de akkor már a központban ténykedett mint áruforgalmi csoportvezető. 1984-ben levelezősként beiratkozott a budapesti közgazdaságtudományi egyetem kereskedelmi szakára. Három évig szorgosan utazott Budapestre a vizsgákra, amelyek eredményeként 1987-ben egyetemi diplomát vehetett át. Akkor már az APEH megyei igazgatóságán a kereskedelmi osztályon főrevizorként dolgozott. Nagyon jó csapat alakult ki, mondta, kollégái között volt például Morgós, Bede és Tóth. A feladatuk a kereskedelmi vállalatok, takarékszövetkezetek ellenőrzése volt, amelyek között igazi nagy cégek, mint például a Zöldért, vagy a Kelet sorakozott fel. Mind a négyüknek Trabantja volt, a derék kétüteművel indultak megyei körútra. Ha manapság összeülnek négyen, számos emléket, sztorit tudnak feleleveníteni a nyolcvanas évek végéből. Erre hetente nyílik alkalmuk, hiszen az egykori kollégák barátokkal, ismerősökkel kiegészülve hetente egy alkalommal járnak focizni. A testedzés ezzel nem merül ki nála, hiszen kedveli a sízést, a vízi sportokat és belekóstolt az extrém sportokba is, mint például a raftingba. Az utóbbihoz barátaival nem is olyan messzire kell menni, hiszen minderre Szlovákiában nyílik lehetőség.

Négy évig dolgozott az APEH-nél, ahol megszerezte az adó-tanácsadói végzettséget, majd 1990-ben az év elején, 1–2 hónapos eltéréssel, a kollégákkal együtt váltott. Ő harmadszor is az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot választotta, a hentesi, majd az áruforgalmi csoportvezetői beosztás után feljebb lépett, s gazdasági igazgató lett. A kilencvenes évek elején beindult a privatizáció, s a megye legnagyobb élelmiszerkereskedelmi cége sorra hirdette meg kisebb boltjait, amelyek magánkézbe kerültek. Szűkült az élettér, zsugorodott a vállalat, ezért ’94-ben megpályázta a Tiszavasvári Takarékszövetkezet elnöki posztját, amit elnyert. Az elnök, aki időközben banki tanácsadói végzettséget is szerzett, veszteséges céget vett át, de az elmúlt öt év sikeres üzletpolitikájának köszönhetően az 1998-as évet már 38 milliós nyereséggel zárta a szövetkezet. Négy településen kb. 20 ezer lakos részére, a megyeszékhelyen a nyíregyházi kirendeltségen további 20 ezer ügyfélnek nyújtanak pénzügyi szolgáltatást. A takarékszövetkezet 1994 óta évről évre dinamikusan fejlődött, piaci részesedése nőtt. Az elnök az 1998-as év értékelésénél kifejtette, külön ki kell emelni a hitelaktivitás fejlődését, valamint a saját tőke alakulását. A hitel-betét aránya eléri a 42 százalékot, amely garantálja a takarékszövetkezet további fejlődését. A hitelállományban nagy részt tesz ki a támogatott mezőgazdasági hitelezés, a konzorciós hitelek, a különböző konstrukciójú vállalkozói hitelek, a záloghitelezés, valamint a hagyományos fogyasztási hitelek. A biztonságos és szabályozott hitelezést igazolja, hogy céltartalékot nem kellett az 1998-as éve után képeznie a tiszavasvári takarékszövetkezetnek. A bizalmat jelzi az is, hogy 2400 lakossági és 1300 vállalkozói számlát vezet a takarékszövetkezet. A betétállomány évről évre növekszik, elsősorban a lakosság körében népszerű Matrac, Takarékszelvény és Kamatjegy konstrukcióknak köszönhetően, de jelentős a kereslet a hagyományos könyves betét iránt is.

A takarékszövetkezet 1999-ben folytatta a jól bevált, sajátos, a cégre jellemző arculatú üzletpolitikáját.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)