Tiszavasvári

Három megyéhez kötődik az élete a jegyző asszonynak. Mezőkövesden született, Hajdúnánáson él a családjával, és évekkel ezelőtt Tiszavasvári jegyzőjévé nevezték ki. Van összehasonlítási alapja több megye és régió fejlesztési elképzeléseiről. Szülei ma már nyugdíjasok, édesanyja Orosz Ilona, óvodai dajkaként vonult nyugállományba. Édesapja, Csirke Mihály, egy budapesti termelőszövetkezetben dolgozott, ma már ő is nyugdíjas. Férje, Magi József, gépészmérnökként végzett, a beosztása szerkesztő mérnök. Házasságukból három gyermek született: József 14, Bence 10, Erzsébet 8 éves.

Mezőkövesden a ma Szent László néven ismert gimnáziumban – akkor I. László nevét viselte az alma mater – tette le az érettségit, majd a Miskolci Egyetemen szerzett jogi diplomát. Hazament szűkebb szülőhazájába, Hajdúnánásra, a termelőszövetkezetbe jogászgyakornoknak. Amikor 1990-ben Magyarországon megalakultak az önkormányzatok, Görbeháza első jegyzője lett Maginé. Öt éven át töltötte be ott azt a beosztást.

1996. január elseje óta a Tiszavasvári Polgármesteri Hivatal aljegyzője, majd 2000-től kinevezték jegyzőnek. Mint a hivatal vezetője ma 64 dolgozó munkáját irányítja.

Noha a jegyző a polgármesteri hivatal vezetőjeként felelős a hivatal és a testület adminisztratív és gazdasági tevékenységéért, azért nagyon sokat tehet ebből a székből is a városfejlesztésért. A közel 14 ezer lakosú város most egy érdekes problémával készül szembenézni: a korábbi településrész, Szorgalmatos lakossága úgy döntött, hogy önálló önkormányzatot alakít, így jogilag és anyagilag is szétválik Tiszavasváritól. Az anyagiak megosztása jelent gondot, hisz a jegyzőnő megfogalmazása szerint akár néhány intézmény működése is veszélybe kerülhet. Mindenesetre keresik az optimális megoldást.

Nagy ívű terveket fogalmaz meg a tiszavasvári képviselő-testület. Szinte egyedülálló lehetőségük van az országban: gyógyvízzel rendelkeznek, de a strandfejlesztés egyelőre várat magára. Az elsősorban mozgásszervi és nőgyógyászati problémák kezelésére alkalmas gyógyvíz vendégek ezreit vonzhatná a városba. Azért a feltételes mód, mert a gyógyfürdőkomplexum megépítése sürgető piaci feladat. Természetesen ez olyan sok pénzt felemésztő beruházás lenne, amelyet csak többféle pályázattal és jelentős saját erő igénybevételével hozhat tető alá az önkormányzat. Viszont a szándék komoly, mert 2002 őszén már letették a gyógyszálló alapkövét. A beruházáshoz szükséges pénz, a kivitelezők, az alvállalkozók egyeztetése folyamatban van. Annak viszont örülnek a polgármesteri hivatalban, hogy már elkészültek a tervek a gyógyászati részlegre. Mintegy 800 millió forintos beruházás eredményeként nemcsak ez a részleg, hanem egy fedett medence is épülhet. Ezzel régi vágya teljesül a tiszavasváriaknak, és nem kell a 16 kilométerre fekvő Hajdúnánásra átmenni az úszás kedvéért.

A másik legnagyobb fejlesztési program a szennyvízberuházás befejezése. Eddig többször nyújtottak be pályázatot, de forráshiány miatt elutasították a tiszavasváriak kérését. A jegyző asszony szerint az európai uniós csatlakozáshoz közeledve valószínűleg sikerrel vehetik a pályázati akadályt. Szorgalmatossal együtt – jelenlegi árakon számolva – meghaladja a kétmilliárd forintot a beruházás. Eddig Tiszavasváriban ugyanis mindössze 30 százalékos a csatornázottság aránya. Kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget szerveznének a lakosságnak, hogy az önerő, akár társulati hitel igénybevétele is gyorsítsa a mély fekvésű, belvizes terület csatornázását. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a mintegy 100 kilométernyi belterületi útnak is csupán 44 százalékát fedi szilárd burkolat, éppen ezért a szennyvízhálózat bővítése után kerítenek sort az aszfaltozásra. El akarják kerülni azt a helytelen gyakorlatot, hogy a leaszfaltozott utat hamarosan felbontják egy újabb közmű kedvéért.

Másik kardinális kérdés a lakásállományhoz kapcsolódik. Az önkormányzat tulajdonában kevés bérlakás van. Mint arról Maginé dr. Csirke Erzsébet beszél: nagy igény mutatkozik az önkormányzati bérlakásokra. Jelenleg több mint 70 igénylőt tartanak számon. A településen változatlanul a családi ház építése a legvonzóbb a fészekrakóknak. Örömmel tapasztalják a városrehabilitációra utaló jeleket, hisz sok régi házat újítanak fel a mai modern igényeknek megfelelően.

Igen nagy gondot jelent az intézmény felújítás, hiszen majdnem egyszerre robbantak le az óvodák, iskolák. A XXI. század iskolája elnevezésű pályázaton a Kabay János Általános Iskola modern köntöst kap: a tetőtér-beépítés révén az eddig négy épületben működő iskola egy központi épületben szervezheti meg az oktatást. Sürgető feladat még a Vasvári Pál Általános Iskola felújítása is. A jegyző asszony szerint több évtizedre fejlődőképes várost hoznának létre Tiszavasváriból a fenti feladatok megoldása után.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)