Tiszalök

Élete kész történelem. Korszakokat ível át, hisz a mezőgazdaság szocialista átszervezésétől kezdve a földek újbóli magánosításáig, a kárpótlástól a szövetkezetek létrehozásáig megannyi fontos állomás jelzi Baranyai Sándor életútját. Szinte egész életében vezető beosztást töltött be, és jelentős hatást gyakorolt szűkebb-tágabb közösségeire. Most egy másfajta erőpróba előtt áll: 2003 tavaszán vonult nyugállományba, de további vezetést vállalt.

1940. december 23-án született néhai Blasius Ida női szabó és néhai Baranyai Sámuel férfi szabó családjában. Három testvér osztozott a szülők szeretetén és törődésén: Mária tanár, Zoltán orvos. Felesége, lánykori nevén Erélyi Ildikó, szintén pedagógus. Házasságukból két gyermek született: Ildikó általános iskolai tanár, Mónika a Michelin cég fejlesztési osztályán dolgozik.

A jó nevű nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett ezerkilencszázötvenkilencben. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen ezerkilencszázhatvanötben vette át oklevelét. Leszámítva az egyetem előtti néhány hónapot, az első igazi munkahelye a tiszaeszlári termelőszövetkezet volt. 1965–1980-ig előbb állattenyésztő, majd főagronómus feladatkört látott el. Az akkori megyei tanácson is felfigyeltek az ambiciózus fiatal szakemberre. Amikor a megyei irányításban egyre nagyobb hangsúlyt kapott a szaktudás, a hozzáértés, olyan munkatársakat kerestek a különböző osztályokra, akik szakmai gyakorlattal a hátuk mögött irányítási pozícióban is megállták a helyüket.

Így kapott megbízatást a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán Baranyai Sándor. 1980. december elseje és 1989. május elseje között az egész megye szántóföldi növénytermelésének jelentős részét irányította és felügyelte.

Hozzászokhatott a nehéz feladatokhoz, és ismét akkor keresték meg új megbízatással, amikor a tiszalöki Szabadság Termelőszövetkezet szekerét ki kellett húzni a kátyúból. 1989-es árakon számolva hetvenmillió forintos veszteséggel, szanálás után vette át a szövetkezetet, és elnökként irányította a közös tulajdonú üzemet. Nagyon büszke lehet arra, hogy minden tartozásukat kifizették, és igen mélyről indulva, ám valamennyi évben nyereséggel zárták a pénzügyi esztendőt. Ez nagyrészt köszönhető Baranyai Sándor kitartásának, akaraterejének és minden kollégának, hogy sikerült az alapokat rendbe tenni. Három év alatt kifizették a 70 millió forintnyi tartozást, ez mai áron mintegy 300 millió forintot tehet ki.

Újabb fejezet kezdődött a szövetkezet életében, amikor a kárpótlás révén közel 1600 hektár föld került a régi-új tulajdonosok kezébe. A megmaradó földterületen leszűkült a vetésszerkezet. Szembe kellett nézni a sajátosságukból fakadó gondokkal: mivel Tiszalökön jelentős a szakosított szarvasmarhatelep, ezért az állatállomány takarmányszükséglete jelentős mértékben meghatározta a vetésszerkezetet. Így a kárpótlás révén bármennyire is csökkent a földterület, a takarmányt mindenáron meg kellett termelni. A több évtizedes hagyományt folytatva a szakosított szarvasmarhatelepen jelenleg 950-es az állomány, ebből 450 tejelő tehenet tartanak nyilván. Az alaptevékenységhez szorosan kapcsolódik a növénytermesztés, és a műszaki ágazat szolgáltatása. Baranyai Sándor örül annak, hogy az alaptevékenység változatlanul nyereséges.

Nemcsak nevében alakult át a termelőszövetkezet szövetkezetté. A szocialista gazdálkodási körülmények között a termelőszövetkezet, mint közös gazdaság gondoskodott a növénytermesztés, az állattenyésztés, a műszaki és háztáji ágazat, esetleg kiegészítő ipari tevékenységről. A kárpótlási földek visszaadása, és a részarány tulajdon megjelenése után megváltozott a szövetkezet profilja. Baranyai Sándor jó néhány, fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugati országban szerzett tapasztalatot a témában. Azt látta, és meggyőződés szerint az Európai Unió tagjaiként azt kell megvalósítani, hogy integrálják a termelőket, ez megnyilvánul a megtermelt termények átvételében, a feldolgozás megszervezésében, a piackutatásban, az értékesítésben, és az egész folyamatot átfogó szaktanácsadásban.

A nyugati országokban is az a tapasztalat, hogy a gazdák integrálódnak, összehangolt tevékenységük eredménye az, hogy a piac által igényelt homogén, minőségileg kifogástalanul jó árutömeggel tudnak megjelenni. Itt már nem pusztán rendeletek szabályozzák a folyamatot, hanem a piac szabályozó ereje és hatása érvényesül. Ez a folyamat az Európai Unióban még jobban felerősödik. Az őstermelőktől a vállalkozókig, a családi gazdaságoktól a szövetkezetekig mindenki részese lesz ennek az integrációs folyamatnak. Az őstermelők pedig majd érzékelik a jótékony hatását a szövetkezet integrátori szerepének.

Baranyai Sándor kiemeli, hogy a szövetkezet eredményeit a jó munkatársi gárda tagjaival együtt tudta elérni. Mint a név is mutatja, a szövetkezet minőségileg több, mint az egyének teljesítményének mennyiségi összege.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)