Tiszavasvári

Öt évente új beosztásba került Gazdag László, a Gazdag és Társa Bt. ügyvezető igazgatója, mielőtt megalapította saját betéti társaságát. Az építőiparban szerzett ismeretet és ismertséget a bt. ügyvezetője. Több generáció óta Tiszavasvárihoz kötődik családjának az élete. Tiszabüdön született 1950. február 2-án. Édesanyja, lánykori nevén Ráduly Margit, ma 74 éves, dolgozott napszámosként, végigcselédeskedte az életét, majd a termelőszövetkezetben is számítottak a munkájára. Édesapja Gazdag László, a vasútnál szolgált, ő 77 éves. Testvérei közül Miklós 19 évesen tragikus halált halt, másik fivére, Barnabás villanyszerelő. A vállalkozásban ő a társa. Felesége, Petró Margit, hosszú évekig könyvelőként dolgozott az Alkaloidában, jelenleg a betéti társaság ügyeit intézi. Házasságukból két lány született, Beáta agrármérnök, pedagógus, a tiszavasvári szakközépiskolában tanít, Rita ugyancsak tanári diplomát szerzett, és szintén ez az intézmény a munkahelye. Rita már családot alapított, Jancsika 6 éves, Rozika 1 éves.

Általános iskoláit Tiszavasváriban, szakmát, technikus minősítőt és diplomát Debrecenben szerzett Gazdag László. Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán kapta meg üzemmérnöki diplomáját. Első munkahelye az országosan is jegyzett Alkaloida Vegyészeti Gyár volt, ahol nemcsak technikusként, majd a tervezőirodán szerkesztőként tevékenykedett, hanem a gyár futballcsapatában az NB III-ba is feljutott, lombikban kergette a pettyest. Élete egyik legszebb időszakának mondja ezt az időszakot, hisz fiatal szakemberként, labdarúgóként rövid idő alatt lakást kapott, ekkortájt nősült, születtek a lányai, és elindult egy szép emberi-szakmai pályafutás.

Az Alkaloida után a hajdúnánási állami gazdaság építőipari ágazatát vezette. Több mint száz ember munkáját irányította, majd ugyancsak Hajdúnánáson egy mezőgazdasági üzemben következett öt újabb esztendő. Amikor szűkebb szülőhazája igényt tartott a munkájára, hazajött, és a tanácsi költségvetési üzemet vezette. Az iparban és a mezőgazdaságban szerzett tapasztalatai, valamint az országban végbemenő gazdasági átalakulás jelei arra ösztönözték, hogy saját vállalkozást alapítson, 1986-tól egyéni vállalkozó, 1998-tól hozta létre testvérével együtt a bt.-t. Profiljuk egyértelműen a magasépítés lehetett, hiszen itt szerzett szakmai tapasztalatot Gazdag László. Nem kis teljesítmény, hogy a beregi árvíz idején ők építhették fel a tiszaszalkai templomot. A hagyományőrzés és a modern stílusjegyek egyaránt jellemzik a beregi templomot. A gergelyugornyai, a mátyusi és az aranyosapáti templomot ez a cég újíthatta fel. A református egyház egyébként Debrecenben is megbízta néhány feladattal ezt a bt.-t. Nyíregyházán a nemrégiben felújított Móricz Zsigmond Színház kőműves munkáinak jelentős részét végezhették el.

Talán soha ennyi új épületet nem emeltek az építtetők, mint manapság, és régi házak sora ölt új köntöst. Azt gondolhatnánk, virágkorát éri az építőipari tevékenység. Paradox a helyzet, mert az építőipari szakmák ennek ellenére sem népszerűek a fiatalok körében. Szinte elsorvasztották az ács szakmát, és hátrányos helyzetben vannak a kőművesek is, állítja Gazdag László. Általában szélsőséges időjárási körülmények közt kénytelenek dolgozni, hisz télen a hideg, nyáron a hőség teszi próbára még a legedzettebb szervezetet is. Ideális időjárásnak mindössze két hét minősül, tavasszal és ugyanennyi ősszel.

Az építési, felújítási, karbantartási munkákat jelenleg 18 alkalmazottal oldják meg. A bt. ügyvezetője azt tervezi, hogy műszaki, technológiai fejlesztést hajt végre a cégnél, új gépeket, berendezéseket vásárol. Ennek a törekvésnek azért határt szabnak az anyagiak. Különösen fontos ez egy évvel az európai uniós csatlakozás előtt. A kevés tőkével rendelkező vállalkozások ugyanis azért jutnak majd nehezebben megrendeléshez, vagy nyerhetnek el pályázatokat, mert a minimális saját erő előteremtése is gondot okoz. Ennek ellenére Gazdag László bízik az Európai Unió vállalkozókat támogató szemléletében, reméli, felpörög a szakma, és talán több helyi megrendelést kaphatnak.

Magányos farkasként kezdte vállalkozói útját Gazdag László. Az egykori focista, aki mindig csapatjátékos volt, most is teamben gondolkodik. Ápolja a reményt, hogy egyszer az alkalmazottak is megértik: a cégtulajdonos az ő javukat akarja a plusz munkák megszerzésével. Szabadidejében Gazdag László most is a sportolást részesíti előnyben, síelni jár a családjával, teniszezik a barátaival, tavaly pedig megtanult korcsolyázni. Meggyőződése, hogy magas szintű szakmai munkát és teljesítményt csak a jól képzett és fitt fizikai állapotú vállalkozó tud felmutatni.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)